Indulás a Boldogságóra Programmal hátrányos helyzetű környezetben 

Kép10

Óvodánk a Keleti Városrészi Óvoda Pákolitz István Utcai Tagóvodája Pécsett, a Mecsek keleti lábánál helyezkedik el. Társadalmi környezetére a külvárosi sajátosság jellemző. Elszürkült, fejlődésében megállt lakótelep (volt bányászlakások), ahol megindult egy szegregációs folyamat. Itt telepedett le a város szegény rétege, közöttük igen magas a cigány családok száma. Életüket súlyos társadalmi problémák, munkanélküliség, a mélyszegénység nehezíti.

Érzékenyen, empatikusan fordulunk a hátrányos helyzetben lévő és a sajátos nevelési igényű gyermekekhez. Fokozott figyelmet fordítunk bármely hátránnyal érkező gyermekünk differenciált képességfejlesztésére, az otthonitól egészen eltérő tapasztalás, élményhatás, ismeret és tudásanyag megismerésére és a hiányok pótlásának megszervezésére. A gyermekek nevelése során a hagyományőrző, identitást megtartó és megerősítő, értékfelkutató elvet követjük. A nevelő és fejlesztő munkánk során mindvégig arra törekedtünk és törekszünk, hogy mérhetően nagyobb eredményességet érjünk el és tudjunk kimutatni a hátrányos helyzetben lévő gyermekek érdekében.

A gyermekközpontúságra és a családorientált szemléletre, a kora gyermekkori fejlődés kérdésében kompetens szakmák szerepére egyre többet fókuszáltunk a megvalósítási folyamatokban. A hatékony együttnevelés során a szociális környezet és az egyéni képességek fejlettségéből adódó hátrányok ellensúlyozására, az esélykülönbségek csökkentésére, az egyenlő hozzáférés biztosítására törekedtünk. Szakmai munkánk átgondolása és a belső szakmai párbeszédek beindulása mellett a partnerkapcsolatainkat is új alapokra helyeztük. A partnerekkel való együttműködéseink erősítésén és az esélyteremtő programelemek működtetésén, gyakorlati megvalósulásán folyamatosan dolgoztunk és a mai napig dolgozunk.

A 2010-ben indult Biztos Kezdet Óvodai Program úttörőinek egyikeként a pedagógiai gyakorlatunkban ismételten csak kiemelt jelentőséget kapott a hátrányos helyzetű gyermekek esélyének növelése, az esélyegyenlőség-esélyteremtés, hátránykompenzálás és gyermekvédelem témaköre. Az esélyegyenlőség biztosítását mindannyian értékként kezeljük. Hisszük, hogy a gyermekeinkben rejlő értékek kibontakoztatásával a jövőben való boldogulásukat segítjük. A kisebbségi és többségi társadalom gyermekeinek együttélése során és az egymás kultúrájának megismertetése közben a másság tiszteletét, elfogadását sikeresen alakítjuk. Kapcsolatrendszerünkben első helyen a család áll. A gyermekek fejlődése, az esélyteremtés megvalósulása érdekében fontosnak tartjuk, hogy a szülők beavatottak és tevékeny részesei legyenek óvodánk életének, amelyet nyitott óvodai ünnepek, programok szervezésével teszünk lehetővé a számukra. A gyermekek óvodai-iskolai átmenetének megkönnyítése érdekében, a körzetünkben lévő két általános iskolával is szorosabbra fűztük a partneri viszonyunkat. A nevelő/oktató munkát folytató intézményekkel fenntartott kapcsolat lehetővé teszi a számunkra, hogy a továbbiakban is figyelemmel kísérjük a gyermekeink egyéni képességeinek fejlődését, haladási irányát. Nevelési feladataink szerteágazóak és egymással összefüggőek.

A mai világban egyre több az SNI, a BTM-es, a magatartás zavarral küzdő vagy épp hátrányos helyzetű vagy halmozottan hátrányos helyzetű vagy épp más problémával küzdő gyermek. Sok esetben nem maga az integrált nevelés a kérdés, hanem a megfelelő támogató feltételek biztosítása, amelyhez minden gyermeknek joga van. Önmagában azonban nem elegendő a törvény adta lehetőség, amikor hiányzik az intézmények elkötelezettsége. A befogadó óvodapedagógus kulcsszereplője az együttműködésnek, hiszen a legtöbb időt ő tölti a gyermekekkel, sokirányú tapasztalattal rendelkezik, és folyamatos kapcsolatot ápol a családdal. A pedagógus-szülő közötti partnerkapcsolat meghatározza az együttműködés és a nevelés sikerességét. Ideális, ha bizalom, kölcsönös elfogadás, párbeszéd (konzultatív stílus) jellemzi a kapcsolattartást. Az óvoda intervenciós gyakorlata a segítségnyújtás változatos formáinak alkalmazására építhet a családok aktuális problémáinak kezelésében.

