Idén is itt a legvidámabb jótékonysági akció! Csúnya karácsonyi pulcsiba öltöztünk, hogy segítsünk a daganatos gyerekek gyógyulását. Ez nem csupán szórakozás – ez közösségformálás, kikapcsolódás az adventi rohanásból, és egyben egy rendkívül fontos ügy támogatása!
Boldogító jó cselekedetek
Ezen a zenekari próbán a karácsonyra hangolódva felvételt készítettünk a szülők számára – Carol of the Bells c. klasszikus mű feldolgozását játszottuk el a zenekarral. Ez lett a mi ajándékunk a szeretteinknek. S miután a felvétel elkészült sokat beszélgettünk, játszottunk és zenéltünk színes sípok és csengők segítségével 🙂
Idén decemberben részt vettünk a szeretetcsoki akcióban.
A gyerekek lelkesen hozták a csokikat, plüssöket, játékokat, de rajzokat is készítettek. A hónap közepén azt vettem észre, hogy teljesen spontán egymásnak is kezdtek adogatni először csokit, majd osztották meg az uzsonnájukat, sőt, a tanári asztalon is mindig várt egy-egy kis apró csoki, cukor. A boldogságórákon beszélgettünk arról is, hogy adni nem csak tárgyakat lehet, rejtsenek el apró rajzokat pl. anyu-apu táskájában, most már le tudnak írni kisebb szavakat, cetliket is elrejthetnek, készíthetnek reggelit, uzsonnát, kávét az egyik szülő vagy testvér segítségével, vagy csináljanak meg vmit egyedül, amit még eddig csak segítséggel próbáltak, de úgy érzik, már menne, stb. Aranyosan mesélték, mit szóltak otthon, ki milyen kedvességet csinált.
De a legkedvesebb momentum az volt, hogy az asszisztens néni felsóhajtott egy szünetben, hogy: Juj, de éhes vagyok… és egyik gyerek hozott egy szalvétát, rátett egy almaszeletet, a másik is mozdult pár áfonyát… és mire visszaértem az órára, igazi kis mini-svédasztal borította el a tanári asztalt. A gyerekek látták, hogy nem igazán értem mi történt, erre mosolyogva mondták: „Éva néni, te tanítottad, hogy adni jó. Ez a sok finomság Anita nénié!”
Hát, igen. No comment. 🙂
Bárczi Gusztáv Ált. Isk., Szakiskola , Készségfejlesztő Iskola és EGYMI
Jó látni, mikor a gyerekek felismerik , milyen jó érzés, ha másokkal jót cselekszünk.
Boldogító jó cselekedetek gyakorlása
A decemberi hónap témaköre a boldogító jó cselekedetek. A téma feldolgozása során felhasználtam az aktualitást. Az adventi előkészületeket, a Mikulás várást, az ünnepi ráhangolódást a karácsonyra.
December első hetén már vártuk a Mikulást. Készítettünk mikuláscsizmát, piros színű papírcsík eltépésével, ragasztásával, a csizma felületét mozaikkal kirakva. Énekkel és verssel is készültünk. Felidéztük Miklós püspök történetét. Közben megbeszéltük, hogy a Mikulás csak a jó gyerekeknek hoz ajándékot. Készítettem a gyerekeknek egy jutalomtáblát, a gyerekek jeleivel ellátva. Azok a gyerekek, akik valami jót cselekedtek, valami jót tettek, valamiben ügyesek voltak, jutalom szívecskét kaptak. A gyerekeket ösztönözte ez a tábla, a mindennapi jó cselekedetekre. De nem csak az óvodában kell jónak lenni, hanem otthon is, ezt is megbeszéltük. A szülőket is bevontam, készítettem egy kis könyvecskét, otthoni jó cselekedetek gyakorlása címmel ellátva. A kis könyvben a szívek mellé kellett írni a szülőknek, az otthon történt jó cselekedeteket. A határidő december 18. volt, a későbbi megbeszélés érdekében.
A várva várt Mikulás december 6.-án megérkezett, a gyerekek nagy örömére. Óvodánk mind a 6 csoportja a tornateremben énekkel és verssel fogadta a Mikulást. A nagyszakállú pedig ajándékkal hálálta meg a szíves fogadtatást. A gyerekek örömmel vették birtokukba a játékokat. A mikulás csomagot pedig haza vihették, amelyet a jó cselekedetekért meg is érdemeltek.
