Elkészítettük csoportunkban a \\\”Tudás fáját\\\” , hogy mindenki láthassa mennyi mindenre képes. Így amikor belenéztek a tükörbe, könnyedén tudták sorolni jó tulajdonságaikat, képességeiket. Varázs szemüvegünk segített a világ jó dolgait észrevenni.
A Boldogság várába vezető lépcső második fokára léptünk. Új vendégek érkeztek hozzánk: Szomorú Szilárd és Boldog Blanka. Eljátszottuk mindkét szerepet, és megállapítottuk, hogy sokkal jobban éreztük magunkat, amikor Boldog Blanka bőrébe bújhattunk, ezért elhatároztuk, hogy felvidítjuk Szilárdot is. A gyerekek mindent bevetettek: megsimogatták, szép szavakkal becézték, kedveskedtek neki, cukorkával kínálták, bohóckodtak neki, megdicsérgették. De sajnos, nem sikerült felvidítani. Ezért a Kerekerdő tündéreinek kértük a segítségét, akik Tódi törpe varázsszemüvegéről meséltek nekünk. Együtt megtanultuk Tódi törpe szebben látó mondókáját, és Szilárdnak is elmondtuk, hogy hinni kell benne, hogy ügyesek és szerethetőek vagyunk, még akkor is, ha nem minden sikerül, úgy ahogy szeretnénk. Tükröt adtunk körbe, mindenki belenézett: Tükröm, tükröm mondd meg nekem, mi a jó, s mi szép bennem!
Nagyon megdicsérgettük magunkat, és aki bátortalan volt, annak segítettünk egy „melegzuhannyal”.
Rajz órán elkészítették a gyerekek a varázsszemüveget, aminek egyik oldala a derűt, másik oldala a borút szimbolizálja. Felpróbáltuk őket, és mi lettünk a legvidámabb, legoptimistább elsősök, akik hisznek a jóban, a szépben és a csodában! Mert JOBB VELÜNK A VILÁG!
A Boldogságóra program októberi témája az optimizmus volt.Mit jelent az optimizmus? Milyen az optimista ember? Az optimizmus és a pesszimizmus fogalma. Az óra zárásaként megbeszéltük, hogy ki hogyan érezte magát, végül meghallgattuk Bagdi Bella: A világomban minden rendben van című dalát.
Októberben az optimizmus fogalmával ismerkedtünk. Beszélgettünk a pozitív felfogásról, életszemléletről, cselekedetekről. Különböző történeteknek adtunk optimista befejezést. A feladatok közül az optimista sms írást választotta az osztály. A közös munka:
Ne félj, semmi baj nem lesz!
Vigyázunk rád!
Minél előbb gyógyulj meg!
Szeretünk!
A téma feldolgozását ismét beszélgetéssel kezdtük,ezeket az idegen szavakat nem nagyon ismerték a gyermekek.Ezért a hónap dalának meghallgatásával folytattuk,ennek a hatására kicsit könnyebben megértették a téma lényegét.A dal nagyon tetszett,gyorsan el is sajátították a szövegét.A következő nap a gyerekek rajzaiból elkészítettük a pesszimista- és az optimista falat.Sok érdekes dologról rajzoltak a gyerekek,hogy mit is jelent nekik az optimizmus és pesszimizmus fogalma.
Az optimizmus fája
A gyönyörű őszt adta az inspirációt, meg a csodaszép színes fák, hogy mi magunk is megélhessük ezt a változást úgy, hogy beöltöztünk az ősz színeibe . Megbeszéltük, hogy ugyan lehullanak ezek a csodás levelek és tulajdonképp az elmúlást jelképezi, de nézzük optimistán ezt a dolgot is. Mennyi – mennyi ajándékot ad nekünk ez az évszak, színek, termések, gyümölcsök sokasága. Mi ettől boldogok vagyunk, nem beszélve az esztétikai élményről is. Majd lesz újra tavasz is , és ez így a jó . Mivel kiscsoportosok vagyunk, nehéz produktumokat csinálni még velük, de magam is optimista voltam, hogy sikerül összehozni. Meg is rajzolták maguk a mosolygós arcot egy papírra, amit az optimista fára tűztünk. Másnap eljött hozzánk Pozitív Dani, aki mindig mosolyog, csak a jót látja meg mindenben. Egy tükröt hozott ajándékba, hogy a gyermekek is megcsodálhassák, milyen jó boldognak, mosolygósnak, pozitívnak lenni. Megkért mindenkit, hogy nézze mega tükörben , milyen , amikor szomorú, és mennyivel szebb, mikor mosolyog. Nagyon tetszett nekik, és a végén együtt táncoltunk a hónap dalára.
Az optimizmus hónapjában mi a „Pozitív mondókát” énekeltük, nagy kedvencévé vált a csoportnak. A hónap meséje mellett több olyan történetet is mondtam, amely a pozitív hozzáállást erősíti. A szomorú bábos csapatot a vidámak igyekeztek megnevettetni, és olyan helyzetet is megtanultunk kezelni, hogy a szomorkodó társaknak megoldást kerestek a „gond” megoldására (szomorú és vidám báb segítségével).
Mindennap megkerestük mi a szép, a jó a napunkban. Készítettünk optimista szemüveget, közben sokat beszélgettünk milyen is az a optimista ember, ekkor fogalmazta meg az egyik kislány a hónapunk mondatát: Ez a világ csodaszép!