A befogadó típusú nevelés, integráció jól tükrözi a feladat komplexitását, s egyre nagyobb kihívást jelent ez nekünk, óvodapedagógusoknak is.

A folyamatok megvalósításában a nevelési céljaink kiteljesedésének, a nevelési gyakorlatunk minőségi fejlődésének vagyunk elkötelezettjei, de ehhez egy mély szemléletváltásra volt szükség. Kerestük ehhez a megfelelő alapokat, a szakmai támogató anyagokat, programokat, amely hozzásegíthet minket egy újabb tudáshoz, amivel jobban s még eredményesebben tudnánk a közeljövőben elősegíteni a pozitív változást, így jutottunk el a Boldogságórához is.

„A gyermek minden érzelmi hatásra rendkívül fogékony; harmóniát kíván, azt, hogy minden felnőtt énjének legjobb részét fordítsa felé.” (Szabó Magda)
Jó gyakorlatunk / Mosolygós napok, ahogy mi indultunk!

Nekünk, felnőtteknek a felelőssége, hogyan teszünk eleget ennek a kihívásnak. A gyermek elsődleges szociális közege a család, tehát elsősorban a szülő felelőssége, hogyan neveli gyermekét, itt kellene megkapnia a legfontosabb érzelmi kötődést is. Az óvoda „csak” másodlagos szociális színtere a gyermeknek és kiegészítője a családi nevelésnek. Napjainkban mégis az a felemás helyzet alakult ki, a gyermek napjának nagy részét a nevelési intézményben tölti. Gósy Mária (2010) kutatásai szerint, átlagosan a szülő naponta tizenkét percet tölt el gyermekével tartalmas, négyszemközti kommunikációra. Ez jórészt a közös vacsora, esti mese idejére esik. A közös játékra kevés családban jut idő. A leírtakat figyelembe véve óriási felelősség hárul a pedagógusokra.

A Boldogságóra Programba először a mosolygós napokon keresztül kapcsolódtunk be. A Boldogságóra Program célja nem az, hogy problémamentes életmodellt állítson a szülők, gyermekek vagy épp a kollégák elé, hanem hogy vezérfonalat, egy másfajta szemléletmódot adjon az óvodásoknak, szüleiknek, kollégáknak, hogy könnyebben nézzenek szembe a kihívásokkal, képesek legyenek megbirkózni a problémákkal, valamint hogy lehetőséget adjon a testi-lelki egészség megtartásához és tudatosításához.

Célunk még, hogy tudatosodjon bennünk a pozitív együtt gondolkodás, a pozitív hozzáállás erősítése önmagunkhoz, társainkhoz, környezetükhöz. Javuljon a problémamegoldó képességünk, erősödjön az önmagukba vetett hitünk.

A mosolygós napokkal minden évben más témát választunk (pl. mosoly, szeretet, hála), vagyis olyan hívószavakat hangsúlyozunk, amelyek segítik és támogatják a gyerekeket, szüleiket, kollégákat a hétköznapi problémákkal való megküzdésben, és folyamatos önismereti fejlesztéssel, boldogságérzetet fokozó technikák bemutatásával személyes, lelki egészségüket is tápláló kompetenciáikat fejlesztik.

Kivitelezése óvodánkban
  • Pozitív idézetek, mesék, történetek elhelyezése heti szinten falitáblára szülőknek, kollégáknak: Minden hét elején az általam összeválogatott pozitív idézettekből húztak egyet a kollégák, aztán későbbiekben ezt megcsináltuk kártyára is, amely az asztalon van és akinek szüksége van rá, húzhat egyet. Mára ez már teljesen jól működik.
  • Mosolygós tábla csoporton belül: minden megbízatásért, jó cselekedetért, segítségért jár mosolygós fejecske, melyből 5 db összegyűjtése után ajándékot választhat a gyermek. Nagyon szeretik a gyerekek és jók a visszajelzések a szülők részéről is. Azóta ez is tovább lett fejlesztve. Több jelrendszerrel bővült. (pl.: nap ovisa cím, lenyelem a békát, jaj, de jó hogy megjöttél, szép munka stb.)
  • Szülői beszélgetőkör
  • Önmegerősítő kártyák
  • Boldogságórák tartása
  • Csoporton belül tanulságos mesék olvasása pl.: Titoktündér
  • Pozitív dalok hallgatása pl.: Bagdi Bella – Pozitív gyerek vagyok
  • Havi szinten különböző témák feldolgozása a gyerekekkel pl.: szeretet, miért fontos a mosoly, hála, köszönöm szó használata, varázsszavak, amik mosolyt csalnak az arcokra stb. 
Ahogy folytattuk
  • Pozitív szemlélet, megerősítések tudatos használata – gyermekek felé példa értékű átadása 
  • Gyermekmeditáció
  • Erősségközpontú Oktatási Program (EKOP)
  • Gondolkodó szék alkalmazása: a fokozatok elve, vagyis hogy lehet egy helyzetet vagy egy problémát másképp megoldani, pl.: egy vitás helyzetben fokozatok létrehozásával mondd meg, hogy miért ültettelek le, vagy mit kellett volna másképpen csinálni, vagy hogyan lehet ezt a helyzetet megoldani stb.                                   
  •  „Csak pozitívan munkaközösség” megalapítása
Célunk olyan optimista, magabiztos és kitartó óvodások nevelése, akik megoldandó feladatként kezelik a mindennapi kihívásokat, észreveszik az élet szépségeit, az örömteli pillanatokat, és boldog, határozott, pozitív énképpel rendelkező iskolássá, majd felnőtté válnak.