Az adventi időszak során, minden héten meggyújtottuk a gyertyákat, megbeszéltük a négy gyertya jelentését (hit, remény, szeretet, békesség). Karácsony közeledtével közösen feldíszitettük a fenyőfát. A karácsonyfa alá az angyalka is hozott ajándékot, a gyerekek örömmel bontották ki és vették birtokukba az új játékokat. A karácsonyfa körül elénekeltük az eddig ismert és tanult dalokat, verseket. Közösen megbeszéltük, hogy mit ünnepelünk karácsonykor és hogy ki, hogyan készül az ünnepekre. Beszéltem a gyerekeknek Jézus születéséről, a születési körülményeiről, szüleiről, a látogatóiról (pásztorokról, királyokról) az ajándékozásról, a családról, a szeretetről, a hitről és a jóságról. A gyerekeket érdekelte a téma, aktívak voltak, és sok mindent megjegyeztek a halottakból. A családról beszélve otthonról hozott fényképeket nézve megbeszéltük a családtagok szerepét a család életében. A gyerekek szüleinknek készítettek ajándékba karácsonyi képeslapot, jó kívánságaikkal ellátva.
Mézeskalácsot is készítettünk a gyerekekkel. Nyújtották, formára szaggatták, majd díszítették és tepsibe tették. A megsült süteményt jó ízűen fogyasztottuk.
A hónap folyamán több alkalommal is meghallgattuk a hónap dalát (Bagdi Bella: Jó emberré csak a szívemmel válhatok, a Repülj velem című albumról) és a Boldog vagyok című dalra a gyerekek örömmel táncoltak, mozogtak, tapsoltak, ugráltak, dobbantottak, nyújtózkodtak, kiáltottak, ahogy a dal szövege vezette őket.
December 18. volt az otthoni jó cselekedetek határideje, a 27 kis könyvből 15-en vissza is hozták, akik jártak az óvodába, a többiek hiányoztak. Kiderült, hogy a gyerekek nagyon segítő készek otthon. Sokan segítenek az ágyalásban, a takarításban, a süteménykészítésben, főzésben, mosogatásban, rendrakásban, fahordásban, farakásban stb. Testvéreikkel szemben jó szívűek, és ha szomorú valaki a családban, azt észreveszik és megvigasztalják.
Az óvodában is nagyon sok jó cselekedetet hajtottak végre ebben az időszakban a gyerekek. Szívesen segítettek egymásnak és a felnőtteknek egyaránt. Környezetüket tisztán tartották, rendet raktak, megigazították takaróikat, segítettek az ágy elrakásában. Aktívan részt vettek a karácsonyi előkészületekben, segítettek a mézes sütemények elkészítésében és az ajándékokat is örömmel készítették a szülőknek. A jó cselekedetekért cserébe jutalom szívecskét kaptak, amit a jóság táblán a jelük mellé helyeztek, minden gyereket örömmel és boldogsággal töltött el, ha az nap valami jó cselekedetet hajtott végre. Ösztönzés képen a jutalomtáblát továbbra is megtartjuk az egész évfolyamán, az ötlet sikeres volt.
Boldogító jó cselekedetek
A decemberi hónapban a jó cselekedetek erejét és örömteli hatását állítottuk a középpontba. Közösen fedeztük fel, hogy egy apró figyelmesség vagy segítő szándék nemcsak annak okoz örömet, aki kapja, hanem annak is, aki adja. Kutatások és kísérletek is igazolják: a jótett boldogít.
A téma feldolgozását beszélgetéssel kezdtük. Arról gondolkodtunk, miért jó segíteni másokon, milyen érzéseket kelt bennünk egy jó cselekedet, és vajon mit élhet át az, akinek segítünk. Sok személyes élmény és szép példa is előkerült, amelyek megmutatták, mennyi jóság vesz körül bennünket a mindennapokban.
A beszélgetéseket változatos feladatok követték. Egy rejtvény segítségével rájöttünk, hogy az igazi jótett önzetlen, nem vár viszonzást. Jótetteket vállaltunk, amelyeket a decemberi hónap során meg is valósítottunk. Adventi kalendáriumunk minden napra egy új kihívást tartogatott, amelyek játékos formában ösztönöztek bennünket a segítésre. Elkészítettük az osztály karácsonyfáját is, amelyet jó cselekedeteink „díszeivel” ékesítettünk fel, így a fa valóban a szívből jövő tetteink jelképe lett. Emellett több jótékonysági gyűjtéshez is csatlakoztunk (Nyilas Misi Karácsonya, szeretetcsomag kutyusoknak, szeretetcsomag összeállítása nagyszülőknek), ahol együtt tapasztalhattuk meg az összefogás erejét.
A hónap végére mindannyian gazdagabbak lettünk – nem tárgyakkal, hanem élményekkel, érzésekkel és azzal a felismeréssel, hogy a legszebb ajándék, amit adhatunk, a törődés. Reméljük, hogy ezek a jó cselekedetek nemcsak decemberben, hanem az év minden napján velünk maradnak.
