A jó cselekedetek gyakorlása témakört az adventi készülődés időszakában valósítottuk meg. A kedvelt relaxációs gyakorlatok után, Boldog Dóra mesehallgatásra hívta a gyerekeket, ami Bezzeg Andrea: Szívem kertje c.története volt. Kitartóan és türelemmel hallgatták a mesét, figyeltek tartalmi mondanivalójára,ami elindította bennük a segíteni akarás érzésének megélését. A mese után resztoratív-kör keretében, megbeszéltük a gyerekekkel, volt -e olyan amikor jót tettek, illetve történt- e olyan, amikor cselekedetük miatt szégyellték magukat. Nagyon sok élményt jelenítettek meg és az is tükröződött mondanivalójukban,hogy hogyan tudnak rossz cselekedeteket jóvá tenni. A fokozódott beszédaktivitásuk által, nagyon sok erkölcsi értéket közvetítettek társaik felé, ami szociális érzékenységük mutatója is egyben. Ezután bizalom-játékokat játszottunk, amikor is önkéntelen párválasztás (azonos kártyát választó gyermekek kerültek párba) történt és társakra kellett rábízniuk magukat úgy,hogy egyikőjük csukott szemmel, a másikójuk társukat átkarolva, segítve vezette körbe körkötélen, majd cseréltek. Ezután elmondták, hogy mit is éreztek, mi alapján bíztak meg társukban (segítőkészség, a támasznyújással biztonságérzet stb.). A következő játék az egész csoportra vonatkozott, mindenki leült a szőnyegre körkötelet fogva és egyszerre kellett felállni a csoport gyermekeinek úgy , hogy nem engedhették el a kötelet,de társaikat segíteniük kellett. Érezhető volt a közös összefogás és mindenki segítésének érzése, nagy örömmel töltötte el a gyermekeket és az, hogy minden társuk sikeresen fel tudott állni , ez már a kialakult és működő csoportkohézió mutatója. Legvégül a jó cselekedetek fenyőfájára mindenki ragaszthatott egy saját jelével ellátott szívet, amire saját kezűleg rárajzolta azon társai jelét akikkel valamilyen jót cselekedett. Miközben felragasztották a fára a szíveket meghallgattuk Bagdi Bella – Jó emberré csak a szívemmel válhatok c.dalát. Végezetül megbeszéltük azt is, hogy nem csak az ünnep várás időszakában, hanem az év minden napján cselekedhetünk jót, segíthetünk másokon , örömet szerezhetünk ezáltal.

