A vadon élő állatok világnapja
1.Ráhangolódás
Rövid beszélgetés
Jártatok már erdőben? Milyen állatokat láttatok, amelyek ott élnek?”
Játékos bevezető: „Találd ki, melyik állat vagyok!”
Erdei állatok testrészeit mutatom egy-egy képen.
2. Új ismeret feldolgozása
Képek bemutatása erdei állatokról.
Rövid ismertető: Milyen állatok élnek az erdőben? Hol alszanak, mit esznek, milyen nyomokat hagynak?
Csoportosítás: „Ki hol lakik?” (fákon élők, bokorban, odúban, talajon, barlangban)
Interaktív feladat: rajz a táblán, gyerekek helyezik az állatos képeket a megfelelő helyre.
3. Játékos gyakorlás
„Állati memória” – párosító játék állat és élőhely között.
4. Alkossunk együtt!
Mindenki rajzol egy választott erdei állatot és a lakóhelyet.
5. Körkérdés:
„Kinek melyik állat tetszett a legjobban és miért?”
Apró örömök élvezete
Az egész osztály közös öröme valósult meg. A gyerekek ötlete volt, hogy rajzaikat tűzzük össze, készítsünk könyvet. Azóta is örömmel lapozgatják, s tervezik az újabb „kiadást”.
A március számtalan lehetőséget adott az apró örömök felfedezésére, megélésére és megjelenítésére. A tavaszi változások megfigyelése és vizuális megjelenítése rajzzal, közös alkotással kivirágoztatta a tantermünket, a folyosót és az iskolai Boldogság falat is. A Víz Világnapjához közeledve célként fogalmaztuk meg magunknak, hogy a folyosón lévő, évek óta üres akváriumot újra megtöltjük élettel. A gyermekek természetes kíváncsiságából érdeklődéséből adódóan sok ismeretterjesztő természetfilmet szoktunk nézni. A vízi élővilág a Víz Világnapjához kapcsolódóan különösen foglalkoztatott mindenkit, innen jött az ötlet, hogy próbáljuk megjeleníteni ezt a színes, tartalmas világot közös alkotással. Először is gyűjtőmunkába kezdtünk, mindent összeszedtünk, amit fel tudunk használni, legyen az természetes anyag vagy játék. Majd következett a közös alkotás: kavicsot festettünk, medúzát, rákot, halakat ragasztottunk, színeztünk és az elkészült kis alkotásokkal megtöltöttük az akváriumot. Mindenkinek nagyon tetszett az iskolában, azóta is folyamatosan érkeznek az újabb kis akváriumlakók, így tényleg közös alkotássá vált a mi kis kezdeményezésünk. A vízzel való takarékoskodásra is felhívtuk a gyermekek figyelmét a mosdókon elhelyezett vízcseppekkel, valamint vízcsepp élő lánccal és közös játékkal, rajzpályázattal. A Boldogság Világnapján pedig kialakítottuk a mi kis boldogság pontunkat is a folyosón.
Ebben a hónapban másoknak apró figyelmességekkel kedveskedtünk. Smiléket osztogattunk szünetben a Boldogság világnapján, összeszedtük a mások kiborult ceruzáit, az udvaron felsegítettük azt, aki elesett, stb. Megölelgettük egymást. De nem csak másoknak kell örömöt szerezni! Magunkról sem szabad elfeledkezni. Ezért boldogság golyókat készítettünk és meg is ettük őket!
Van sok apró boldogság forrás, amitől feldobódunk és vidámabbak leszünk. Olyan apró örömök ezek, amelyek képesek mosolyt varázsolni az arcunkra és amelyektől akár az egész napunk szebbé válik.
A gyerekekkel összegyűjtöttünk olyan dolgokat, amelyek örömöt okoznak. Mosolyt csalt a gyerekek arcára az is, amikor az osztály fotói közül néhányat kiválasztva beszélgettünk közös élményeinkről.
Rádöbbentünk arra, hogy mennyi minden van, ami örömmel tölthet el bennünket nap, mint nap.