 A programunkban alkalmazott, pozitív pedagógiai szemlélet terveink szerint nemcsak a boldogságórákra lesz hatással, hanem:

  •  A program segíti és támogatja a gyerekeket a hétköznapi problémákkal való megküzdésben.
  • A folyamatos önismereti fejlesztés mind a felnőttek és gyermekek életére, gondolkodására kihatással lesz
  • Hozzájárul a pozitív énkép kialakulásához, erősíti az önbizalmat, és az erősségekre irányítja a figyelmet.
  • Megerősítéseket közvetít mindenki felé, melyeket a többiek visszajelzései még hangsúlyosabbá tesznek.
  • A mosolynak feszültségcsökkentő és a pozitív gondolkodásnak személyiségformáló hatása van.
  • Ez a fajta szemlélet átadásán keresztül a gyermekek és felnőttek megtanulják pozitív módon értelmezni a környezetüket és konstruktívan hozzáállni a kihívásokhoz.
  • Hozzájárul az empátia képesség erősödéséhez, a segítőkészség fokozásához, a társak sikere feletti öröm érzéséhez.
  • Differenciált, a szocializációs folyamatok megerősítését célzó differenciált tevékenységek valósulnak meg.
  • Boldogságérzetet fokozó technikák bemutatásával személyes, lelki egészségüket is tápláló kompetenciáikat fejleszti.
  • A program mind a pedagógusok, mind a gyermekek lelki jóllétével foglalkozik, sőt a szülők bevonására is lehetőséget nyújt, és ott is egy szemléletváltozás indulhat el!
  • Jó kiegészítője lehet az óvodai, későbbiekben, átmenetben az óvoda- iskolai munkának, hiszen segítségével lehetőség nyílik arra, hogy a hagyományos tudásmegosztást és az életben szükséges személyes és szociális kompetenciák fejlesztését összhangba hozzuk.

Közösségünk fontosnak tartja, hogy a gyermek önmagához képest milyen fejlődési útvonalat járt, jár be, mert: „legyél, aki vagy, én ehhez foglak hozzásegíteni.” (Vekerdy, 2013) Kulcsfontosságú számunkra az, hogy a gyermekek örömmel vegyenek részt a tevékenységekben, oldódjanak a szorongásaik, önbizalmuk pozitív irányú elmozdulást mutasson. A gyerekek a játékos feladatokban nem érzik azt, hogy feladathelyzetben vannak, és teljesítménykényszer nélkül magabiztosabban győzik le az „akadályokat”.

Bízunk benne, hogy a boldogságóráknak is köszönhetően, illetve a pozitív pszichológia, és az erősségközpontú oktatás hatására gyerekeinkben elindul egy fejlődési folyamat, amely a motivációs bázis beindulását segítheti, és érzelmileg ráhangolódnak az iskolakezdésre. Bízunk abban, hogy majd az iskolában is ezen dolgoznak: Hogyan neveljünk boldog gyermeket?!

„A gyermekeknek két dolgot kell adnunk: gyökereket és szárnyakat. Gyökereket, amelyek tartást adnak, hogy tudják hová tartoznak, de ugyanúgy szárnyakat is, amelyek az egyiket a kényszereiről és előítéleteiktől szabadítják meg, a másiknak lehetőséget adnak új utakat bejárni, vagy inkább repülni.”
Johann Wolfgang von Goethe

A cikket írta:

Gerber Anita, tagóvodavezető, Keleti Városrészi Óvoda Pákolitz István Utcai Tagóvodája, Pécs