Havi boldogóránk témája a jó cselekedetek gyakorlása volt. Az órát egy relaxációs gyakorlattal kezdtük, amikor is egy képzeletbeli kismadarat melengettünk fel kezünkkel. Aztán felidéztük Az okoska botocska c., mesét és kitaláltunk új megoldásokat a mese története mentén, milyen módon tudta volna még segíteni a sün a nyulat. Megkérdeztem a gyerekeket, hogy milyen jó cselekedetekkel segítik otthon szüleiiket, vagy éppen milyen jó dolgokat tehetnek az óvodában társaiknak, hogyan segíthetik egymást. Az otthoni segítségadás leginkább az „együtt főzök anyával, segítek neki sütni” -re terjedt, és arra a kérdésre, hogy: megleped-e anyát azzal, hogy elpakolod a játékaidat?” – már kevés igenlő választ kaptam. De nem is ez a lényeg, hanem hogy azt megérezték, hogy amikor jót tesznek valakivel, és látják a másik örömét, az mindkettőjükét pozitív érzésekkel tölt el. A karácsonyra készülődve elkészítettük saját adventi koszorúnkat, mely abból állt, hogy a gyerekek lerajzolták magukat és ezeket az emberkéket ragasztottam a zöld karton koszorúra. Otthonra is vittek papír szíveket, melyek az otthoni jócselekedeteiket tartalmazzák.
Boldogító jó cselekedetek
A decemberi Boldogságóránkon a Boldogító jó cselekedetek kerültek a középpontba. Relaxációval kezdtük a foglalkozást, majd meghallgattuk Bagdi Bella „Jó emberré csak a szívemmel válhatok” című dalát. Beszélgettünk a decemberről és a közelgő ünnepekről is. Ez az a hónap, amikor a szokottnál is többet törődünk egymással, jobban odafigyelünk barátaikra, családtagjaikra. Kedvesebbek vagyunk társainkkal, és szívesebben segítünk mindenkinek. A gyerekek lelkesen mesélték azokat a jó cselekedeteket, melyekkel szüleiknek, barátaiknak szereztek legutóbb örömet. Ezután feldolgoztuk Bezzeg Andrea: Szívem kertje című meséjét. A gyerekek belebújtak Amália bőrébe, és ők is jót cselekedhettek az egyik társukkal. Mindenki jól érezte magát játék közben. Az is, aki kapott, és az is, aki adott. Végül minden gyermek kiszínezett egy szívecskét, amit egy számára kedves személynek ajándékozhatott.
Ez a foglalkozás megmutatta, hogy nem kell a boldogsághoz nagy dolog, az apró jó cselekedetekkel is örömet szerezhetünk társainknak, és ezek az apróságok minket is boldoggá tesznek.
A decemberi Boldogságórák során a szeretet és az egymás iránti odafigyelés állt a középpontban. A hónap témájához kapcsolódva a csoportban a „Szeretet dobókocka” segítségével, valamint egy játékos, karácsonyi hangulatú tevékenységen keresztül ösztönöztük a gyermekeket a jócselekedetekre.
A foglalkozások során a gyermekek megismerték, mit jelent jónak lenni egymáshoz, segíteni, vigasztalni, megosztani a játékot vagy kedves szavakkal bátorítani társaikat. A dobókocka által felkínált helyzetek segítették a mindennapi szituációk felismerését és a szeretetteljes viselkedés gyakorlását.
A program részeként egy „Jószívű” játékot is játszottunk, kissé átalakított formában. A jócselekedeteket ezúttal nem egyéni szívecskéken, hanem egy szívecskékből kirakott közös karácsonyfán jelenítettük meg. Minden alkalommal, amikor egy gyermek jót tett társával pecsétet kapott, amely felkerült a karácsonyfán található szívecskéjére. Három pecsét után kiérdemelve a „Jószívű” óvodás címet, matrica jutalmat vihettek haza a gyerekek.
A közös alkotás erősítette a csoport összetartozását, és szemléletesen mutatta meg, hogy a sok apró jócselekedet együtt milyen szép eredményt hoz létre. A gyermekek örömmel figyelték, ahogy a karácsonyfa egyre „gazdagabbá” válik, és büszkén meséltek saját és társaik jócselekedeteiről.