A jócselekedetek hónapja
Ez a hónap sajnos nem teljesen úgy sikerült, ahogyan szeretem volna. Két nappal a Mikulás ünnepség előtt, egy gyors teszt alkalmával kiderült, hogy elkaptam a covid vírust és a helyzetre való tekintettel azonnali hatállyal karanténba küldték az egész csoportunkat.
Úgy tűnt, hogy én már ebben a hónapban nem is fogok dolgozni, de szerencsére 12 napos lázas betegség után az utolsó héten már be tudtam menni a munkahelyemre, így maradt egy kevéske idő a boldogságóra megtartására is.
Nem tudtam mindent megtartani, amit elterveztem, de úgy érzem azért a gyerekeknek így is sikerült átadnom azt, amit szeretem volna. Bezzeg Andrea: Szívem kertje című meséje után beszélgetünk a gyerekekkel, hogy ki miben szokott segíteni otthon a szüleinek. A beszélgetés nehezen indult, mert először nem nagyon értették, hogy mit jelent az, hogy segítenek a szüleiknek, de miután megértették, nem győzték mesélni, hogy miben és hogyan szoktak segíteni. A beszélgetés után a mesében lévő versikét többször elmondtuk közösen.
A dalok hallgatása már rendszeressé vált a csoportunkban. A gyerekek mindegyik dalt szívesen hallgatják. Van, amikor csak háttérzeneként használjuk és van, amikor táncolnak és énekelnek is rá, hangulatuktól függően.
Az eredeti programban lévő terveim szerint előre elkészített kis fenyőfácskákat hópelyhekkel díszítették fel a gyerekek. Ebbe a tevékenységbe úgy csempésztem egy kis boldogságórás lehetőséget, hogy megkértem őket, hogy annyi hópelyhet tegyenek a fára, amennyi jócselekedetet szeretnének csinálni ebben a hónapban. Páran, a nagyobbak közül, azt is elmesélték, hogy miket szeretnének csinálni. „Segíteni a szüleiknek a takarításban, sütésben, főzésben, mosásban, kivinni a szemetet, vigyázni a kistestvérükre, felseperni az udvart, ajándékokat készíteni a szeretteiknek, stb.”
Közösen elkészítettük a jócselekedetek fáját. Ezt a csoportszobában helyeztük el és ledlámpás égővel körbedíszítettük. A gyerekek sokáig gyönyörködtek benne.
A negyedik lépcsőfokra is felkerültek az utolsó pillanatban a jócselekedetek jeleként a kis szívecskék.
A könyvben ajánlott játékokból még szívesen megcsináltam volna a gyerekekkel párat (jóságos manók, gyógyító szívecskék készítése, angyalkák), de sajnos erre már nem maradt elég időnk ebben a hónapban. (Majd jövőre ezt is beiktatom.)
A szünet előtti utolsó napon a mi kedves asszisztensünk lánya nagyon jó cselekedetet csinált velünk. Behozta a csoportunkba egyik kedvenc háziállatát (egy nagyon aranyos kis fehér sün leánykát), aminek a társaságában eltölthettünk egy kellemes félórát. A gyerekek nem győztek hálálkodni a csodálatos meglepetésért.
Igy összeségében elmondhatom, hogy a nehézségek ellenére egy nagyon jó hónapot zártunk ismét.

.

A Napsugár csoportban nagy örömmel vártuk a karácsonyt, ezért a csoport saját készítésű karácsonyfával díszítette fel a csoport szobáját. Izgatottan fogadták a gyermekek a nagy méretű karácsonyfa sablont, amit mindenki a megbeszéltek alapján, saját egyéni kézügyességének megfelelően színezhetett ki. A nagycsoportosok örömmel segítettek kisebb társaiknak a színezésben, sok jó ötlettel ösztönözték társaikat a munkára. Közben kötetlen beszélgetést kezdeményeztünk a karácsonyi szokásokról, mindenki elmondta mi náluk a családban a szokás, mit szeretne kapni a Jézuskától.
A színezés során a társas kapcsolatok kiépítése, ápolása, egymás segítése és a finommotorika fejlesztése került előtérbe a gyermekek között.

Ebben a hónapban a” Boldogító jócselekedetek „témát dolgoztuk fel óvodánk mind a hat csoportjában.Az Adventi ünnepkörhöz kapcsolódóan Minden csoport igyekezett valamilyen jót cselekedni , valamivel megörvendeztetni, megajándékozni a szomszéd, esetleg minden többi csoportot. A jelenlegi helyzetre való tekintettel több csoport óvónénije is úgy döntött hogy, báb előadással örvendezteti meg óvodánk gyermekeit.A nagyobbak Betlehemes műsort adtak elő, de volt olyan csoport is akik a szomszéd csoportot látták vendégül egy kis szeretetvendégségre, vagy a szülőket örvendeztették meg egy karácsonyi ajándék videóval, vagy egy sajátkezüleg elkészített ajándékkal. Azt gondolom mindannyian átélhettük a jó cselekedetek okozta apró örömöket.

