A gyerekekkel nagyon fontosnak tartjuk a környezetvédelmet. Elkészítettük újra hasznosított dobozból a madáretetőnket, és kihelyeztük a kertbe. A gyerekekkel a madarak szárnyalásával mutattam be milyen optimista és boldog is lehet a világunk. Példákon keresztül szemléltettem a fogalom jelentését.

A gyerekeknek elmeséltem Bezzeg Andrea meséjét, majd mi is elkészítettük a varázs szemüvegeinket, amit utána boldogan próbáltak fel .

Ezek után játszottunk tükörjátékot a nagyobbak és 1-2 kisebb gyermek is képes volt kifejezni szuper jó képességeit, tulajdonságait. Ezeket a gondolatokat felírtam kis szívecskékre, amelyeket ráragasztottunk ingecskékre, amelyek mindig a csoportban lesznek és a gyermekeknek ha valamilyen pozitív ötlete, megnyilvánulása, értéke jelenik meg ki fogjuk rájuk írni vagy tűzni így mindenki láthatja kinek mi az pozitívuma.

Eljátszottuk Szomorú Szilárd és Boldog Blanka szituációs játékát, a gyerekek először nehezebben merték utánozni a negatív és pozitív érzelmeket, de a végére már nagyon élvezték a játékot.
Végül meghallgattuk Bagdi Bella dalát és feltűztük a második jelképünket a Boldogság várunkra.

A mesét nagyon figyelmesen végig hallgatták a gyerekek, majd a kérdéseket megbeszéltük. Mosolygós smile-t színeztünk, optimista karláncot fűztünk. Imádják a téma zenéjét! Hosszasan táncoltak rá ,miközben énekeltek.

Az októberi tevékenységek alkalmával a fő téma az ősz (színei, termései, időjárás), így a foglalkozásomat az esővel kapcsolatos javasolt feladatokból állítottam össze. A boldogságóra foglalkozást a „Trópusi eső” mozgásos játékkal kezdtem, kéz-és lábmozdulatokkal utánoztuk az eső hangját. Lassú, csepergő esővel indítottunk, ami egyre hangosabb lett, zuhogott és dörgött, majd újra lecsendesedett és elállt. A gyerekek élvezték ezt a fajta hangutánzó játékot, és egyben átvezettem őket a „Vigyázz a tócsára!” játékra. Mivel sok eső esett, tócsák keletkeztek, amibe nagyon jó dolog ugrálni, de mivel nem volt rajtunk gumicsizma, nem ugorhattunk bele. Megbeszéltük, hogy most ügyesen, óvatosan kell kikerülnünk és átlépnünk a tócsákat, hogy ne legyünk vizesek (mert akkor beteg leszünk és az szomorú dolog). Voltak, akik a szőnyegen feküdtek – ők voltak a tócsák – és a többiekkel kerülgettük őket, majd cseréltünk. Utána elővettem a csoportunk optimista esernyőjét, ami katica mintájú – mivel Katica csoportosak vagyunk – és egy gomba fejdíszt. Szemléltettem velük a gomba és az esernyő közötti hasonlóságot – úgy véd minket az esernyő, mint a gombát a karimája. A gombás fejdísz segítségével pedig a „Gomba, gomba, gomba…” kezdetű mondókával játszottunk. Aki szeretett volna, lehetett gomba, ami az eső segítségével nőtt nagyra a mondóka végére.
A tevékenységet az „Esernyős célbadobó” játékkal zártam. Minden kisgyereknek adtam egy kék színű kislabdát, amik esőcseppeket szimbolizáltak és a nyitott esernyőbe kellett dobniuk – ezzel tettük vidámmá az esernyőt, hogy elkaphatta az esőcseppeket.
Végül közösen felhelyeztük a második lépcsőfokra az optimizmus jelét, a boldogságvárba vezető úton.
A hét folyamán pedig elkészült a bejáratunk mellett az őszi dekorációnk, mellyel az „Átváltozás” című feladatot is megvalósítottuk.

A kézműveskedés során a gyerekekkel varázsszemüveget készítettünk, a minta ritmikus sor ragasztásával készült. A mese meghallgatása után kipróbáltuk a szemüvegeket, melyeken keresztül szépnek és csodálatosnak láttuk a világot.
Játszottunk Szomorú Szilárddal és Boldog Blankával.