Az optimizmus gyakorlása
Az optimizmus gyakorlása
Október 3.a.
Miután megismerkedtek az optimizmus-pesszimizmus szavak jelentésével,nagyon sokat beszélgettünk a témáról, saját életükből is sok példát meséltek el.
-Megnéztük az „Ajándék” című filmet,ahol egy testi fogyatékos gyermek szemével láttuk a világot,aki egy kiskutyától új értelmet kapott az életének,mert onnan kezdve boldog volt, társra lelt.
Nagyon sokat beszélgettünk róla,milyen sokat jelentenek életünkben az állatok, a társak, a barátok. milyen nagy szükség van rájuk. Háziállataink képe ki is van függesztve osztályunk falán.
-Építettek építőkockából „Remény-tornyot” közösen, ahol megneveztük erősségeinket, ami megvéd a világban.
-„Varázstükörben” lerajzolták magukat mosolyogva ,amikor boldogok.
-Készítettünk „varázsszemüvegeket” is, amit ha felvesznek, nem lesznek szomorúak. Tudatosan erre összpontosítunk.
-„Mókus Napot” tartottunk. Idén a kötelező olvasmányunk a Misi mókus, ennek feldolgozását töltöttük meg örömteli feladatokkal. Megnéztük régi filmen, rajzoltunk a mókusokról, könyveket gyűjtöttünk róluk, elhozták mókusos plüsseiket, társasaikat otthonról, rajzórán is e témával foglalkoztunk. Megpróbáltuk örömtelivé varázsolni a kötelező olvasmányunkat.
-„Optimista esernyőket” készítettek, ráírták azokat a szavakat, amik megóvják őket a nehézségektől,amiket mi mondunk nekik az iskolában, vagy amikkel bátorítják otthon a gyerekeket a szülők.
-Őszi levélnyomatot készítettünk, tudatosan kerestük az ősz csodáit, fejlesztve pozitív látásmódjukat.
-Az egyik legnagyobb benyomást ebben a hónapban egyik kolléganőnk tette a gyerekekben, amikor elolvasta saját unokájának írt mesekönyvét,példát mutatva ezzel a nagyszülői szeretetre, ajándékkészítésre, mellyel örömöt szerez titokban saját családjának.
Nagyon tartalmasan telt ez a hónap is,újabb boldogságfokozó technikával ismerkedtek meg a gyerekek, a pozitív látásmód erejével.
Kis közösségünk összefogott és megépítettük az optimizmus várunkat. Dísze lesz folyosónknak, a boldogsághoz vezető utunk építőkockái!
Püspökladányi Petőfi Sándor Általános Iskola
Ebben a hónapban ismét jól érezték magukat a csoportom tagjai a boldogságórákon. Először megismerkedtek a gyerekek az optimizmus és pesszimizmus fogalmával. Különböző szituációkat játszottunk el, melyben a kétféle szemléletmódot kellett megfigyelniük. Az Igen! Nem! De! Csak azért is! játék mindenkinek nagyon tetszett. Sok mosolyt csalt az arcokra. A pozitív állítások elég nehézkesen születtek meg. Néhány személyes példa után, aztán megindultak az ötletek. A pozitív gyerek vagyok című dalt nagy lelkesedéssel, mozgással kísérve énekeltük több alkalommal. Végül minden gyermek elkészítette pozitív esernyőjét. Az esernyő színes sávjaira optimista jeleket, vagy feliratokat készítettek. Én is nyomtattam ki pozitív gondolatokat, volt aki abból választott, s felragasztotta munkájára.
Mindannyian lelkesen készítettük el az optimizmus építőkockáit, majd a folyosónkon felépítettük az optimizmus várát. Emlékeztesse kis közösségünket, hogyan építsük boldogságunkat!
A foglalkozást kétperces relaxációval kezdtük, majd megbeszéltük, hogy milyen egy optimista, és milyen egy pesszimista ember. Ezt követően felolvastam a Mese próbálkozás bátorságáról című történetet, melyet felhasználva pesszimista gondolatokat, mondatokat fogalmaztunk meg (Mit gondolhattak magukról azok, akik nem próbálták meg kinyitni a lakatot? Miért gondolták, hogy nem fog sikerülni?). Életkoruknak megfelelő szinten beszéltünk arról is, hogy milyen módon változtathatunk a pesszimista gondolatainkon, hogyan „javíthatjuk ki” őket. Ezt használtuk fel végül az optimista hősköpeny megalkotásánál, ahol a gyerekek csoportokban dolgozva pesszimista gondolatokat írtak fel, majd színes papírdarabokra írt pozitív mondatokkal javítottak ki. A foglalkozás végén meghallgattuk a hónap dalát. A téma továbbgondolásaként feladatul kapták, hogy készítsenek egy színes, optimista esernyőt maguk számára ( fiúfigurás és lányfigurás színezőt kaptak).
