Nőnap alkalmából a kisfiúk kedves meglepetéssel készültek az osztály kislányai számára. Apró ajándékokkal és figyelmes gesztusokkal igyekeztek örömet szerezni nekik. A lányok nagy örömmel fogadták a kedvességet, és mosollyal köszönték meg a figyelmességet
Boldogító jó cselekedetek
Március 20-án mi is megünnepeltük a Boldogság Világnapját. Iskolánk tanulói közös „BÓK-olásra” hívták településünk lakóit. Készítettünk apró ajándékokat, kavicsokat festettünk, öleléseket osztogattunk. Meglátogattuk azokat az intézményeket, ahol szerettük volna kifejezni hálánkat és köszönetünket azoknak az embereknek, akik nap, mint nap azon dolgoznak, hogy nekünk jobb legyen. Mindenhol nagyon örültek nekünk, sikerült mosolyt csalnunk ismerősök, járókelők arcára. Néhol még könnyeket is törölgettünk arcunkról a meghatottságtól. Láttuk, hogy egy-egy mosoly, kedvesség, apró gesztus vagy ölelés mekkora erővel bír, mekkora örömet tudunk vele okozni. És ha belegondolunk, valójában semmibe sem kerül. Reméljük, hogy nemcsak egy nap vagy egy röpke pillanat szólt a boldogságról és hisszük, hogy ha figyelünk egymásra, jobbá tehetjük a világot.
Kehidakustányi Deák Ferenc Napköziotthonos Óvoda
December hónapban a boldogságóra anyagához az online elérhető segédanyagból választott téma: a szeretetnyelv.
Természetesen Csupaszív került elő a foglalkozás elején, akit mindenki köszöntött. A gyerekekkel erre a témára mesével hangolódtunk. Puszedli és habcsók történetét meséltem el a gyerekeknek. A történet végén beszélgettünk arról, mi is az a szeretetnyelv, és milyen formái vannak. Mindenkinek van, mindenkinek más. Aki szerette volna, elmondhatta, mi az ő szeretetnyelve. Jó volt hallani, hogy többeknek az ölelés, puszi és a minőségi együtt töltött idő, például kirándulás családdal, sütés együtt. Beszéltük hogy itt az óvodában is tapasztaljuk, hogy kinek mi lehet, mert van aki bújósabb, van akinek a dícséret esik a legjobban.
Osztályommal karácsony közeledtével a boldogító jó cselekedetekről beszélgettünk. Elmesélték mivel tudnak örömet okozni társaiknak, családjuknak és bennük milyen pozitív érzéseket keltenek mások segítése, támogatása.
A Boldogságóra foglalkozás keretében a boldogító jócselekedetek témáját dolgoztuk fel a tanulókkal. Beszélgettünk arról, hogy milyen apró tettekkel tudunk örömet szerezni másoknak, és hogyan hatnak ezek a cselekedetek a saját hangulatunkra is. A közös gondolkodás után a diákok saját készítésű karácsonyfadíszeket készítettek.
Az elkészült díszekkel együtt feldíszítettük a város karácsonyfáját, így a gyerekek egy kedves, közösséget erősítő jócselekedetet valósítottak meg. A tevékenység során megtapasztalhatták, hogy egy kis odafigyeléssel és alkotással másoknak is örömet szerezhetünk, ami számunkra is boldogságot ad.
December hónapban a jótettek még nagyobb hangsúlyt kaptak. A gyerekekkel közösen apró ajándékokat készítettünk azok számára, akik támogatják és segítik óvodánk mindennapjait. Az elkészült ajándékokat együtt adtuk át, ezzel is kifejezve hálánkat és köszönetünket.
A jó cselekedet néha egészen aprók – mégis szebbé teszik a világot. Minden apró tett, segítség számít, legyen az egy kedves szó vagy egy segítő kéz. A természet gondozása azt jelenti, hogy vigyázunk a világra, amelyben élünk. Ha jót teszünk másokkal, a szívünk is megtelik örömmel.
