Nagycsoportosaimmal a környezettudatos magatartás jegyèben beszèlgettünk arról, hogy mièrt is lehetünk hálásak. A gyerekek hálásak a sok szèp virágèrt, a magas fákèrt, a vizekèrt (fürdőzési lehetősègekèrt)
A hála gyakorlása
A foglalkozások során a tanulók a hála jelentőségét járták körül beszélgetések, játékos feladatok és kreatív alkotások segítségével. Hálanaplót készítettek, hálafát díszítettek, valamint megfogalmazták, kiknek és miért hálásak a mindennapokban. A tevékenységek hozzájárultak ahhoz, hogy tudatosabban észrevegyék életük pozitív eseményeit.
A szeptemberi foglalkozások alkalmával a hálával foglalkoztunk. Számomra a legfontosabb a gyerekek reakciói voltak a témával kapcsolatban. Jó volt hallani mennyi mindenért hálásak.
Van, aki azért hálás, mert édesanyja minden nap nagy mosollyal ébreszti.
Van, aki azért, mert van testvére, akivel játszhat.
Van, aki reggelente hallgathatja a madarak énekét, s ez mennyire jó neki.
Van, aki azért, mert játszanak vele a szülei.
Van, aki azért, mert nagyszülei mindent megtesznek érte.
Van, aki azért, mert járhat edzésre.
Van, aki azért, mert anyukája elengedi vidékre, ahol állatok között lehet.
Abban mindenki egyetértett, hogy hálásnak lenni jó!!!
A gyerekek nagyon régen találkoztak a nyári szünet miatt. A szeptemberi évkezdéskor közös játékkal, előző évből megismert dalos játékok játszásával kezdték az együttes játékot. Nagyon örültek és hálásak voltak a viszontlátás miatt. Ezt évszakfa készítésével is megünnepelték emlékezve arra, hogy minden évszakban, az év minden hónapjában egy közösséget alkotnak.
Szeptemberben a hálával foglalkoztunk. Megbeszéltük a beszélgetőkör során ki miért hálás és, hogy kinek. A gyermekek egyénileg készítettek magunknak hála csokrot. Ez egy olyan virág aminek annyi szirma van amennyi embernek hálásak vagyunk vagy amennyi mindenért hálásak.
Ezután megbeszéltük kinek mennyi lett és számára ez mit jelent.
Hónap zárásaként meghallgattuk a hála dalt relaxáció közben.
Szeptemberben a hálával foglalkoztunk. Megbeszéltük a beszélgetőkör során ki miért hálás és, hogy kinek. A gyermekek egyénileg készítettek magunknak hála csokrot. Ez egy olyan virág aminek annyi szirma van amennyi embernek hálásak vagyunk vagy amennyi mindenért hálásak.
Ezután megbeszéltük kinek mennyi lett és számára ez mit jelent.
Hónap zárásaként meghallgattuk a hála dalt relaxáció közben.
Beszélgetőkör: mi mindenért lehetünk hálásak. Önvizsgálat: mid van. Csoportban gondolják át a nap folyamán miért hálásak, majd felsorolják egyenként, ki miért hálás. Így rávilágítunk, mennyi mindenért lehetünk hálásak. A hála és a boldogság kapcsolata. A hála kizárja a negatív érzéseket. Egy hála elmondása, és lejegyzése egy őszi levélkére, ami semlegesít egy negatív érzést /harag, irigység, keserűség, szenvedés/. Hálafa készítése.
Ráhangolódás a boldogságórákra. A gyerekek ügyesen fogalmazták meg, hogy miért éreznek hálát egymás iránt, tanáraik és szüleik iránt.
Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium
BOLDOGSÁGÓRA REFLEXIÓ: A HÁLA
3.b
Foglalkozás formája: Beszélgetőkör, mese, egyéni és közös kreatív munka, záró értékelés.
1. Mi történt? (A foglalkozás menete)
• Indító beszélgetőkör: Mit jelent a hála? Hogyan érezzük magunkat tőle? Miért és kiknek vagyunk hálásak? Szoktunk-e köszönni?
