Bocsánat! – Néha egyszerű kimondani, néha legszívesebben ki sem jönne a szánkon! Bocsánatot kérünk a hibákért, amit elkövettünk, az udvariatlanságért, vagy akár olyan dolgokért is, amiért nem mi vagyunk a felelősek. Valaki megbök minket a tömegben a könyökével? Bocsánat! – mondjuk, szeretnénk megszólítani valakit: Bocsánat! – fordulunk hozzá.

Sőt, egyes kutatások már azt is megállapították, hogy a nők sokkal gyakrabban kérnek bocsánatot, mint a férfiak. Miért is teszik ezt? Nem akarnak veszekedni, inkább feláldozzák a sérelmeiket a családi béke oltárán. De biztos jól teszik?

Számoljuk csak meg, naponta hányszor ejtjük ki a szót: Bocsánat! Olyan sokszor, hogy a szó szinte már jelentőségét vesztette. Hogyan tudjuk bizonyítani, hogy valóban komolyan gondoljuk?

Hat lépés a megbocsátás felé

A tudományos magyarázatok szerint a valódi, igazi és őszinte bocsánatkérés hat fontos összetevőt tartalmaz.

Melyek ezek?

1. bocsánatot kérni és sajnálni, ami történt;
2. elmagyarázni hol is hibáztunk;
3. vállalni a felelősséget;
4. megbánást mutatni;
5. felajánlani a jóvátételt;
6. megfogalmazni a bocsánatkérést.

Minél több elemet tartalmaz ezek közül a bocsánatkérés, annál nagyobb az esély a valódi megbocsátásra.

A legnehezebb pontok

Vannak azonban fontos és kevésbé fontos összetevők. A legfontosabb és egyben a legnehezebb a 3. pont, a felelősségvállalás. Nehéz kimondani: sajnálom, én vagyok a hibás. Először magunkkal szemben kell ezt tisztázni, aztán a másik elé állni és kimondani. Ez valóban nagyon nehéz, sokan itt bukunk el.

Nem szabad sokat magyarázkodni sem, ezzel csak a saját lelkiismeretünket szeretnénk megnyugtatni, de ez nem segít azon, akit megbántottunk. Ezt nagyon nehéz megtanulni, és főleg felvállalni, hiszen már a kisgyerekek is hárítanak: Nem én voltam! – mondják még a legegyértelműbb szituációkban is, és ez nem változik később sem, könnyebb a lelkünknek, ha kibúvókat keresünk, másra hárítjuk a felelősséget.

Nagyon fontos az is, hogy próbáljuk meg jóvá tenni azt, amit elkövettünk. Néha ez nem lehetséges, néha a sértett fél nem is kívánja, de nem is ez a lényeg, a szándék a fontos!

Gyors reakciók

Cselekedjünk gyorsan, ne várjunk sokáig! Persze vannak olyan helyzetek, amikor ez nehéz: túl mélyek a sebek, nagy a csalódottság és a szomorúság. Ilyenkor nem fogunk azonnal eredményt elérni, de már a tudat is segíthet, hogy ott vagyunk és próbálkozunk. Minél tovább húzzuk az időt, annál nehezebb lesz az újrakezdés, egy idő után már egyik fél sem akarja. Legyünk bátrak és erősek, a legrosszabb az, ha semmit nem mondunk, viseljük el a visszautasítást, és próbálkozzunk később újra!

Találjuk meg a bocsánatkérés megfelelő módját is, egy lazán odavetett „Bocs!” nem feltétlenül tűnik őszintének. Ne csak a kialakult szituációért kérjünk elnézést, hanem a mi magunk által elkövetett hibákért is, amelyek a kialakult helyzethez vezettek.

forrás: www.aargauerzeitung.ch