Az optimizmus hónapjába nagy reményekkel indultunk., hiszen nagyon sok megvalósításra váró feladatunk volt. A téma felvezetése során visszaemlékeztünk az előző két évre, mit csináltunk a korábbi azonos hónapokban. Segítségünkre voltak az emlékképeink, melyet albumban gyűjtünk. A tavalyi tanévre feltűnően sokan emlékeztek. A hónap meséje már ismerős volt a gyerekeknek. Megtanultuk a kis mondókát és azt a mindig együtt mondtuk a mese folyamatában. A hónap dalát sokat énekelték játék közben is, mind amellett, hogy sokszor hallgattuk is. Október hónapunkat nagyon sok program színesítette: Bábszínházi előadás, kukorica morzsolás, játszótérre séta, piaci vásárlás. Ezeket a terveket megbeszéltük a téma bevezetésekor. Megbeszéltük, ahhoz, hogy megvalósuljon, kell a mi pozitív hozzáállásunk is, majd a gyerekek kifejtették, hogy szerintük mire van szükség, hogy megvalósuljanak a terveink. Többek között elhangzott, hogy „Legyen jó idő”, ” Ne legyünk betegek”. A felajánlott témák közül a megvalósításhoz két feladatot választottunk. Tobozból kiscsibét készítettünk, hiszen csibe csoportosok vagyunk. Együtt festettük sárgára a tobozokat, amely nem is volt egyszerű, hiszen nagyon aprólékos munka volt és nagy kitartást igényelt. Buzdítottuk bátorítottuk azokat a gyerekeket, akik kevésbé hittek magukban. A kukorica morzsolás után pedig mindenki elkészítette a saját kukoricáját, újrahasznosítás segítségével. A „Vigyázz a tócsára” játék megbeszélése után nagyon jó hangulatban telt a gyakorlás, felelősségteljesen vigyáztak egymásra a gyerekek. Szabadidőben már a gyerekek is kezdeményezték ezt a játékot, kiválasztva egymás között, aki irányította és figyelte a szabályok betartását. Sok közösségformáló feladat és program volt ebben a hónapban, amely vidámmá tette a mindennapjainkat az optimizmusunknak köszönhetően.
Októberben beneveztünk az iskolai Focibajnokságra. Annak ellenére, hogy az első meccsekben vereséget szenvedtünk, nem vesztettük kedvünket, optimistán várjuk a következő megmérettetést.
HAJRÁ 4.c!!!
Október hónap témája az optimizmus gyakorlása volt.
A téma feldolgozását abból indítottam, hogy ki milyennek látja magát, mik a jó tulajdonságai, mik azok a képességek, amelyeknek birtokában van, mik azok a dolgok, amiket meg tud tenni.
A gyerekek ügyesen ráéreztek ennek a tükrös játéknak a lényegére! („Kit látsz a tükörben?”) Egyre bátrabban beszéltek önmagukról, újabb és újabb területek kerültek elő a képességekben. Pl.: ” Tudok bicajozni!”, „Tudok szép virágokat rajzolni!”, „Tudok pohárba önteni!”
A játék úgy folytatódott, hogy mondják el, hogy mi az amit nagyon szeretnének megtenni, de ez az álmuk még nem valósult meg. „Lovagolni!”, „Repülőn utazni!”, „Fejest ugrani a medencébe!”
Ezután beszélgettünk mindarról, hogy ezeknek az álmoknak a megvalósulásához mik kellenek, és hogy ők maguk mi tudnak tenni.
Tódi törpe meséje nagyon tetszett a gyerekeknek, a benne lévő varázsszemüveg versikét pillanatok alatt meg is tanulták!
Mi is elkészítettük a varázsszemüveget papírból, színezéssel, amit nagyon szívesen viseltek a gyerekek, teljesen beleélték magukat abba a játékba, hogy a szemüveggel szépnek lássák a maguk körüli világot. Odamentek az ablakhoz, és az udvarról beszélgettek, hogy milyen szépek a levelek a fán, milyen jó, hogy új homokozónk van, stb.
A téma családokba való visszacsatolásaként haza is vihettek ilyen szemüvegeket a családtagjaiknak, hogy ők is színezzenek maguknak, és viseljék.
Következő nap elkészítettük az optimizmus jelét ábrázoló sárga mosolygós arcocskát, amit a nyakukba akasztva viselhettek.
A napi játék átszőtte az egész délelőttünket, ami arról szólt, hogy a mosolygós arccal a nyakukban megpróbálkoznak olyan dolgokkal is az oviban, amit eddig nem tettek. Mivel ezen a napon volt torna a tornateremben, rengeteg lehetőségem volt „kihívások” elé állítani a gyerekeket! A „Gyere, próbáld meg, sikerülni fog! „ felkiáltás gyakran elhangzott a gyerekektől pajtásaik felé, és öröm volt nézni, ahogy drukkoltak társaiknak!
A próbálkozások tovább folytatódtak az udvari játékidőben, az ebéd előtti terítéskor, alváshoz készülődéskor is. A gyerekek örömmel végeztek olyan „feladatokat”, amiket máskor meg sem próbáltak.
Úgy érzem a mi csoportunkban ez volt a hónap témájának a lényege, a gyerekek számára megfogható jelentése!
Kíváncsian várják a következő hónap témáját!
Meghallgattuk az optimista dalt. Gyűjtöttünk optimista és pesszimista tulajdonságokat. A pesszimista mondatokat optimistán fejezték be a csoportok. Játék a „Meleg zuhany” volt, ahol a széken ülő gyermeknek társai csak pozitív tulajdonságait említették, sorolták fel. Az „Örök mosoly” elnevezésű feladatban mindenki megrajzolta saját optimista tükörképét.