Hála
1. A foglalkozást kezdő relaxáció: ” Fújj, fújj!” ( kb. 3 perc)
2. A foglalkozást kezdő éneklés: Bagdi Bella: Szép nap, ölelj most át.. (kb. 4 perc)
3. A téma bevezetése: Beszélgetés kezdeményezése a témával kapcsolatosan. ( kb. 4 perc)
” Ki hallotta már azt a szót, hogy hála? ” ” Mit jelent az, hogy hálás vagyok?”
„Ti miért/ kiért vagytok hálásak?”
4. A téma feldolgozása mesével: ( kb. 4 perc)
Bezzeg Andrea: A hálafa története
5. A foglalkozás lezárása: ( kb. 2 perc)
Általam előre elkészített Hála- szivecskék átadása egymásnak, akiknek hálásak vagyunk valamiért.
6.A foglalkozást záró éneklés: ( kb. 3 perc)
Bagdi Bella: Erősség dalok: Hála
7. A téma továbbadása:
Hála szivecskéket vittek haza a gyerekek a szüleiknek, családtagjaiknak.
8. Óvodánk bevonása:
Hála szivecskék színezése minden csoportban, melyekből óriási hálafát ragasztottunk.
A hála gyakorlása
Szeptemberi pillanatok – már másodikosok vagyunk
Újra becsengettek, és mi örömmel léptünk be az iskola kapuján: már másodikosok vagyunk! A szeptember sok új élményt, közös programot és vidám pillanatot tartogatott számunkra. Jó érzés volt ismét együtt lenni, folytatni a közös utunkat, és megtapasztalni, milyen jó egy olyan közösséghez tartozni, ahol figyelünk egymásra.
A hónapot a hála gyakorlásával is kezdtük. Megtanultuk észrevenni azokat az apró dolgokat, amelyekért hálásak lehetünk: egy kedves szóért, egy baráti mosolyért, a közös játékért, a családunkért vagy éppen azért, hogy újra együtt lehetünk az osztálytársainkkal. Rájöttünk, hogy a boldogság sokszor nem a nagy dolgokban, hanem a hétköznapok apró örömeiben rejlik.
Az Autómentes Napon mi is bekapcsolódtunk a közös gondolkodásba. Beszélgettünk a környezetünk védelméről, az egészséges közlekedésről, és arról, milyen jó érzés gyalogosan vagy kerékpárral útnak indulni. A nap arra is emlékeztetett bennünket, hogy a környezetünkért mi, gyerekek is sokat tehetünk.
Szeptember végén a Népmese Napjáról sem feledkeztünk meg. Meséket hallgattunk, beszélgettünk a mesei szereplőkről, és együtt kalandoztunk a népmesék varázslatos világában. A történetek nemcsak szórakoztattak bennünket, hanem fontos értékekre is tanítottak: bátorságra, kitartásra, szeretetre, segítőkészségre és az összetartozás erejére.
És ami különösen nagy öröm számunkra: újra elindultak a Boldogságórák a csoportunkban! Ezeken az alkalmakon játékos feladatokon, beszélgetéseken és közös élményeken keresztül tanulunk önmagunkról és egymásról. Megfogalmazzuk, mi tesz bennünket boldoggá, hogyan tudunk örömet szerezni másoknak, és hogyan segíthetjük egymást a nehezebb pillanatokban.
Másodikosként már sok mindenben ügyesebbek és önállóbbak vagyunk, de egy dolog továbbra is nagyon fontos: együtt vagyunk egy közösség. Együtt tanulunk, nevetünk, játszunk, segítünk egymásnak, és közben napról napra erősebbé válik az összetartozásunk.
Így telt a mi szeptemberünk: hálával, mesékkel, boldog pillanatokkal, közös élményekkel és sok-sok mosollyal. És már alig várjuk, mit tartogat számunkra az új tanév!
Ebben a hónapban a fele csoport helyett újak (kis- és középső csoportosok) érkeztek. Rengeteget játszottunk velük, tanítgattuk őket az óvodások közös életére. Aranyosak, ügyesek, és nekik még minden új.
A nagyobbakkal felelevenítettük a Boldogságórák hangulatát, elbáboztam nekik a „Maci bajban van” mesét, ezáltal felismertük és megbeszéltük a „hála” érzését. Beszélgettünk róla, hogy ki kinek, miért lehet hálás, milyen érzés ez nekünk? Ezután megrajzoltuk, kiszíneztük a pici hálakövünket, amit nap végén hazavihettek a gyerekek és nekiajándékozhatták annak a szerettüknek, akinek hálásak. Mondtam nekik, hogy mondják el, hogy mi annak a kőnek a jelentése, miért adják ajándékba. A legtöbben nagy örömmel vitték haza.