Nagy hangsúlyt fektetünk a szociális kompetenciák fejlődésére, a személyes interakciók minőségére, amelyek hatással vannak az életminőségünket. Sok közös élményt biztosítunk a csoportba járó gyermekek számára, amely által erősítjük bennük az összetartozás érzését, teret biztosítva az erkölcsi tulajdonságok, például: az együttérzés, a segítőkészség, a figyelmesség, az önzetlenség alakulására, fejlődésére. A csoportomba járó, sajátos nevelési igényű gyermekek önállóságának fejlődése lassabb ütemben történik, az önkiszolgáló tevékenységekben, és szinte minden területen sok segítséget igényelnek, ezzel szemben ők is szívesen nyújtanak segítséget a maguk módján, amit támogatunk, és erősítünk bennük.
Az adventi készülődés kapcsán, beszélgetést kezdeményeztem a családról, a szeretetről, az ajándékozásról. Beszélgettünk a családtagokról, és arról, hogy otthon kinek mi a feladata, ki milyen házimunkát szokott végezni, ki szokott segíteni otthon a felnőtteknek. A foglalkozást a „Repül a madár, szárnyalva száll, mert szabad madár”, és a „Dagasztás” relaxációs gyakorlattal folytattuk. Ezután, Bagdi Bella: „Jó emberré csak a szívemmel válhatok” című dalát hallgattuk meg, melyre táncolni kezdtünk. A gyermekek rendkívül kedvelik a zenét, nagyon szeretnek a zenére mozogni, táncolni. A tánc, a mozgás után kellően elfáradtunk, leültünk a szőnyegre, és elmeséltem Bezzeg Andrea: Szívem, kertje című meséjét. A mesehallgatás után segítettünk Amáliának, kiszíneztük a ruháját. Szituációs játékok segítségével megtapasztaltuk, hogy milyen jó érzés bajba került társainkon segíteni. Beszéltünk a betegség miatt hiányzó társainkról, majd készítettünk számukra gyógyító szivecskéket, vagy mosolygós szmájlit melyből a szomorkodó társaink is kaptak. Később, az állatoknak segítettünk a kicsinyét megtalálni, párosító játék során. A témával minden nap foglalkoztunk, például, aki segítséget nyújtott a társainak, az a gyermek kapott egy szívecskét.
Decemberi Boldogságóra foglalkozásunk témája a „boldogító jó cselekedetek” volt, amelyet élményalapú programokkal és közösségépítő tevékenységekkel valósítottunk meg.
A hónap során osztálykirándulást szerveztünk Boldogkőváralja településre, ahol a tanulók a Boldogkő vára interaktív programjain vehettek részt. A programok között szerepelt lovagi párbaj-bemutató, amely humorral és látványos elemekkel hozta közelebb a középkori harcmodort a diákokhoz. A „fegyvertapogató” keretében lehetőségük nyílt középkori fegyverek és viseletek megismerésére, kézbe vételére és felpróbálására, így közvetlen tapasztalatot szerezhettek a korszak eszközeiről.
A jelmezes tárlatvezetés során a Drugeth-család történetével és a várhoz kapcsolódó legendákkal ismerkedhettek meg, miközben a vár különböző helyszíneit – többek között az Öregtornyot, a Ciszternaudvart és a Lovagtermet – is bejárták. A „mesélő tárgyak” segítségével a múlt eseményei élményszerűen tárultak fel a tanulók előtt, erősítve történelmi ismereteiket és képzelőerejüket.
Hazafelé megálltunk Tokaj városában, ahol a diákok sétát tettek a Tisza partján, valamint lehetőségük nyílt rövid vásárlásra is.
Az adventi időszakhoz kapcsolódva a tanulók egymás nevét kihúzva készítettek vagy vásároltak apró meglepetés ajándékot, amelyet karácsony előtt adtak át egymásnak. Az ajándékozás során jellemzés alapján kellett kitalálni, hogy kihez tartozik az adott meglepetés, ami játékos formában erősítette az egymásra figyelést és az empátiát.
Mikulás alkalmából a tornateremben játékos, mozgásos feladatokat oldottunk meg, amelyek jó hangulatban zárták a közös programokat. A decemberi események összességében hozzájárultak a közösségi élmények gazdagításához, az egymás iránti figyelmesség és a jó cselekedetek fontosságának tudatosításához.