December az ünnepi készülődés izgalmával telt. A versein és dalaink is mind – mind a szeretetről, az ajándékozásról és a segítségnyújtásról szóltak. Boldogság Dórával is beszélgettek a gyerekek arról, hogy ki milyen jót cselekedett, és hogy ez milyen hatással van arra akinek segítünk, akinek örömet okozunk. A hónap dalát a hetek során többször is elénekeltük, amit már szinte kívülről fújtak a gyerekek. Mézeskalácsot sütöttünk, Luca búzát is ültettünk, és a jó cselekedetek közé soroltuk azt is, hogy a hiányzóknak is készítettünk. A karácsonyhoz közeledve a kicsik örömmel és izgalommal készítették szüleiknek az ajándékot, de egymást és minket pedagógusokat is sokszor megleptek egy- egy kedves rajzzal, díszített szívecskével vagy általuk készített karkötőkkel.
Jó volt látni és érezni, hogy szeretik egymást, ragaszkodnak egymáshoz és örömmel készítenek egymásnak meglepetéseket.

A jó cselekedetek gyakorlása témakört az adventi készülődés időszakában valósítottuk meg. A kedvelt relaxációs gyakorlatok után Boldog Dóra mesehallgatásra hívta a gyerekeket, ami Bezzeg Andrea: Szívem kertje c.története volt. Kitartóan és türelemmel hallgatták a mesét, figyeltek tartalmi mondanivalójára,ami elindította bennük a segíteni akarás érzésének megélését. A mese után resztoratív-kör keretében, megbeszéltük a gyerekekkel, volt -e olyan amikor jót tettek illetve történt- e olyan amikor cselekedetük miatt szégyellték magukat. Nagyon sok élményt jelenítettek meg és az is tükröződött mondanivalójukban,hogy hogyan tudnak rossz cselekedeteket jóvá tenni. A fokozódott beszédaktivitásuk által, nagyon sok erkölcsi értéket közvetítettek társaik felé, ami szociális érzékenységük mutatója is egyben. Ezután bizalom-játékokat játszottunk, amikor is önkéntelen párválasztás (azonos kártyát választó gyermekek kerültek párba) történt és társakra kellett rábízniuk magukat úgy,hogy egyikőjük csukott szemmel, a másikójuk társukat átkarolva, segítve vezette körbe körkötélen, majd cseréltek. Ezután elmondták, hogy mit is éreztek, mi alapján bíztak meg társukban (segítőkészség, a támasznyújással biztonságérzet stb.). A következő játék az egész csoportra vonatkozott mindenki leült a szőnyegre körkötelet fogva és egyszerre kellett felállni a csoport gyermekeinek úgy , hogy nem engedhették el a kötelet,de társaikat segíteniük kellett. Érezhető volt a közös összefogás és mindenki segítésének érzése, nagy örömmel töltötte el a gyermekeket az, hogy minden társuk sikeresen fel tudott állni , ez már a kialakult és működő csoportkohézió mutatója. Legvégül a jó cselekedetek fenyőfájára mindenki ragaszthatott egy saját jelével ellátott szívet, amire saját kezűleg rárajzolta azon társai jelét akikkel valamilyen jót cselekedett. Miközben felragasztották a fára a szíveket meghallgattuk Bagdi Bella – Jó emberré csak a szívemmel válhatok c.dalát. Végezetül megbeszéltük azt is, hogy nem csak a ünnep várás időszakában hanem az év minden napján cselekedhetünk jót segíthetünk másokon , örömet szerezhetünk ezáltal.

A hónap témája különösen közel áll hozzánk, hiszen a keresztény értékrend megalapozása a mindennapjaink részét képezi, és ennek szerves része a jó cselekedetek gyakorlása. A foglalkozást bevezető relaxáció után szituációs játékokon keresztül igyekeztem a téma lényegét jobban tudatosítani a gyermekekben.Jó hangulatú éneklés és beszélgetés után indult a „Legjobb jószívű” cím elnyeréséért a jelgyűjtő verseny. Témánkat lezáró közös jó cselekedetként meglátogattuk otthonában az egyik lábadozó, régen látott csoporttársunkat. Elvittük neki -a Mikulás által nálunk hagyott csomagja mellett-jó kívánságainkat és örömünket.