Lépések a boldogság felé az Egyesült Királyság közoktatásában
- Írta: Diósy Tamás,
- Megtekintve: 1901
Az Egyesült Királyságban már régen felismerték az oktatással foglalkozó szakemberek a boldogságra való képesség fejlesztésének és az iskolai élet megreformálásának fontosságát. 2015-ben ki is mondták, hogy a gyerekeket heti egy órában a boldogságra kellene tanítani, miközben az iskolákat mindenképpen meg kell fosztani a „vizsgagyár” funkciótól.
A tanárok napi tapasztalata már régóta az volt, hogy a mai modern életstílus hihetetlen nyomásként nehezedik a gyerekekre, anélkül, hogy a fejlődésükre valóban ügyelnének. 2015-ös mutatók arra figyelmeztettek, hogy az iskolai stressz, vizsgastressz miatt pusztán egy év leforgása alatt megháromszorozódott a tanácsadásra járó gyerekek száma (az adatok a 2013/14-es tanévben 7546 tanácsadáson megjelent főről beszéltek, de ehhez még érdemes hozzátenni, hogy nem mindenki megy személyes tanácsadásra, akinek problémája van: ezzel párhuzamosan 87.500 megtekintés volt az online tanácsadó oldalakon). Ijesztő adat az is, hogy a tanácsadásokon megjelent gyerekek 43%-a 11 éven aluli volt.
Heti boldogságórát minden gyereknek!
Miniszterek, kormányzati tanácsadók fogtak össze végül a radikális változtatási tervek megvalósításáért, melyek – reményeik szerint – a durva, embertelen, kudarcos iskolákat egyszer a gyermekek jóllétére fókuszáló intézményekké alakíthatnák át. A törekvés élére Lord Darzi professzor, korábbi egészségügyi miniszter és Lord Layard közgazdász professzor, egykori kormányzati tanácsadó állt, és egy jelentésben sürgették az oktatás gyökeres megváltoztatását. Azt hangsúlyozták, hogy az életvezetési képességek, készségek legalább olyan figyelmet érdemelnének az iskolai folyamatban, mint az írás és az olvasás. Ennek megfelelően ötéves kortól kezdve a diákoknak legalább heti egy órát kellene azzal tölteniük, hogy megfogalmazzák érzéseiket, pozitív életcélokat tűzzenek ki, és megtanulhassák, hogyan tudnak úrrá lenni a napi nyomáson vagy a szociális média romboló hatásain. Kutatási eredményeket közöltek egy globális egészségügyi csúcson, figyelmeztettek arra, hogy súlyos problémává vált a gyerekek és tinédzserek körében a szorongás és a depresszió – akkor tíz gyermekből egyet érintett ez.
A berkshire-i Wellington College-ban – Nagy-Britannia egyik legismertebb bentlakásos iskolájában – váltak először gyakorlattá ezek az elvek, és itt vezették be a boldogságórákat Dr. Anthony Seldon igyekezetének köszönhetően, de aztán nem vált széleskörűvé a mozgalom. Az új jelentés azonban azt szorgalmazza, hogy minden gyerek számára elérhetővé kell tenni ezt a fejlesztést az iskolában töltött teljes időszak alatt.
A tanulmányban egy nemzetközi kutatásra is hivatkoztak a változást sürgetők, mely 270.000 gyerek bevonásával zajlott, akik egy szociális és érzelmi készségeket, képességeket fejlesztő programban vettek részt, melynek a végén tíz százalékos fejlődés volt kimutatható náluk egyéb készségek elsajátítása, a magatartás javulása és a tanulmányi teljesítmény területén.
A tanulmányi előmenetellel kapcsolatos a jelentésnek az a tétele is, mely szerint a gyerekektől túl keményen követelő tanári magatartás nyomása végül rontja az eredményeket, így károsítja a gyerekeket.
Arra is felhívták a figyelmet, hogy a gyerekeknek a lehető legkorábbi felismeréssel segítséget kell adni abban, hogy a stresszt elkerüljék, vagy ezzel megküzdjenek, és azzal is érveltek, hogy a megfelelő beavatkozások gazdaságilag is busásan megtérülnek, hiszen nem felnőtt korban kell az egészségügynek sem a már súlyos problémákkal foglalkoznia, illetve a megfelelő pszichológiai immunitással rendelkező gyerekek sikeresebb, társadalmi szempontból is jóval hasznosabb felnőttekké válnak majd.
Szavak és tettek az Oktatási Minisztériumban
A törekvéseknek köszönhetően Nicky Morgan, az oktatási miniszter is hitet tett a kormány „morális küldetése”, azaz az oktatás átalakítása mellett. Megfogalmazta, hogy a tananyag elsajátításánál, a tudományosan kiművelt kútfőknél sokkal fontosabb egy mentális és pszichológiai jóllétben felnövekvő, érett személyiséggel és erős megküzdési képességekkel rendelkező nemzedék szakmai támogatása.
A szavak tettekké váltak, és a folyamat hivatalosan is elkezdődött 2016-ban. Azok az iskolák, melyekben folyik a boldogságra való képesség fejlesztése, a gyerekek lelki jóllétének erősítése (mint például a Wellington College, mely az önbecsülést erősítő, személyiségfejlesztő munka eredményeképp az iskolák közötti rangsorban hihetetlenül gyorsan tör felfelé az utóbbi tíz évben), eddig nagyon sok szkeptikus véleménnyel voltak kénytelenek megküzdeni. A hivatalos oktatás új hitvallása azonban nyilvánvalóan oldani fogja ezeket a feszültségeket. Annál is inkább, mivel egy új tanárgeneráció érkezése várható hamarosan a brit közoktatásba: mesterfokozatot szerezhetnek a hallgatók „az egészség- és boldogságfilozófia” képzésen a Birmingham Egyetemen.
A cikk alapjául a The Telegraph összefoglalói szolgáltak:
http://www.telegraph.co.uk/news/11412446/All-children-should-receive-weekly-happiness-lessons-from-the-age-of-five.html
http://www.telegraph.co.uk/education/2016/07/11/should-happiness-be-part-of-the-school-curriculum/