• Mesehallgatás: Hálaerdő lakói történetének felolvasása és megbeszélése.
• Mélyítő kérdések: Nehéz-e hálásnak lenni a kapott dolgokért? Miért jó ezeket sorra venni és szamon tartani?
• Hopp nyuszi feladat: Egyéni nyuszis munkalapok kitöltése (kinek és miért hálás a nyuszi/gyermek).
• Hálakövek: Feliratos kövek készítése és átadása egymásnak köszönetképpen.
• Közös alkotás: Az osztály „Hálanapjának” lerajzolása; a napsugarakra a gyerekek háláit írtuk fel.
• Zárókör: Hogy érezted magad az órán? Mit tanultál?
2. Hogyan reagáltak a gyerekek?
• Beszélgetés: Felismerték, hogy a tárgyaknál fontosabbak az emberi kapcsolatok (szülők, barátok).
• Nehézségek: Őszintén elmondták, hogy rossz kedv esetén nehéz hálásnak lenni, a mindennapi jót pedig természetesnek veszik. Belátták, hogy a jó dolgok „számon tartása” segít a rossz napokon.
• Kövek és plakát: A hálakövek átadása megható pillanat volt, örömöt és büszkeséget hozott. A „Hálanap” készítése során látták, hogyan adódnak össze az egyéni örömök egy közös egésszé.
• Zárókör: Nyugodtnak, boldognak és szeretve érezték magukat. Megtanulták, hogy a köszönet mögött szívből jövő érzésnek kell lennie.
3. Pedagógiai értékelés és elemzés
• Ami jól működött: A gyakorlatok logikus íve (beszélgetés ➔ mese ➔ egyéni kő ➔ közös plakát ➔ reflexió).
• Siker: A hála elméletből gyakorlattá vált. A hálakő fizikai talizmánként, a Hálanap vizuális megerősítésként működött. A zárókör bizonyította, hogy a gyerekek képesek saját érzelmi állapotuk követésére és megfogalmazására. Nőtt az összetartozás, csökkent a feszültség.
4. Következtetések és jövőbeli akcióterv
• Tanulság: A hála egy tanulható, gyakorolható mentális szokás. A gyerekek igénylik a belső világukkal való törődést.
• Tervek:
1. A „Hálanap” plakátot központi helyre tesszük ki emlékeztetőnek.
2. A hálaköveket a padokban tartjuk érzelmi „pajzsként” a szomorúbb napokra.
3. Minden Boldogságórát ezzel a záró reflexiós technikával fejezünk be (Hogy érezted magad? Mit tanultál?).
Csoportunkban több olyan szokást is kialakítottunk, ami jó példa a hála gyakorlására:
– gyümölcsevés előtt mindig megkérdezzük, hogy aznap ki hozott gyümölcsöt és a többiekkel együtt megköszönjük neki („Köszönjük szépen x.y., hogy hoztál nekünk gyümölcsöt!”, ha többen is hoztak, akkor: „Köszönjük szépen, hogy hoztatok nekünk gyümölcsöt!”), „jutalomból” pedig aznap az adott gyermek(ek) kíván(nak) jó étvágyat az elfogyasztáshoz
– minden mesélést követően a gyerekek közösen megköszönik a mesét („Köszönjük szépen a mesét x.y. néni!”)
– mozgásfoglalkozások után minden gyermektől meg szoktam kérdezni, hogy melyik gyakorlat tetszett neki(k) a legjobban
Az új kispajtások kedvéért gyakoroltuk a tavaly megtanult Boldogságmondókát és elmeséltem a Maci bajban van című történetet, mely után beszélgettünk a háláról és igyekeztem mindenkit arra biztatni, hogy próbáljon megfogalmazni legalább egy dolgot, hogy miért hálás, amiben a nagyok már elég ügyesek is voltak. Zárásképp meghallgattuk a hónap zenéjét (Szép nap, ölelj most át engem…), melyet a régi ovisok már egyből énekeltek, az új kispajtások még csak figyelmesen hallgattak és próbálták utánozni a hozzá kapcsolt mozgásunkat.