A beszélgető körben először közösen eljátszottunk egy vidám párválasztós énekes játékot: – „Szervusz kedves Barátom, gyere vélem táncba! Nem megyek én barátom , sok munkám van hátra. Megvár az még holnap is, segítek majd néked! Gyere vélem táncolni, örülj velem kérlek! ”
Miután kitáncoltuk magunkat, a gyerekek lefeküdtek a szőnyegre, és meghallgatták Teri és Feri meséjét, akik felváltva segítettek egy osztálytársuknak bepótolni a tananyagot, amikor eltörte a lábát és nem tudott iskolába járni. A mese után beszélgettünk arról, hogy mi a jótett, a jó cselekedet, amikor önzetlenül, viszonzás nélkül teszünk valamit, hogy a másiknak jó legyen.
A végén megbeszéltük a gyerekekkel, hogy Karácsonyig minden nap felragasztunk az általunk festett karácsonyfára egy karácsonyi jótett – diszt, amit a gyerekek színeztek, vágtak, egy-egy jótettet jelölve. A gyerekek minden nap elmesélik, hogy aznap mivel igyekeztek másoknak segíteni, örömet szerezni. Karácsonykor pedig megnézzük majd, hogy milyen sok jótett-diszt sikerült felragasztanunk, milyen sok örömet szereztünk másoknak!
Boldogító jó cselekedetek
1. „Csukott szemmel ismerd fel a társad hangját” játékkal indítjuk az órát. Akinek megérintem a vállát, annak kell megszólalni és a többieknek kitalálni, hogy ki beszél.
2. Megbeszélés: Mi számít jó cselekedetnek?, Ki, milyen jó cselekedetet tett ma, ezen a héten?, Mi jut eszedbe róla?, Miért boldogítanak a jó cselekedetek?, Hogyan lehet jót cselekedni?, A jóság erősebbé tesz?, Mit jelentenek a következő közmondások: „Jobb adni, mint kapni.”, „A kedvesség megtérül.?, Milyen jócselekedetet kívánnál megtenni?, Mi az, amit megtennél, ha a legjobb barátod te magad lennél?
Kedvesség, a jó cselekedetek jótékony hatásainak megbeszélése (TK:120.)
Érvek gyűjtése a jó cselekedetek gyakorlása mellett
3. A tanulók csoportokban listát írnak arról, hogy milyen titkos jótetteket tudnak véghez vinni az év végéig. A Tk. 124-125. oldalán találtható listából további ötleket meríthetnek. Majd mindenki megfogalmaz egy jócselekedet, amelyet az elkövetkezendő napokban fog véghezvinni.
4. Kérdéskártyák szeretetről: A tanulók kört alkotnak, majd húznak egy kártyát, felolvassák a kérdést, majd válaszolnak rá.
5. A szeretet: A tanulók körbe állnak, majd minden tanuló elmondja, hogy mit jelent neki a szeretet. A szív alakú párna mindig annál a tanulónál van, aki megfogalmazza gondolatait.
6. A tanulók közösen olyan zeneszámokat gyűjtenek, amelyekben megjelenik a jócselekedet valamilyen formája (gondolat, érzés, tett…). Majd a tanulók kiválasztják, hogy melyik dalt szeretnék meghallgatni. A tanulók a következő dalokat említették: Alex: Fagyöngy, Nótár Mary: Dollár, Boldogság gyere haza
7. Karácsonyi dísz készítése
A tanulók egy előre kivágott fadíszre üzeneteket írtak, rajzoltak, szalagot kötöttek rá, majd egy általuk kiválasztott személynek adták át. Valaki az iskolában egy diáktársának, pedagógusnak, technikai dolgozónak, van aki az utcán egy ismeretlennek, van aki a családtagjának ajándékozta az általa készített karácsonyi díszt.
8. Zenehallgatás
Bagdi Bella: Jó emberré csak a szívemmel válhatok
Ajándék: A tanulók az egész éves munkájukért meglepetést kapnak.