Az aranyhal című mesét is elmeséltük, ami után megint elmondták a gyerekek, hogy kinek és miért hálásak.
A Boldogság várát megrajzoltuk, közösen kiszíneztük, feltettük a helyére, és a nagyobbak elmondták, hogy miért van a falon, miért vannak lépcsők rajta és mit jelentenek. Felkerült az első szimbólum a legalsó lépcsőre.
Bár ez a hónap még a beszoktatásról szólt a csoportunknak, azt hiszem jókat játszottunk együtt ebben a témában is.
Beszélgettünk arról, milyen jó érzés, újra együtt lenni a barátainkkal, társainkkal, milyen jó amikor együtt játszunk, nevetünk, kirándulunk, közös programokon veszünk részt. A hónap során meghívtuk az egyik csoportot, akikkel együtt énekeltünk, körjátékoztunk, beszélgettünk és vendéglátóként ízletes gyümölccsel is megkínáltuk őket. A látogatás végén, meglepetés ajándékkal kedveskedtünk minden kispajtásnak.
A Bocskai Általános Iskola, Hajdúnánás- Iskola utca Intézményegységében a Boldogságóra
szeptemberi témája a hála volt.
A hála gyakorlása:
Miért is hálás az 1.c?
Hálás, hogy szép rendezetten tud az iskolába járni, a tanteremben boldog, kedves tanító nénik várják őket.
Érdekes feladatokat találnak ki számunkra, amivel egyre ügyesebbé és okosabbá válnak.
Egy hónap alatt igazi kis közösséggé váltak:
Hálásak vagyunk az osztályfáért, ami a tantermünk ajtaján vár Bennünket minden nap.
Évszakhoz megfelelően díszítjük.
„A hála az egyetlen út a boldogsághoz”-Osho
Az első boldogságórán, a hála hónapjában, a gyerekekkel a nyárért, a szünetben zajló programokért adtunk hálát idén is, mint minden évben. Véletlenszerűen alakítottuk ki a csoportokat. Így együtt dolgozhattak, akik nyaralni, kirándulni voltak, a nyári munkát végzők, a fesztiválozók és az otthon pihenők. Megkértem a diákokat idézzék fel a nyárról azokat az emlékeket, melyekért hálásak. Az alábbi versek születtek:
Hála a nyarunkért
A nyaralósok:
Tűz a Nap, már nagyon éget.
Bár ennek soha ne lenne vége.
Jó volt a sok hely, ahol jártam,
És még nem is volt honvágyam.
Partra mosott kagylót szedtem,
Hogy legyen elég szuvenírem.
A bulizós-dolgozósok:
Hálás vagyok a nyári bulikért,
Mert mindig vicces volt a nép.
Hálás vagyok a battonyai naplementéért
No meg a mezőhegyesi kukoricáért
A nyári pihenősök:
Hála a jó Istennek, hogy jól telt el minden óra
Nincs jobb érzés annál, mikor az embernek semmi dolga
Én nem verem nagy dobra, nekem nem kell a kóla
Nekem többet ért időm, minthogy kimaradjak ma.
Ej, tesó hajnalig azon gondolkodunk, miből jöhetne pénz,
megfogtuk a flakonokat mindet visszavittük
utána egy nagy pizzát négyen jól bevertünk.
Vége az iskolai szenvedésnek
Mostmár jönnek a nyári pihenések
Kikapcsolva a hangos ébresztő
Kipakolva a nehéz táska
Alszok tovább bátran
A sok gond nem nyomja a hátam
Határtalan lesz a szabadságom
És végtelen a boldogságom.
A diákok előadták a verseiket. Egyikük szívesen foglalkozik rap előadással, így ő elrappelte az osztálynak a csoportjuk szövegét (el fogja készíteni az egész verset rap dalként, ha elkészül, e-mailben továbbítjuk a hangfájlt). Nagyon jól érezték magukat a diákok és ezáltal jobban megismerhették egymást is.
Ezután a szokásos Activity feladatot adtam a tanulóknak, mely mindig nagy sikert arat. A csapatoknak ki kellett a saját témájukban találni egy mutogatás és egy rajz feladványt, melyet bemutattak a többieknek, akiknek azt ki kellett találniuk. Nagyon sokat nevettünk már az első foglalkozáson.
