Új nagy csoportosokkal kezdtem a foglalkozást,még minden új volt számukra,de érdekesnek tartották. A kérdésemre kinek és miért vagyunk hálásak az egyik kislány azt mondta a “nagymamámnak mert nem adott intézetbe” a többiek általánosságban beszéltek arról hogy a szüleik mit vásárolnak nekik .
Ezen az éven tudatosabban építem fel a foglalkozás anyagát, hiszen a tanfolyamon tanultakat alkalmazni tudom .

Szeptemberi boldogságóra: Boldogság fokozó hála

A mai napon a Nagyigmándi Kincseskert Óvoda süni csoportjában egy különleges témát jártunk körül a boldogságóra keretein belül. Első lépésben reggel megismertettük a gyerekekkel az aktuális témánkat: a hálát, Bezzeg Andrea A hálafa története című meséje alapján. A gyerekek érdeklődéssel figyelték a történetet, majd megbeszéltük a hallottakat, hogy mit jelent maga a szó: hála, és ki, miért, kinek hálás. Nagyon sok érdekes, és főleg okos dolgot soroltak fel nagycsoportosaink. Volt, aki édesanyájának hálás, amiért karácsonykor mézeskalács sütit süt neki, akadt olyan, aki nagymamáját említette, mert sokszor vigyáz rá, de sokan a csoport béli barátjuknak adtak hálát, amiért olyan jókat tudnak játszani együtt.
Később meglátogatta csoportunkat Sün Samu, a kis kesztyűbáb, aki nagyon megijedt a hangos zajoktól, ezért arra kértük a gyerekeket, hogy csendben, szeretettel simogassák meg a kis Samut. Relaxációs zenére körbe jártunk a csoportszobába, és kézről kézre adták a kis sünikét. Samu nagyon hálás volt nekik a sok simogatásért, és teljesen megnyugodott. Elbúcsúzott a gyerekektől, visszavonult az avarba pihenni.
Majd a kis Samunak ajándékot készítettünk, egy hálafát, aminek a leveleit a gyerekek vágták ki a saját kezük mintájára. A színes lapokra mindenki rárajzolta, hogy kinek, és miért hálás.
Levezetésképpen megnézegettük a kész hálafát, és átbeszéltük a rajzokat.
Nagyon hasznos volt ez az óra .A gyerekek ellazultak, és egy kicsit talán a lelkük is nyugodtabbá vált ebben a nehéz, vírusos időszakban.

A hála téma feldolgozásakor kétféle mozgásalapú relaxációs gyakorlatot építettem be.A szél hangját többféle módon is utánozhatták a gyerekek a „Fújj,fújj…” gyakorlat során, ill. az „Almát szedj,ügyesedj”játékhoz kapcsolódóan a „Piros alma fenn a fán…” kezdetű mondókára almaszedést utánzó mozdulatokat végeztünk.Beszélgettünk arról,hogy ki miért hálás , anyának,apának,testvérnek,csoporttársnak stb.Ezután közösen elmondtuk mozgással kísérve a hálafáról írt mondókát,a „Nap,nap,nap,fényes nap…kezdetűt.A régi ovisokat figyelve az új,beszoktatós gyerekek próbálták leutánozni mozdulataikat.Megbeszéltük,hogy lesz egy közös hálafánk,amire felkerülnek a kiszínezett,körberajzolt kézrajzok.Ezek fogják jelképezni a faleveleket.Nagy örömmel ültek az asztalhoz,élményként élték meg kezük körberajzolását.A színezésnél sok türelemre,biztatásra volt szükség.Rajzoláskor mindannyian elsorolták,hogy kinek miért hálásak,ill. ki milyen örömöt okozott.Ezek közül választottam ki egyet,ez került rá a kézrajzra, ill. saját jelük.A színezés befejeztével meg is beszéltük és együtt meg is nézték egymás kézrajzát,amelyek felkerültek a „hálafára”.A”Maci bajban van” című mesét örömmel hallgatták .Ügyesen tudták,kik a szereplők,mi történt a mesében és hogyan végződött.Kitértünk a mese tanulságára is.A téma zárásaként a séta során gyűjtött falevelekkel megajándékozhattak valakit,így fejezhették ki hálájukat.