December a jó cselekedetek hónapja. A tanév legszebb hónapja. Ilyenkor a gyerekek valahogy könnyebben motiválhatók, csodák szövik át az utolsó hetek mindennapjait. Az emberi kapcsolatok fontosak, még akkor is, ha a mostani helyzet mást vár el tőlünk. A másodikosokkal úgy döntöttünk, azzal ajándékozzuk meg egymást, amiből manapság a legkevesebbet adnak egymásnak az emberek. Ki félelemből, ki a szabályoknak való megfelelés miatt: TÖRŐDÉS, JÓ SZÓ, FIGYELEM! Ezért minden nap kiválasztottuk azt a kisgyereket, aki a legmeghatóbb dolgot tette. Ő lett a nap hőse! A hagyományainkhoz híven kapott egy zöld kartonból kivágott szívet, amire ráírtuk a jótettét, majd kidíszítette és felkerült az ajtóra. Közben az osztály karanténba került. Azon a napon, amikor megtudták és gyorsan haza kellett menniük, felnőttként viselkedtek. Nyugodtan pakolták a holmijukat és türelmesen várták, míg megérkeztek értük. Természetesen voltak kérdéseik, felzaklatta őket a rendkívüli helyzet, a napi ritmus felborulása, mégis, nagyon gyorsan megkezdődhetett és jól működött az online oktatás is. Ezért kaptak szívet az édesanyák is, akik minden reggel felébresztették gyermekeiket, hogy időben „megérkezzenek”, s végig fogták a gyerekek kezét. Formás kis fenyőfává alakult a sok elismerés!
Ebben a tanévben az egész iskolában meghirdettük a „Nap hőse” programot. Tapasztalataim szerint szívesen vettek részt a gyerekek az első osztálytól a szakiskoláig. Időnként körbejártam a folyosókat és gyönyörködtem a szaporodó szívekben. Tudtam jól, hogy az intézményünk tele van „HŐSÖKKEL”!
Hősök a kollégák is, hiszen bármennyire is zavaros most a világ, megteremtik a gyerekek számára az ünnepvárás varázsát!
Boldogító jó cselekedetek
Hatodikosaimmal megnéztük a megadott kisfilmet, majd megbeszéltük, hogy mit is közvetít számunkra. Magam is meglepődtem, hogy milyen sokan felismerték a mondanivalóját. Ezt követően beszélgettünk arról, hogy volt – e hasonló eset az életükben, majd mindezt papírra vetették.
A foglalkozásunk során a gyerekekkel megbeszéltük, milyen jócselekedeteket hajtottak végre, vagy terveznek megcsinálni.
Ezeket papírra vetve karácsonyfa díszként ráhelyeztük a 2/A csoport fájára.
Ez volt a 2/A tanuló terem legszebb karácsonyi dekorációja.
A foglalkozásunk során a gyerekekkel megbeszéltük, milyen jócselekedeteket hajtottak végre, vagy terveznek megcsinálni.
Ezeket papírra vetve karácsonyfa díszként ráhelyeztük a 2/A csoport fájára.
Ez volt a 2/A tanuló terem legszebb karácsonyi dekorációja.
Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde
Advent idején nyitottabbak, empatikusabbak vagyunk a segítségre szorulókkal szemben is (adománygyűjtés, cipősdoboz akció, stb.).
Számtalan apró gesztussal, cselekedettel bizonyítjuk a bennünk lakozó szeretet, empátia jelenlétét. Ezeket az apró megnyilvánulásokat segítünk felismerni azzal, hogy észrevesszük azokat és ráirányítjuk a gyermekek figyelmét, szóban is megfogalmazzuk, elismerjük a jócselekedetet. Már kiscsoportosaink is gyakran odafordulással veszik észre, ha valakit sérelem ért. A közös problémamegoldást mindenki örömmel nyugtázza, ami pozitív érzéseket ébreszt mindenkiben. Csillagot érdemel minden közösen végzett kis feladat is. A nagyobbacskák már mélyen átérzik és meg is fogalmazzák segítő tetteiket. Egyesek már rutinosan oldanak meg nézeteltéréseket bizonyítva a proszociális viselkedés belsővé válását.
A mi közös felelősségünk, hogy ezeket az apró jóságcsírákat – amik gyermekeinben lakoznak – addig nevelgessük, gondozzuk az elismerés mentén, míg szárba szökkenő jóságvirággá nem válnak a pozitív önértékelés és viselkedés formájában.
Megdöbbenve tapasztaltam, hogy a téma elején a gyerekek úgy érezték, ők nem szoktak jócselekedeteket végrehajtani. Aztán ahogy haladtunk előre, rájöttek, hogy nem nagy dolgokra kell itt gondolni. Onnantól szárnyra kaptak és csak jöttek a történetek… A témakör végére már mindenki magabiztosan készítette el saját díszét a karácsonyfára.
December hónapunk a Boldogító jó cselekedetekről szólt. Az ünnepek közeledtével egyébként is sokat beszélgetünk ilyenkor a családról, családtagokról, egymásnak nyújtott segítségről, szeretetről, ajándékozásról stb. A szőnyegen körben ülve meghallgatták a Szívem kertje című mesét. A mese megbeszélése után válaszoltunk a könyvben feltett kérdésekre. A munkafüzet 25. oldalán található színezőt mindenki kedve szerint kiszínezte, amelyen Amália hazarepül a seprűn. A papírból előre kivágott szívecske formát is kiszíneztük, majd egyesével elmondták, hogy kinek és miért adják. Végezetül meghallgattuk Bagdi Bella: Boldog vagyok című dalát, amelyre mozogtunk, táncoltunk.
Rimóci Szent István Általános Iskola
A gyerekek összegyűjtötték azokat a jó cselekedeteket, amelyeket szeretnének megvalósítási advent folyamán.
Decemberben a jó cselekedetek gyakorlása témaköréhez kapcsolódva gyöngyös és szalagos karkötőt készítettünk. A több színű fa gyöngyöket felfűztük gumis damilra és különböző színű szaténszalagokból kötöttünk rá masnikat – igazán szép és ízléses lett. Az esztétikai nevelés is fontos eleme mindennapjainknak.
Miután elkészültünk a karkötővel, a textiltermék-összeállító osztály tanulói odaadták kedves szakoktatójuknak. Ezt örökíti meg a kép.
Ezzel az apró kedvességgel köszönték meg Mónika néni egész éves munkáját: a sok-sok jó szót, dicséretet, kedves mosolyt a szakmai munka közben, a tanulásban való segítségnyújtást, az emberi hozzáállást és példát. Persze, a gyerekeink mindezt így fogalmazták meg: „-Mónika néni nagyon kedves, mindig mosolyog és sokat segít!”
Mónika néni napját megszépítettük. Azóta is hordja a karkötőt, mindegy, hogy milyen stílusú ruhát visel aznap. Kapni – jó!
Hálás vagyok, hogy tanítványaim velem élhették át azt az érzést, hogy adni is ugyanilyen jó.
A gyerekek jószívűen hozták a tartós élelmiszereket, amit az önkormányzaton keresztül tovább küldtük a falu szegényebb családjainak.