A foglalkozást a „Napimádás”relaxációval kezdtük.
Megtanultuk a hála hónap dalát,amit mozgássorokkal kísértünk.
Ezután a témát mesével dolgoztuk fel.
Elmondták a gyerekek ki miért hálás.
A foglalkozás végén kiszínezhették a meséhez kapcsolódó színezőt.
Pápai Erkel Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola
Hálaséta – Álljunk meg egy pillanatra!
A hála világnapja keretében iskolánkban egy különleges Hálasétát szerveztem, amelynek célja az volt, hogy a gyerekek a mindennapi rohanásból egy kis időre kilépve figyeljenek önmagukra, egymásra és az életükben jelen lévő jó dolgokra. Az aula minden állomását esztétikusan, harmonikusan rendeztem be, több helyszínen relaxációs zene is segítette a ráhangolódást.
A séta során 6 állomáson haladtak végig a résztvevők:
1. Állomás – Érkezz meg! A jelenbe, magadhoz.
A gyerekek megálltak egy pillanatra, figyelmüket önmagukra irányították, majd nevüket egy szívre írták.
2. Állomás – Kik és mik teszik szebbé a napjainkat?
A Hálaládába egy szimbólumot helyeztek el, miközben arra gondoltak, ki vagy mi fontos számukra. Ezt követően egy álmot vagy célt is megfogalmaztak magukban.
3. Állomás – A számomra fontos emberek
A résztvevők olyan személyekre gondoltak, akik fontosak az életükben, és megfogalmazhatták, miért hálásak nekik, mit szeretnek bennük, vagy milyen érzéseket őriznek velük kapcsolatban.
4. Állomás – Felfedezem, mi ad erőt nekem.
A gyerekek különböző szimbólumok közül választhatták ki azt, amelyik leginkább kifejezte, mi ad számukra erőt, majd elhelyezték a közös Erőtérben.
5. Állomás – Együtt írunk valami szépet!
Kodály Zoltán gondolatához kapcsolódva – „A zene mindenkié.” – közösen alkottak egy verset vagy dalt a háláról. Mindenki hozzátett egy sort a közös alkotáshoz.
6. Állomás – Emlékkönyv – Vidd magaddal a jót!
A résztvevők egy-egy gondolattal, érzéssel vagy emlékkel gazdagították az emlékkönyvet, így a Hálaséta közös emléke is tovább gyarapodott. A séta végén mindenki végig gondolta, mit visz magával a Hálasétából, majd kiválasztott egy matricát, amelyet emlékül magával vihetett.
A Hálaséta lehetőséget adott a lelassulásra, a figyelem gyakorlására, a hála megélésére és az egymáshoz való kapcsolódásra. A programba a gyerekek mellett a szülők és a kollégák is bekapcsolódhattak, így a hála valóban közös élménnyé válhatott.
A programról a helyi sajtó is beszámolt.
https://papaimediacentrum.hu/index.php?op=cikk_reszletes&id=40493&kulcsszo=h%C3%A1las%C3%A9ta
https://www.facebook.com/reel/2176548889879232
Szeptember havi Boldogságóránk fókuszában a hála gyakorlása állt. A hangolódás során a csoport hamar felvette a program ritmusát, hiszen a csendes kör és a relaxáció segített lecsendesíteni az iskolai rohanásból hozott feszültségeket, így teremtve meg a nyugodt megérkezés légkörét. A legnagyobb sikert a Hála tábla feladat aratta. Jó volt látni, hogy a tanulók milyen tartalmasan és őszintén tudtak reflektálni a mindennapi apró örömeikre. A színes papír szívecskékre nemcsak családi emlékek vagy barátságok kerültek fel, hanem olyan egyszerű, mégis fontos dolgok is, mint egy kedves mosoly, egy finom ebéd vagy a felejthetetlen élmények. A tábla összeállítása fejlesztette a kreativitásukat és erősítette az osztályközösséget is, hiszen a megosztott gondolatok révén a diákok jobban megismerték egymás belső világát. A gyerekek szerették volna, hogy a Hála tábla kikerüljön a terem falára, hogy nap mint nap emlékeztesse őket arra, mennyi mindenért lehetnek hálásak. Ez a foglalkozás ismét megerősítette bennem, hogy a Boldogságóra program módszertana hatékonyan támogatja a gyermekek érzelmi intelligenciáját és mentális jólétét.
