Hálásak vagyunk azért, hogy a hosszú nyári szünet után újra együtt lehetünk.

A csoportom vegyes csoport. Kis, középső, nagy. Úgy kezdtük a téma feldolgozását, hogy beszélgettünk a hála fogalmáról. A nagyoknak voltak okos meglátásai. / Hálás, hogy óvodába járhat, hálás, hogy anyukájával alhat, hálás, hogy az apukája haza megy és el jön érte az óvodába, hálás, hogy van étel az asztalon./Meghallgattuk a hónap zenéjét is. Először csak meghallgattuk, másodjára kértem, hogy figyeljék a szöveget, és együtt énekeljük. Még a kicsik is mondogatták a refrént. Eljátszottuk a leveles játékot is. Először egy levél, majd két levél, és utoljára három levél ment körbe. A játék vidáman hangulatban telt. Egy kisfiú homokozás közben talált egy falevelet. Fogta és azt mondta, hogy nekem adja. Kérdeztem, hogy miért? Válasz, mert szeretlek. Teljesen spontán történt. Az utolsó foglalkozás során a nagycsoportosok segítségével elkészült a Hálafa. A kezüket körberajzolták, színezték, kinyírták. A kicsik kezét körberajzoltam, ők színezték, én kinyírtam. Amikor feltették a fára a kis kezüket, mindenki elmondta, hogy miért hálás.
Ebben a hónapban minden héten beszéltünk a háláról.