9. „Legyetek angyalok!” – Adománygyűjtés
Iskolánk tanulói a Boldogkőváraljai Gyermekotthon lakóinak gyűjtöttek ruhát, játékokat, tartós élelmiszert, könyveket, melyeket dobozokba tettek, becsomagoltak, majd december 19-én eljuttattak a gyermekotthonba.
A tanulók közösen képeslapot is készítettek egy pozitív szeretetteljes üzenettel, amit a gyermekotthonban lakó gyerekeknek küldtek el az összekészített ajándékdobozokkal.
” Elfogadni, szeretni, egymásra odafigyelni… a legszebb érzések, melyek csodássá teszik a lelkünket.”
A decemberi hónap témáját, a jó cselekedeteket, nagyon szeretik a gyerekek. A beszélgetések során kiderült, mennyi minden jót megtesznek ők is, anélkül, hogy arra gondolnának, ez jó tett. Egy mosoly, egy ölelés, egy vigasztaló szó mindig van mindenkinek a tarsolyában. Ezt odaadni a lehető legnagyobb tett.
Ellátogattunk az Erősségek kertjébe, ahol a Szeretet virágát hallgattuk meg. A gyerekek a szeretetüket sokféleképpen fejezik ki. Az egymásra figyelés, egymás meghallgatása fontos szerepet játszik náluk. A jó cselekedet fogalmát is tisztáztuk, majd sok dolgot soroltak fel az ő életükből, amikor ők cselekedtek jót, vagy velük cselekedtek jót. Öröm volt hallgatni őket.
Megismerkedtek a Hógömb meséje című mesével, miközben ők is elmondhatták a gondolataikat, illetve, hogyan folytatnák a történetet.
Beszélgettünk az adventi kihívásról, mennyi mindent tettek meg ezek közül.
Végül mindenki kapott egy hógömb sablont, amibe belerajzolt olyan jelenetet, amiben jó cselekedetet hajt végre.
A hónap folyamán a jó cselekedetekből nem voltunk híján. A mi iskolánkban ilyenkor van karácsonyi vásár, amire készítettek, felajánlottak a szülők különféle tárgyakat, amiket a vásáron árulhattunk.
A jó gyerekekhez megérkezett a Mikulás is.
Minden évben felkérést kapunk a helyi Családsegítő központba, hogy karácsonyi műsorral lepjük meg az időseket. Nagy lelkesedéssel készültünk a műsorra, illetve ajándékot is készítettek a gyerekek.
A szülőknek is készítettünk ajándékot és műsorral is kedveskedtünk nekik, amit szívvel-lélekkel készítettünk.
Betlehemes jelenetünket a Városi karácsonyon mutathattuk be, nagy sikerrel.
Azt gondolom a jó cselekedetnek nem kell nagynak lenni, ha szívből jön, mindennél többet ér.
„Az igazi boldogság a szívedben él.”
A hónap során több alakalommal jót cselekedtünk, különösen figyeltünk egymásra. Sok programon vettük részt. Elkészítettük a folyosóra a mi karácsonyfánkat, ellátogattunk a Szent Antal Népházba, ahol mézeskalácsot sütöttünk. Részt vettünk az iskola által szervezett karácsonyi pulcsinapon és közösen vártuk a Télapót is, aki mindenkinek csomagot is hozott. Az utolsó hétre beköltözött osztályunkba Elfi manó, aki csínytevéseivel szórakoztatott minket. Cserébe persze jól kellett viselkedni. Nem maradt el a szokásos karácsonyi osztálybulink sem, ahol a manó ajándékot is csempészett mindenki asztalára.
Boldogságórán pedig a segédanyagban található Lázár Ervin: A másik Télapó mesét dolgoztuk fel, és a mellékletben javasolt mézeskalács színezős feladatlapot készítették el a gyerekek.
Végezetül a Boldogító erősségek és a pozitív üzeneteket tartalmazó kártyákkal zártuk le a 2025 utolsó óráját.
1. Foglalkozást kezdő relaxáció: ( kb. 3 perc)
„Medve vagyok és cammogok!”
2.Foglalkozást kezdő éneklés: ( kb. 4 perc)
Bagdi Bella: Jó emberré csak a szívemmel válhatok..
