Egyre több szerethető dolgot fedezzünk fel az életünkben, a környezetünkben, a mindennapokban. A hála gyakorlása segít, hogy előtérbe helyezzük a pozitív élményeinket. Örülhetünk az ősz adta csodáknak, sok tevékenységet tervezzünk, amely a közvetlen tapasztalatszerzésre építünk. Sok közös pozitív élmény erősíti kapcsolatainkat a gyerekekkel, és a szülőkkel. Ilyen volt a szüreti mulatságunk, melyet lovaskocsikázással zártunk a községünkben.Emeltük a boldogság szintjüket. Hálásak vagyunk, hogy az időjárás is kegyes volt, hogy tervünk sikerült.

Harmadik éve, hogy ezek a gyerekek boldogság foglalkozásoknak megtapasztalják minden pozitív hatását. A mindennapi reggeli áhítathoz hozzátartozik egy-egy személyes élmény, őket aznap leginkább foglalkoztató gondolatok megbeszélése. Ebben a hónapban külön hangsúlyt fektettem a hála érzés megélésére, kifejezésére. Hetente többször is megbeszéltük, ki miért hálás, a legapróbb dolgokért is tudnak már hálát érezni (napsütés, a barátja mellett ül, segített neki egy pajtása…).
Természetesen a hónap meséjét, és dalát is többször meghallgattuk, énekelgettük – éppen a hálafa rajzolása közben is.
A nagy szülők is nagyon hálásak voltak az „Idősek napja” megszervezéséért, élvezték az együtt töltött délelőttöt, a játékot, a barkácsolást, a közös táncházat.

Boldogságóra – Szeptember: A Hála – gyakorlása

A témát A büszke tölgyfa című mesével vezettem fel. A Hála, mint fogalom nehezen értelmezhető a 3-4 éves gyermekek körében. Kevés gyermek ismeri csak az értelmét, leginkább megfogalmazzák, nem tárgyi eszközhöz kötik. Néhányan nagyon precízen elmagyarázták nekünk, hogy miért és kinek voltak már hálásak. A gyermekek nagy része még mindig a testi vágyaikat kielégítő dolgokhoz köti a hálát.
A beszélgetések során próbáltuk rávezetni különböző dolgokra őket, amik szintén örömet okozhatnak számunkra, mint az együttjátszás, napsütés, találkozhatunk megint a barátunkkal, kaptunk ölelést az édesanyánktól, szüleinktől, testvérünktől.
A beszélgetés végén elkészítettük a mi közös „Hála tölgyfánkat”.