Testnevlés foglalkozás keretében ismerkedtek meg a gyermekek a célbadobás technikájával.
A hála gyakorlása
Két út, végül mindkettő eléri célját. Okosak, kreatívak, az enyémek és büszke vagyok rájuk. Ezt a témát is ügyesen dolgoztuk/ták fel.
A társas kapcsolatok, a barátság, az egymással való szeretetteljes bánásmód folyamatos téma az osztályunkban. A csoportomba mindössze 6 tanuló tartozik, így az osztályközösség meglehetősen kicsi. Szoros barátságok az osztályon belül sajnos nincsenek, sőt, egyre több piszkálódó, veszekedő, egymást gúnyoló hozzállást tapasztalok. Beszélgettünk róla a gyerekekkel, hogy mennyire nagy kincs, ha az ember egy őszinte szereteten alapuló barátságot a magáénak tudhat. Szomorúan tapasztaltam, hogy egyikőjüknek sincs jelenleg az életében olyan ember, akire, mint igaz barátra számíthatnak. Elmondtam nekik, hogy igyekezzenek társaikhoz úgy közeledni, hogy legyen lehetősége barátságoknak szárba szökkenni. A legnagyobb értékét a barátságnak a tanulók abban látták, hogy egy igaz barát jóban-rosszban támogat, ám elmondásuk szerint sok olyan „álhaverjuk” van, aki csak kihasználja őket.
A gyerekekkel beszélgetőkör keretében megbeszéltük, hogy mit is jelent a hála, milyen jó érzés az, ha megosztjuk a másikkal, hogy hálásak vagyunk neki, vagy ha csak az élet apró dolgaira hálával gondolunk.
Elutaztunk Meseországba és felolvastam a gyerekeknek a Hálafa történetét. Beszélgettünk a meséről, és megválaszoltuk a könyvben található kérdéseket. A gyerekek sok olyan választ adtak, ami nagyon mély gondolatokat tartalmazott. Például: hálásak a szüleiknek, mert mindig gondoskodnak róluk, a nagymamájuknak, mert finom sütiket készít, a csoporttársuknak, mert jót játszanak együtt és így tovább. Akinek volt kedve, lerajzolhatta kinek hálás.
Előszítettünk mindenkinek egy-egy szívecskét, amit szebbnél szebbre díszíthettek saját elgondolásuk szerint, majd átadták annak a pajtásuknak, akinek hálásak.
Megtanultuk egy játék során a varázsszavakat is: „Kérem szépen!”, „Köszönöm!”, „Szívesen!”
Majd meghallgattuk közösen Bagdi Bella: Szép nap, ölelj most át engem! című dalát, amit a gyerekek azóta is szívesen hallgatnak.
HÁLAFA ÉS HÁLAKERT készítése, hála gondolatok megfogalmazása gyerekek és szüleik által.
Közös alkotásai kiállításon.
E havi élményeink a rászorulóknak történő könyvek gyűjtésével és ezzel kapcsolatos gondolatok, érzelmek megbeszélésével kezdődött. A következő kérdések fogalmazódtak meg a gyerekek fejében: Miért is gyűjtjük a könyveket? Ezzel segítünk másoknak? -ha igen, akkor jót cselekszünk? Miért érdemes jót tenni? Ki, milyen jó cselekedetet hajtott már végre. Karácsony közeledtével elmeséltem a gyerekeknek Az ezüst hajú angyalka című mesét, amelyben az angyalka egy este leforgása alatt nagyon sok jót cselekedett. Később -egy spontánul kialakult beszélgetőkör keretében- arról beszélgettünk a gyerekekkel, hogy nekik ezzel a témával kapcsolatban milyen élményeik voltak korábban. Majd közös alkotás keretében létrehoztunk egy nagy képet, melyen aki szerette volna, megoszthatta a többiekkel a jó cselekedeteit. Alkotás közben \”nagy\” beszélgetések alakultak ki a témával kapcsolatban, amely szintén új élményforrást, a közösség megélését, jelentette a gyerekeknek. Köszönjük Boldogságóra!
December a jó cselekedetek és az adakozás hava. Ennek tükrében tűztük ki a céljainkat a hónapra. Igyekeztünk minden nap jót tenni valakivel. Karácsonyi meglepetésként apró ajándékokat készítettünk egymásnak. Mindenki igyekezett személyre szabott ajándékkal kedveskedni a másiknak. A téli szünetet megelőző napon a Boldogságszőnyegünkön boldog és meghitt perceket éltünk át a gyerekekkel. Az ajándékok átadása kedves szavak, versek, dalok elhangzása mellett történt. Egymás szemében a szeretet csillogó fényeit véltük felfedezni. Nyugodt és hálás szívvel vette kezdetét a téli szünet.
