A foglalkozást megelőzve,rajzórán egy hatalmas tavaszi képet készítettünk,melyre minden kisgyerek felrakta virágformában az őt ért örömteli pillanatot.
Nagyon élvezték a feladatot és a dalt is szívesen hallgatták.
Apró örömök élvezete
A hónaphoz tartozó mesével, rejtvénnyel feldolgoztuk a témát. Megbeszéltük, hogy miért fontos a jelenben élni, arra koncentrálni. Hisz ha a múlton rágódunk, vagy a jövőt tervezzük, azt is most tesszük. Figyeljünk és tapasztaljuk meg a minket érő örömöket.
Ezeket csoportosítottuk érzékszervek és évszakok szerint is. Utóbbiról készült a tablónk, előbbit a Boldogság füzetekbe rajzolták a gyerekek.
Szerencsére sosem fogyunk ki a heti öröm-cetlikből, lassan egy egész óra kell a felolvasásukra, elmesélésükre. Ez segít abban, hogy valóban „mindennek” tudjunk/tudjanak örülni, meg tudják figyelni az adott időben, helyzetben. Már nem csak számítógépes játékok és mobiltelefonok, új ruhák szerepelnek a lapokon (mert persze azért még ezek is megtalálhatók), hanem egy látogatás az unokatestvéreknél, a nagymama sütije, vagy, hogy a „nagypapa végre megmutatta a műfogsorát”:)))
Rövid kis meditációval zártuk az órát.
A hónap első boldogságóráját relaxációval kezdtük. Ezután átismételtük az előző hónapban tanultakat. Felelevenítettük a legjobb pillanatokat. Az aktuális témát a hónap meséjével kezdtük. Elbeszélgettünk róla. Aztán felsoroltuk érzékszerveinket. Felsoroltuk, milyen apróságnak örülhetünk ezek által. Rajzoltunk egy évszaktérképet; minek örülhetünk egy adott évszakban, milyen apró örömöket rejt egy évszak időjárása, ünnepei…stb. A gyerekek megválaszthatták, melyik évszakról rajzolnak. Az óra végén elénekeltük a hónap dalát és meditáltunk.
A második órán a közösségünkben fellelhető apró örömökről beszélgettünk, majd megírtuk A legboldogabb napom című fogalmazást.
E havi boldog óránkat a mese meghallgatásával kezdtük, majd annak megbeszélésével folytattuk. A téma feldolgozásában sokat segítettek a munkafüzet feladatai. A relaxálást követően beszélgetőkörben megbeszéltük, hogy kit milyen apró öröm ért aznap. A gyerekek különböző példákat soroltak fel, mint például: elolvadt a hó, kisütött a napocska, fociztunk a testvéremmel, vagy a kedvencem lesz ma ebédre. Örömnét említették a kislányok, hogy elkészült az új fésülködőasztal a babaszobába. A beszélgetés végén megmutattuk, hogy mennyire örülünk egymásnak. Ezért mindenki megölelte a mellette álló gyereket.
Zenehallgatás után szó esett arról is, hogy milyen érzékszervünk segítségével érzékelhetjük ezeket az örömöket. Majd tovább kényeztettük érzékeinket: virágot és kölnit szagoltunk, andalító zenét hallgattunk, finom süteményt kóstoltunk, vagy csak egész egyszerűen elpihentünk a szőnyegen.
Ezt követően játszottunk az érzékszerveinkkel. A gyerekek körben ülve mondták el az általuk kiválasztott érzékszervet és a hozzá kapcsolódó örömöt. Az apró örömök jelét kiszínezve ragasztottuk fel a boldogság várának 7. lépcsőfokára. Ez is egy újabb öröm volt a számunkra.
\”Már tényleg nem sok van hátra, és elérünk a Boldogság várába!\”-mondták a gyerekek.
A játékokon keresztül fedezték fel a gyerekek, hogy mi mindennek lehet örülni a mindennapokban: mindenben meg lehet találni a szépet és jót.