Karácsonyhoz közeledve a szívünk megtelik szeretettel. A gyerekekkel elbeszélgettünk a szeretet nyelvekről. Milyen típusai vannak, hogyan mutatjuk ki az egyes típusokat? Nekik mi a szeretetnyelvük és ők milyen módon mutatják ki azt.
Fontos ebben a korban beszélgetni róla, főleg azért is mert nagyon sokszor összevesznek és ellenkeznek egymással.
Megismerhették önmagukat és osztálytársaikat. Kreatívan plakátot készítettünk, mellyel az osztályt egy kicsivel szeretettel telibbé varázsoltuk.
December hónap a jó cselekedetekről, a szeretetről, apró örömökről szólt, mint mindenhol máshol is. Várakozással készültünk az év egyik legszebb ünnepére. A hónap napjaihoz kapcsolódóan készítettünk mézeskalácsházikókat, terveztünk csúnya karácsonyi pulcsikat, és elkészítettük az osztály karácsonyfáját csupa jócselekedetekből. Nagyon szeretjük használni a beszélgetésindító kártyákat, a foglalkozásokat ezzel indítjuk. Sokat és jókat beszélgettünk az adventi időszak fontosságáról, a várakozásról, apró örömökről, hogy hogyan tehetünk jót másokkal, miért fontos ez, és nemcsak most, hanem az év minden napján. De most hatványozottan. Hogyan adakozhatunk, adományozhatunk, miért fontos ez, és hogyan melengeti a lelkünket, okoz bennünk, a szívünkben jó érzést.
A téma bevezetéseként arról beszélgettünk, hogy ki, mikor érzett örömet, mert segítettek neki, vagy mert ő tett jót másokkal. Kezdetben nagyon bizonytalanok voltak, hogy mit mondhatnak, és amire gondoltak valóban örömet jelentett másoknak.
A személyes példák segítettek abban, hogy megértették a legkisebb jó cselekedet is nagyon fontos.
A keresztrejtvény megoldását követően a Kőleves című mesét dolgoztuk fel.
A foglalkozás végén szuperhősök lettek a gyerekek, összegyűjtöttünk ötleteket, hogyan tehetjük jobbá a világot, és közvetlen környezetünket.
Adni jó!
Izgatottan vártuk tanítványaimmal a decembert, a boldogító jócselekedetek hónapját.
Az volt a célom, hogy tanítványaim megtapasztalják, a jócselekedetek nem csupán a másik ember életében hoznak pozitív változást, hanem saját magukban is valami mély, meleg érzést ébresztenek. Tapasztaltam, egyre tudatosabban figyelnek arra, hogy segítsenek valakinek, vagy apró kedvességet tegyenek. Rájöttek, hogy ezek a tettek sokkal nagyobb hatással vannak önmagukra, mint ahogyan ezt korábban gondolták. Megértették, hogy a boldogság nem mindig látványos élmény, hanem sokszor a mindennapok apró, csendes pillanataiban rejlik. Egy kedves szó, egy mosoly, egy felajánlott segítség – mind hozzájárul ahhoz, hogy kapcsolódjunk egymáshoz. A hónap feladatai rámutattak, hogy a jó szándék terjed: ha én kedves vagyok, nagy eséllyel a másik is tovább ad valamit ebből.
Az órán a légzőgyakorlat után meghallgattuk a hónap dalát, amihez egy kis mozgást találtunk ki.
Csoportosítottunk Wordwall feladatok segítségével jó és rossz cselekedeteket.
A gyerekek ötletei alapján általuk megvalósítható jócselekedeteket írtunk le egy-egy lapra, amiből minden reggel húztak egyet a tanulók. Azon a napon azt a jócselekedetet kellett gyakorolniuk az osztályban. (pl. Kifaragom a társam ceruzáját, – volt aki az egész osztályét kifaragta; Ma megdicsérek valakit; Ma mindenkire mosolyogva nézek; …)
Megoldottuk a szokásos rejtvényt, és feldolgoztuk az ajánlott mesét. Végül elkészítettük a MI karácsonyfánkat kezekből, amikre olyan gömböket helyeztünk, amikre 1-1 jótett megfogalmazása került.
A szülőknek meglepetés műsorral készültünk. Ezekről felvételt készítettem, amiket karácsonyig a téli szünet minden reggelén az osztálycsoportba kiraktam.
Volt vers, hóemberes dal, gyertyás tánc, angyalkás tánc és egy karácsonyi jókívánság. A szülők a visszajelzések alapján nagyon nagy örömmel fogadták a meglepetés videókat. Mi a gyerekekkel legalább ekkora örömmel készítettük ezeket a felvételeket, hiszen ADNI JÓ!
Úgy érzem, a boldogító jócselekedetek témája segített a tanítványaimnak jobban megérteni, hogy a boldogság sokszor akkor növekszik bennünk, amikor másokét építjük.