Az egész decemberi időszak a jócselekedetek gyakorlásának hónapja. Jót cselekedni, segíteni másokon, örömet okozni szeretteinknek, vagy rászorulóknak… Nagyon sokat beszélgettünk erről a témáról: Kivel, mikor, mivel tudunk jót cselekedni?
A gyerekek gyakran meséltek arról, hogy otthon ünnepek előtt kinek milyen feladata van a családban. Látták, megtapasztalták azt, hogy mekkora örömet tudnak okozni szüleiknek azzal, ha segítenek rendet rakni a szobájukban, segítenek a főzésben, vagy játszanak a kisebb testvérekkel. A fiúk nagyon büszkén mesélték, hogy apának segítettek a ház körüli munkában, szerelő műhelyben, a lányok pedig együtt főztek, sütöttek anyukájukkal.
Mi az óvodában meghirdettük az „Adni öröm” akciót, ami azt jelentette, hogy ha valakinek volt otthon jó állapotban lévő, de már nem használt társas játéka, építő játéka, és szívesen behozta az oviba, azt mi továbbitottuk annak az intézménynek, aki vállalta, hogy elszállítja rászoruló családokba kisgyermekeknek.
A téma feldolgozása:
A közös relaxáció után meghallgattuk a Jó emberré csak a szívemmel válhatok című dalt (ezt a hónap folyamán már többször is hallgattuk, ezért a gyerekek már közösen énekelték a refrént).
A Szívem kertje című mese meghallgatása után a gyerekekkel közösen megbeszéltük a kislánnyal történteket, és azt, hogy helyesen cselekedett-e? Megbánta- e a tettét? Mit csináltak volna Amália helyében?
A közelmúltban milyen jót cselekedtek másokkal? Családban, csoprtban, ismerősökkel…
Sok kedves történetet hallottam otthoni jócselekedetektől.
Szituációs játékot teremtve megkértem 1-1 kisgyermeket, hogy játssza el, hogy nagyon szomorú, mert elvesztette a játékát (sírt, szomorkodott), és megkérdeztem a többieket, hogy miként tudnának segíteni neki, megvígasztalni, jókedvre deríteni. Nagyon örültem annak, hogy 1-2 kivétellel mindenki jelentkezett, hogy felvidítsa, megvígasztalja, segítse társát. Öröm volt látni, hogy a jövő generációjának fontos a körülötte lévő gyermekek, felnőttek boldogsága, testi- lelki jóléte.
Boldogító jó cselekedetek
Speciális Alapiskola Hurbanovo
Sziasztok boldogságórások…az utolsó hónap az évben a december,a jócselekedetek hónapja…mi,a marcelházi diákokkal egy ádventi naptárt készítettünk nagy szeretettel,amit a kis diákjaink kérései töltöttek meg…
Kisürge csoport
Alapvető szükségleteink közé tartoznak a jó cselekedeteink: mosoly, hála, kapcsolataink, barátságaink!
Az Adventi készülősés sokat segít a jó cselekedeteink elmélyítésében, fokozódik a boldogságérzés!
Jóságos manókat készítettünk és mindenki annak a gyermeknek ajándékozta akinek a jelét kihúzta a varázskalapból.
Otthon pedig a szülőket gyógyító szívek készítésére ösztönöztük.
Óvodánkban már évek óta Advent idején hangsúlyt fektetünk a jó cselekedetekre, egymás segítésére, az egymás iránti empatikus magatartásra. Beszélgetések alkalmával formáljuk gondolkodásukat és motiváljuk őket ezekre a cselekedetekre. Láthatóvá tesszük a jó cselekedeteket oly módon, hogy egy-egy ilyen után a jelük mellé sárga csillagot kapnak. Karácsonyra pedig haza is vihetik, betehetik a karácsonyfa alá ajándékul a kis Jézusnak.
Óvodánkban már évek óta Advent idején hangsúlyt fektetünk a jó cselekedetekre, egymás segítésére, az egymás iránti empatikus magatartásra. Beszélgetések alkalmával formáljuk gondolkodásukat és motiváljuk őket ezekre a cselekedetekre. Láthatóvá tesszük a jó cselekedeteket oly módon, hogy egy-egy ilyen után a jelük mellé sárga csillagot kapnak. Karácsonyra pedig haza is vihetik, betehetik a karácsonyfa alá ajándékul a kis Jézusnak.
Marcali Noszlopy Gáspár Általános és Alapfokú Művészeti Iskola
A Boldogságóra decemberben a Télapó eljöveteléről, a karácsonyi készülődésről, az ünnepvárásról és az ajándékok készítéséről szólt. A gyerekek mézeskalácsot, üdvözlőkártyát és egyéb ajándékot készítettek szüleiknek, családtagjaiknak. Testnevelés órán élvezettel játszották a „Befogadó fogó” játékot. Öröm volt látni a gyerekek arcán a készülődést, és hogy mennyire élvezettel töltötték el a napokat.
