E havi témánk a hála volt ebben a hónapban. Megbeszéltük mit jelent hálásnak lenni, kinek vagyunk és miért hálásak. Célom az volt, hogy vegyük észre a környezetünkben lévő dolgokat, hogy mi mindenért lehetünk hálásak. A fontos és értékes személyek megfogalmazása, a köszönet és hála érzésének tudatosítása az emberi kapcsolatokban is jelentőséget kapott e témánál. Gyermekeink nyári időszak utáni fogadása, visszaszoktatása a hála jegyében, lelkileg is megerősítették, elmélyítették a nyáron átélt pozitív élményeket az újra találkozás örömét, lelkesedését.Üdvözlésüket egy öleléssel fejeztük ki. Az öleléssel az egymásra figyeléssel a szeretetünket fejeztük ki egymás iránt és az új dolgok felfedezésében. Megbeszéltük, hogy mi mindenért lehetünk hálásak és mindenkinek mást jelent és hogy milyen sok színű a hála akár csak az ősz ill. az ősz levelei. E téma felvezetéséből készítettük el a hálafánkat és mindenki üzenhetett a szüleinek is hála levelek formájában.

Foglalkozást kezdő relaxáció:
Felállunk körbe, és a „Napimádással” kifújjuk magunkból a rossz érzést, a fáradtságot, a stresszt, a szomorúságot, ….stb. 5-6 ismétléssel, lassan, figyelve arra, hogy mindenki hangosan fújja ki a levegőt.
Téma bevezetése:
Leülünk beszélgető körbe a szőnyegre. Csukja be mindenki a szemét és képzelje el a boldogság várát. Nézzétek meg jól, hogy milyen. Magas vagy alacsony, sok tornya van, vagy kevés? Van-e kapuja? Van-e ablaka? Hány ablaka van? Milyen színű? Ezt mind, majd szépen megbeszéljük. Ezután pedig nagy papírra rajzoljuk. Természetesen az alapot én rajzolom, de az ablakok, ajtók, lépcsők berajzolásában és színezésében mindenki részt vesz. A 10 lépcsőfokot berajzolom és elmondom, hogy ez a tíz lépcső az időt mutatja és a megoldandó feladatainkat. Mert ebbe a várba úgy lehet bejutni, ha minden hónapban teljesít a csoport legalább 1 feladatot. Minden témának meglesz a jele, azt a jelet rajzoljuk a lépcsőfokra, hogy lássuk, hol tartunk. A munkafüzetet is megmutatom és megoldandó feladatokat. Nyárra, a munkafüzetben ezekből a jelekből egy boldogságfüzér is összeáll.
Ráhangolódás:
Meghallgatjuk Bagdi Bella: Szép nap, ölelj most át engem c. dalát, amelyre mozgást, mozdulatsorokat találunk ki.
Viszek be (egyelőre) két arcot kifejező képet, a vidám=boldog, illetve a szomorú képet.
Közösen megbeszéljük, hogy mit fejeznek ki a képek. A mosolygós: boldogság, vidámság, öröm. A szomorú, kedvetlen, bánatos, rosszkedvű. Beszélgető körben körbe indítom ezt a két képet. Akinél vannak a képek, mutassa fel, hogy most hogy érzi magát. Ha tudja, mondja el, hogy miért érzi úgy magát. Pl: Örülök, mert láttam reggel egy őzikét, boldog vagyok, mert apukám hozott az óvodába…stb. De aki nem érzi jól magát, szomorú, rosszkedvű,… Ő is mondja el, hogy miért érzi úgy magát.
Jelentésteremtés:
Aki örül, boldog, és mond példát, attól megkérdezem, hogy hol érzi? Itt belül. Mit érez?
Mikor érzi még ugyanezt? Amikor anyukája átöleli, amikor kap csokit…. stb.
Mit mondana Anyukájának, vagy Apukájának, vagy akitől kapta a csokit? Azt, hogy köszönöm? A köszönöm másik megfogalmazása a HÁLA….
Mondjunk így mondatot, Hálás vagyok Anyának, hogy átölel, amikor szomorú vagyok.
Hálás vagyok a testvéremnek, amikor kapok a csokijából. Hálás vagyok Apukámnak, hogy ma elvitt az oviba. Hálás vagyok az őzikéknek, hogy „megmutatták” magukat.
A foglalkozás lezárása:
Kiszínezi mindenki a HÁLA jelét, kivágja, (picúroknak persze segítek). Ezzel ismét a szőnyegen körbe állunk. A feladat az lesz, hogy adja oda sorban mindenki egymás után a virágát annak a csoporttársai közül, akinak hálás valamiért. Majd a várunkra is ragasztunk az első lépcsőfokra egy HÁLAvirágot!
Meghallgatjuk Bagdi Bella: Boldog vagyok c. dalát

A téma elkezdésekor megkérem a szülőket az együttműködésre, új szokás kialakítására. A segítségüket kérem, hogy este kérdezzék meg gyermeküktől, hogy mi volt nekik a legjobb a napban, mi az, amiért hálásak tudnak lenni.

Reflexió
A mosolygós és a szomorú emojik jelentését megbeszéltük, mit érez, amikor ilyen az arca. Nagyon jó ötletek jöttek. Majd körbe adtam őket, és akinél voltak a kártyák, elmondhatták, hogy milyen kedvvel jött óvodába. Mindenki boldogan jött, mert Apukája hozta, mert reggel látott szivárványt,…stb. Egy kisfiú mondta egyedül, hogy ő szomorúan jött, mert úgy érzi, hogy nem szeretik. Megkértem a gyerekeket, hogy aki szereti ezt a kisfiút, az jöjjön és ölelje át. Egy nagy ölelős kör alakult a kisfiú körül. Mindenki átölelte, ő pedig nagy zokogásban tört ki. Megható pillanatok voltak ezek. Azok a gyerekek is boldogok lettek tőle, akik átölelték.

A Boldogságóra foglalkozásokat most szeptemberben kezdtük. Sajnos betegség miatt kevés ovisunk volt. A foglalkozás nagyon tetszett nekik. Mosolygós napocskát festettünk a foglalkozás végén. Azóta többször meghallgattuk a mesét és Bagdy Bella énekét is.