„Apró örömök élvezete” volt a márciusi témánk. A felvezető görög népmese segítségével, ami a tizenkét hónapról szólt, beszélgettünk a kedvenc hónapokról. évszakokról. Mindenki megpróbált számára pozitív dolgokat találni az általa kevésbé kedvelt évszakban is. Így jutottunk el oda, hogy igyekezzünk mindig észre venni magunk körül az apró, pici örömöket is. Ezután párokban dolgoztak a gyerekek és megbeszélték egymással, hogy a különböző érzékszerveikhez milyen örömforrásokat tudnak kapcsolni. Így egymást is még jobban megismerhették. Aztán a kedvenc ételeiket mutatták be egy barkochba-játék során. Majd mesehősöknek étlapot készítettek és terveztek, eközben jókat kacagtak, igyekeztek humorosak, ötletesek lenni. Az óra második felében elkészítették a saját térképüket „Az apró örömök szigetéhez”. Erre a saját kis örömforrásaik kerültek rá. Délutánra mindenki betervezett egy örömkereső sétát. Megbeszélték, hogy másnap elmesélik egymásnak, hogy milyen új dolgokra lettek figyelmesek, amikor tudatosan keresték a szépet, az örömforrást mindenben.
Mindennapi életünk során sok-sok apró örömöt kell, hogy észre vegyünk. Jó alkalom, hogy most leírva, újra átélve a tanulókkal, magamnak is „kihangosítani” ebben a rohanó világban.
Mindennapjaink:
• Autizmus spektrum zavarral élő tanulóm a napokban többször is az ölelést választotta reggeli üdvözlésnek.
• „Szeretem az iskolát” – mondattal érkezett hétfőn egy tanuló.
• Erőteljes közeledését a társának nem értette, átbeszéltük, és ezt válaszolta: „Megtanítalak ölelni”. Másnap reggel öleléssel fogadták egymást.
• Megbántotta reggel a szüleit, zaklatottan érkezett az iskolába – videó felvételben üzentünk a szülőknek „ Segíts!”- kérte. Sok-sok szívecske jött vissza üzenetben.
• Ölelést választ gyakran reggelente az egyik kislány. A mondóka végeztével helyettem az egyik társához fordult és átölelte.
Ünnepek, világnapok:
• Nőnap – egy szem fiú tanulók kedveskedése a lányok felé kis virággal, csokival.
• Szabadságharc hősei – emlékezés a múltunkra: zászló festése, emlékműnél tisztelgés közös vers mondással.
• Boldogság világnapja – ölelőkör az iskola folyosón, kedves üzenetek a tanulóknak.
• Down világnap – felemás zokni az napra minden tanuló, felnőtt lábán az osztályba, és a családom valamennyi tagja is kapcsolódott e szép naphoz. Énekszóval ünnepeltünk: Ha jó a kedved üsd a tenyered…
• Víz világnapja – vízibár: ízesített víz fogyasztása, a víz körforgása: kisfilm megnézése, aszfaltrajz készítése ez alkalomból.
Mesénk:
Párácska című mesét olvastam el a gyerekeknek. A főszereplő, a kis felhőcske kedveskedését hangosítottuk ki: az erdő, a mező öntözése, életre keltése volt. Rajzzal mondtunk köszönetet a természet, a kis felhő munkájáért.
Sétát tettünk gyönyörű parkunkban, ahol észrevettük a kis ibolyákat, meglátogattuk az osztály növényét, a kecskerágó bokrot – körbe táncolva üdvözöltük az új kis hajtásokat rajta.
Hónap mottója: „Ami a legfontosabb számodra, ne a legnagyobb dolgokban keresd!”
(Fő képnek a Down világnap alkalmából készült képeket választottuk, hisz nekünk duplán fontos nap volt: „Merj más lenni!”)
Sombereki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
A hónap témáját a mese elolvasásával kezdtük,átbeszéltük a történetet. Megbeszéltük ,hogy milyen apró örömökkel találkozhatott a mesében a szereplő. Majd beszélgettünk arről, hogy ezek az apró kis dolgok , hogyan tették vidámmá a szereplő hangulatát. Utána elmesélték egymásnak, hogy ki hogyan érzi magát, és próbáltunk egymásnak segíteni, hogy találjanak örömöt a mai napban is. Majd az óra végén az örömkereső nagyítóba minden kisgyerek lerajzolta, hogy minek örült mostanában a legjobban.
A nagycsoportosainkkal a Boldogság világnapja alkalmából városi rendezvényen vehettünk rész, ahol Bagdi Bella is velünk volt!