Tudunk-e bocsánatot kérni?
- Írta: Morvai Dóra,
- Megtekintve: 1811
Néha megbántunk valakit, néha olyat teszünk, ami a másiknak rosszul esik. Ilyenkor úgy érezzük bocsánatot kell kérnünk. Bocsánatot KELL kérnünk? De valóban őszintén így gondoljuk, vagy egyszerűen csak megtesszük, mert így tanultuk, így illik?
Őszinte érzelmek nélkül bocsánatot kérünk, vagy a „sajnálom” mögött valódi érzések, megbánás van. Eleget teszünk az elvárásoknak, úgy teszünk, mintha, vagy komolyan gondolnánk?
Ha elkövetünk egy hibát, és ki akarjuk valahogy fejezni, hogy megbántuk, sajnáljuk amit tettünk, vagy mondtunk, azért néhány alapvető dolgot figyelembe kell vennünk:
A szó néha nem elég. A tetteinkért vállalni kell a felelősséget is, ne hárítsuk át a körülményekre, vagy másokra. Fogalmazzuk meg nagyon pontosan, hogy mi az amiért hibásnak érezzük magunkat. Sokat segíthet, ha azt is megfogalmazzuk mi az, amit ma már átgondoltabban, máshogy tennénk ugyanebben a szituációban.
Minél nagyobb bajt okoztunk, minél jobban megsértettünk valakit, annál nagyobb jelentősége van annak is, hogy milyen lehetőségét látjuk annak, hogy jóvá tegyük az elkövetett hibát.
Nem jelent semmit a bocsánatkérésünk, ha nincs mögötte valós tartalom. Ne várjunk arra, hogy a dolgok maguktól helyre fognak jönni! Nem fognak. Még ha nehezünkre is esik, nézzünk magunkba, keressük meg mi az amit mi rontottunk el, és gondoljuk végig, mit tehetünk, még akkor is, ha sokszor nehéz megtenni az első lépést!
Ha valódi és őszinte megbánást mutatunk, és érzünk is, az sok kaput megnyit, és egészen biztosan javítani fog a kapcsolatainkon. Nem szabad őrizgetni a sérelmeinket, rágódni azon, ami történt.
De legyünk mindenképpen őszinték!
Ne kérjünk addig bocsánatot, amíg az nem jön valóban a szívünkből! Nagyon fontos a türelem: Hagyjunk időt a másik félnek is, amíg úgy érzi meg tud bocsátani, és várjuk meg azt is, amíg mi is valóban őszintén gondoljuk.
A megbocsátás két szót nem ismer: nincs DE és HA. Nem az a fontos ki kezdte, kinek van igaza, ki a hibás, és mi lett ebből az egészből.
A bocsánatkéréstől senki sem lesz gyengébb, senki nem lesz kevesebb, és még az elveinket sem kell feladni. Sőt! Ha képes vagy a bocsánatkérésre, akkor csak több leszel, jobb emberré válhatsz.
Légy példakép a családod, a gyerekeid, a barátaid és a környezeted számára!
forrás: www.beobachter.ch/gesundheit