A december minden évben a karácsonyra való készülődés hónapja, mely idén is jó alkalom volt arra, hogy felhívjuk tanítványaink figyelmét arra, hogy kapni jó dolog, de adni, segíteni másoknak ugyanolyan jó, vagy talán még jobb is. Ebben az évben intézményünk bekapcsolódott egy adománygyűjtő programba is, mely kapcsán kis diákjaim közül is többen készítettek „cipősdoboz” ajándékot. A Boldogságóra-foglalkozásra néhány nappal a téli szünet kezdete előtt került sor, addigra már a gyerekek ünnepi lázban égtek, a karácsonyi énekek, versek, szövegek mind támogatták a december havi témát. A foglalkozást énekléssel kezdtük, majd bevezetésként a csoportok kifestették a karácsonyfájukat, melyet előzőleg felvázoltam A/1-es méretű lapra. Ezt követően felolvastam Kéri Katalin: Ezt látják a karácsonyi angyalok című történetét.és ehhez kapcsolódóan beszélgettünk arról, hogy milyen cselekedetekkel tehetnének ők is jót másokkal, akárcsak a történetben szereplő angyalok. Az összegyűjt ötletekből válogatva és újabbakkal kiegészítve készültek el a karácsonyfa díszei: a gyerekek minden karácsonyfadíszre felírtak egy-egy cselekedetet, mellyel szerintük jót tehetnek másokkal. A díszeket ezután dekorálták, majd tetszésük szerinti elrendezésben felragasztották a karácsonyfájukra. A foglalkozást újabb zenehallgatással zártuk.
December, az örömteli jócselekedetek hónapja.
Várakoztunk, izgatottan készülődtünk az ünnepekre: az ajándékozás örömével, a társak szeretetével.
A Betűvadász füzetükbe ragasztott mondókákat, verseket hamar megtanulták a gyerekek, a ráhangolódást minden nap ezzel kezdtük.
Az osztályteremben az adventi naptár zsebecskéi rejtettek egy-egy apró karácsonyi képet (tolltartókütyüt), a sarokban állt a kis fenyőfa, az ablakokban hajtott a Luca búza.
Ellátogatott hozzánk a Mikulás, aki fehér szakállát rázva osztotta a dicséreteket a kicsiknek. Neki mézeskalács figurákkal kedveskedtünk.
Egyik délután felköszöntöttük az őszi születésű gyerekeket. Szívünket is ünneplőbe öltöztettük közös dalokkal.
Karácsonyi ajándékot készítettünk a családoknak. A díszes üvegbe jókívánságokat, rajzokat hengergettünk bele.
Öröm volt látni, átélni, hogy a gyerekek mennyire azonosulni tudtak azzal az érzéssel, hogy milyen jó másoknak szeretettel adni, melegséget, élő hitet osztani.
A jóság hullámhosszán
Tanítványaimmal már nagyon vártuk az adventi időszakot, ilyenkor a hétköznapjainkat hagyományainkkal fűszerezzük.
„Angyalkázunk”, ami azt jelenti, hogy mindenki kihúzza valamelyik osztálytársának a nevét és titokban apró figyelmességgel lepi meg a társát nap mint nap.
Az adventi reggeleken kihúzunk egy-egy nevet, akinek a nevét húztuk, kap kis apró ajándékokat.
Idén a Mikulás szakállkáján figyeltük az idő múlását és minden nap levágtunk egy-egy csíkot a papírszakállból.
A hóemberünk répaorra is mutatta, hogy december hányadik napján járunk.
December 6-án meglátogatott bennünket a Mikulás és személyesen adta át a gyerekek ajándékát.
Luca napján búzát vetettünk, amit naponta gondoztak a gyerekek. A hiányzóinkra s gondoltunk és számukra is készítettünk Luca-búzát.
Sok-sok karácsonyi ajándékot alkottunk papírból, fonalból, agyagból. Az adventi projektnapunkon mézeskalácsot készítettünk, amit cukormázzal és apró cukorkákkal díszítettük. E napon német nyelven megnéztük a Rudolph das kleine Rentier című rajzfilmet, majd el is készítettük Rudolf figuráját.
Decemberben érezhető volt, hogy sokkal szebben beszéltek egymással a gyerekek, kevesebb volt közöttük a konfliktus. Ha valakinek nehézsége támadt, kis segítői azonnal készen álltak a probléma megoldására.
A sok közös játék még boldogabbá tette a várakozás időszakát.
Karácsonykor egy csodaszép műsorral leptek meg engem tanítványaim, ami hatalmas meglepetés volt számomra.
Bízom benne, hogy ezzel a lelki felkészüléssel tudjuk folytatni ezt a tanévet, amit januárban a célkitűzéseinkkel teszünk még teljesebbé.
Egy magyar óra keretében a gyerekeknek elsőként az volt a feladatuk, hogy felolvastam nekik idézeteket és ki kellett választaniuk a nekik leginkább tetsző idézetet. 4 csoport alakult ki. Ezután egymást kellett meggyőzni érvekkel, hogy miért a saját idézetük a legjobb. Volt, aki egyedül ” küzdött”, voltak, akik sokan. Érdekes volt látni, hogy a magányos tanuló sokkal jobban érvelt, mint azok, akik sokan voltak. Ez azt eredményezte, hogy neki sikerült maga mellé állítani embereket a másik 3 csoportból. Ezután csoportban dolgoztak tovább. Pozitív üzenetekből készítettek virágot. Nagyon szépen és hatékonyan dolgoztak együtt. Tartalmas üzeneteket írtak a virágok szirmaira. Sikeresen zártuk ezt az órát.