3. A téma bevezetése: ( kb. 5 perc)
Saját magam tapasztalatát osztom meg a gyerekekkel, amikor is egyik nap a boltból jöttem haza, s miután a házunk közelében leparkoltam, észre vettem, hogy egy idős bácsi a földön fekszik, ebben a hidegben… Az elektromos kis robogója mellette hevert.. A kanyarban megbillent vele és felborult, elesett. Nem tudom szegényke, mennyi ideig feküdhetett ott, de nagyon hálás volt, hogy a segítségére siettem és felsegítettem. Felültettem a ” robogójára” és így már haza tudott menni!
Én pedig hálás vagyok a jó Istennek, hogy éppen jókor értem haza és tudtam segíteni egy bajba jutott embernek!
4. A téma feldolgozása: ( kb. 8 perc)
Bezzeg Andrea: Szívem kertje című meséjével
5. A foglalkozás lezárása: ( kb. 6 perc)
Gyógyító szivecskék készítése az egyik csoportunkba járó kisfiúnak, aki a szemműtétje miatt már nagyon régóta hiányzik.
6. A foglalkozást záró éneklés: ( Kb. 4 perc)
Bagdi Bella: Boldog vagyok című dalának eléneklése, tánccal.
7. A téma továbbadása,óvodánk és a családok bevonása:
Karácsonyi kézműves délelőtt szervezése a családok számára, közös ünnepi készülődés, ráhangolódás, mézeskalács díszítés, zene hallgatás, éneklés.
Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde
Az év legutolsó hónapja kezdődött el decemberben, ami néphagyomány szempontjából igen gazdag hónapnak számít.
Az óvodánkban több éves hagyomány Luca búzát ültetni. Ahogyan a régiek, úgy mi is várjuk a jövő év reményében a bőséget, jóságot. Mi nem igazán az eljövendő év aratására készültünk a búza ültetésével, inkább a családi jólét szimbolizálására utalt bőséges vetésünk. Minden évben érdekes maga a búza ültetésének folyamata, ahogyan korábban, most is megbeszéltük mit miért végzünk az ültetése során. Tudásuk gyarapítása érdekében, képességeik fejlesztése céljából is értékes az a folyamat, amivel ők maguk ültethetik el a kis magvakat, aztán a csíra fejlődésének lépéseit a saját szemükkel láthatják, tapasztalhatják. Szó esett a megfelelő föld kiválasztásának fontosságáról, a víz és a napfény éltető energiájáról. Az ültetés fontosságán kívül a Luca búza népi vonatkozásáról is meséltem a gyerekeknek. Már a tavalyi évben is azt kértem a gyerekektől, hogy a Luca búzájuk ékesítse a karácsonyi asztalukat szentestén. Többen emlékeztek arra, milyen szépen mutatott az asztalon a már nagyra nőtt zöld búza. Így már mondani sem kellett, többen el is képzelték, milyen jól fog mutatni kezük munkája szentestén az asztalon. Meséltem nekik a búzában elhelyezett gyertya történetéről, arról, mit is jelent, ha megnő akkorára a búza, mint a gyertya. Okkal kötöttük meg a búzát piros szalaggal, a jövő évi jó egészséget várva szúrtuk bele a földbe a jelükkel ellátott spatulát.
Luca napi dalt énekelve törekedtem a vidám hangulat megalapozására, majd mindenki felkapta a fejét, amikor hangosan kívántam minden jót a Luca napi kotyolást felelevenítve. Ennek a szokásnak az érdekességével is megismertettem a gyerekeket, jókat nevettünk a kotyolás szövegén.
A búza ültetését követően lefeküdtek a gyerekek a szőnyegre, kényelembe helyezték magukat és elmeséltem a Luca széke történetét is. A boszorkányos rész igen felkeltette a kicsik figyelmét, lélegzet visszafojtva hallgatták a mesét. Igazán meghitt hangulata volt a mesélésnek, a történet szálát így szépen kikerekítettem, részletesen meséltem, hogy minél tovább tartson ez pillanat.
Szívet melengető érzés volt számomra és úgy gondolom a gyerekek számára is.