Boldogságóra Program

Az optimizmus tanulása

Az, hogy miért éri meg optimistának lennünk, még sokunk számára világos és érthető, de hogy hogyan gondolkodhatunk minden helyzetben pozitívan, már igazi kihívást jelent gyermeknek és felnőttnek. A bevezető beszélgetésünkben bővebb kifejtést igényelt, hogy az optimista gondolkodás jó irányba fordíthatja az eseményeket. Csoportunkban a fiatalok többsége nem tartotta magát optimistának. Nagyon sok nehézséget soroltak föl a családi hátterükből, mindennapjaikból, és valóban el kellett ismernem, hogy a mai fiatalok helyzete sok kihívást rejteget. Hasznos lenne azonban megtanulni a nehézségeket lehetőségként látni és alkalomnak a fejlődésre. Ha ez sikerül, máris optimistának mondhatjuk magunkat.
A fiatalokkal készítettünk egy „optimista” plakátot. Az összegyűjtött újságokból szívesen kerestek vidám képeket. A vidám azonban nem mindenkinek jelentette ugyanazt, ezért megbeszéltük, sorrendbe raktuk a képeket, végül a plakátot jól látható helyre tettük ki.
A mókamester játékban mindenki nagyon vidám lett, inkább a kezdeti komoly arckifejezést volt nehéz kivitelezni. Most már tudjuk, hogyan lehet a csoportban bárkit jó kedvre deríteni.
A befejezetlen mondatokkal megtudtuk, ki mit kérne a jó tündértől és mi lenne a legszívesebben. Megállapítottuk, hogy álmodni is tanulni kell.
A közös tánc mindenkit felpezsdített és utána átgondolhattuk mi is kerüljön az időkapszulánkba. Volt, aki rajzolt, és volt aki írt, nagyon elmélyülten dolgoztak. A fiatalok úgy döntöttek, hogy megosztják egymással terveiket, így született is néhány meglepetés. Úgy döntöttünk, húsz év múlva találkozunk, hogy megvitassuk az eredményeket.

Képek