Fiatalok boldogságválsága – Miért kell most még jobban figyelnünk rájuk? 

  • Írta: Boldogságóra,
  • Megtekintve: 34
HELP kép

Az elmúlt években sok szülő, pedagógus és más, gyermekekkel foglalkozó szakember tapasztalja, hogy a mai fiatalok egyre szorongóbbak, bizonytalanabbak, és nehezebben találják a helyüket a világban. Ráadásul egyre több sokkoló hírt hallunk napjainkban fiatalok öngyilkosságáról vagy öngyilkossági kísérleteiről – szinte már minden napra jut egy-egy elkeserítő eset. Egy friss nemzetközi kutatás most megerősítette mindezt: valóban drámai változás zajlik a boldogság mintázatában – és ez minden eddiginél erőteljesebben érinti a fiatal korosztályokat. 

Boldogtalan ifjúkor?

Korábban a kutatások rendre azt mutatták, hogy a boldogság és a lelki jóllét egy U-alakú görbét követ az élet során. E szerint a fiatalok boldogságszintje magasabb, középkorban tapasztalható a mélypont, majd az idősebb korosztályokban újra növekedni kezd a jóllét, ahogy az emberek elfogadóbbak, bölcsebbek lesznek. 

Ezzel szemben friss, 2025 augusztus végén publikált adatok szerint a klasszikus „U-görbe” napjainkra eltűnt. Ma már nem a középkorú embereknél detektálható a legnagyobb boldogtalanság, hanem sokkal hamarabb: a tinédzserek és a fiatal felnőttek körében. Az idősebbek lelkiállapota ezzel párhuzamosan stabilabb maradt, a 44 ország adatait vizsgáló kutatás szerint egyértelműen ők a legboldogabbak. Ugyanez a fiatalokat érintő elkeserítő tendencia mutatkozik meg számos más hazai és nemzetközi vizsgálat eredményeiben is. 

A boldogtalanság számokban
  • Az USA-ban és az Egyesült Királyságban a 18–24 évesek körében több, mint 30%-kal nőtt azok aránya az elmúlt évtizedben, akik tartós szomorúságról vagy kilátástalanságról számolnak be (Blanchflower & Bryson, 2025, PLOS ONE). 
  • A fiatal nők különösen veszélyeztetettek: az öngyilkossági gondolatokat átélők aránya náluk kétszer olyan magas, mint a férfiaknál (OECD, 2023; WHO Youth Mental Health Report, 2022). 
  • A globális adatok szerint a 2020–2025 közötti időszakban a 15–29 évesek körében a depresszív tünetek előfordulása 25–40%-kal emelkedett, miközben az 50 év felettiek mutatói alig változtak (Global Minds Database, idézi Blanchflower & Bryson, 2025). 
  • Talán mind közül a legsokkolóbb adat, hogy Európában az öngyilkosság a második vezető halálozási ok a 15–19 éves fiatalok körében (Eurostat, 2025). 
  • Magyarország sem kivétel: több hazai felmérésben azt találták, hogy Magyarországon a helyzet sok esetben rosszabb, mint a globális átlag: a gyerekek 20-25%-a, azaz ötből egy gyerek diagnosztizálható mentális zavarral. Szorongásos zavarokkal, magatartászavarokkal, tanulási és beilleszkedési problémákkal is erősebb a magyar fiatalok érintettsége (UNICEF, 2025). 
  • Egy 2022-es magyar tanulmány szerint a fiatalok körében megduplázódott azok aránya, akiknél klinikai határokat súroló depressziós tünetek jelentkeznek, valamint gyakrabban fordulnak elő öngyilkossági gondolatok is (Tóth, Székely és Pureb, 2022) 
Yellow and Purple Simple Ways To Reduce Stress Instagram Post

Vagyis a boldogtalanság korábban a középkorúaknál tetőzött, most viszont a kamaszkorú és a húszas éveikben járó fiatalok jelentik a leginkább veszélyeztetett csoportot. 

Mi állhat a háttérben?

Az okok hátterében több tényező azonosítható, melyek együttes hatása eredményezi a fiatalkorúak veszélyeztettségét, de a főbb okok között szerepelnek többek között az alábbiak:  

  • Közösségi média és digitális tér: a folyamatos összehasonlítás, az online nyomás és a virtuális kapcsolatok nem helyettesítik a valódi érzelmi biztonságot, és a kutatók által az egyik legnagyobb mentális védőfaktorként detektált társas kapcsolatokat.  
  •  A pandémia hatásai: a bezártság, a bizonytalanság és a kapcsolatok beszűkülése különösen a fiatalokat sújtotta. 
  • Gazdasági nehézségek: a fiatal felnőttek társadalmi és munkaerőpiaci beilleszkedését számos olyan akadály nehezíti, mint a lakhatási válság, a munkaerőpiaci bizonytalanság, a jövőkép hiánya. 
  • Klímaszorongás: a klímaváltozással kapcsolatos aggódás statisztikailag összefügg a szorongással, ami különösen fiataloknál erős – tehát nem csupán természeti vagy politikai probléma, hanem mentálhigiénés kérdés is. 
Mit tehetünk mi?

A jó hír az, hogy a változásra nem kell tétlenül néznünk. Szülőként, pedagógusként, felnőttként mindannyian sokat tehetünk azért, hogy a fiatalok újra megtapasztalhassák a reményt és az örömöt, és átsegítsük őket a nehéz életszakaszaikon. 

  • Adjunk teret az őszinte beszélgetéseknek, ahol a gyerekek és fiatalok kimondhatják a félelmeiket. 
  • Mutassunk példát a mindennapi örömök és a hála gyakorlásában. 
  • Segítsünk nekik abban, hogy megtanulják kezelni a nehéz érzelmeiket, és erősítsük azokat a készségeket (empátia, optimizmus, együttműködés), amelyek védelmet nyújtanak a lelki nehézségek ellen. 

A Boldogságóra Integrált Program éppen ezekre kínál kapaszkodókat: játékos gyakorlatokon, közösségi élményeken és pozitív pszichológiai alapelveken keresztül támogatja a fiatalokat abban, hogy kiegyensúlyozottabb, boldogabb életet éljenek. 

Zárógondolat

A fiatalok ma minden eddiginél nagyobb nyomás alatt élnek, és a kutatások szerint valóban ők a legsebezhetőbbek a boldogtalanság szempontjából. Ha most odafigyelünk rájuk, ha megtanítjuk őket arra, hogyan lehet megbirkózni a nehézségekkel, és ha erős közösségeket építünk ki számukra, akkor megfordíthatjuk a romló tendenciát. 

Mert a boldogság nem luxus, hanem alapvető szükséglet – különösen a fiatalok számára, akik a jövőt jelentik. 

Amennyiben pedagógusként szeretnéd segíteni a fiatalokat, csatlakozzatok Ti is a Boldogságóra Programhoz. 

Amennyiben szülőként érdeklődsz, itt találsz bővebb információkat a Boldogságóra Programról. 

Források 

  • Blanchflower, D. G., & Bryson, A. (2025). The declining mental health of the young and the global disappearance of the unhappiness hump shape in age. PLOS ONE. 
  • Collery, A., Hogh, A., Hvidberg, M. F., & Mortensen, L. H. (2025). Climate change worry and the association with future anxiety, depression and sleep disturbance across European countries. The European Journal of Public Health, 35(2), 243–249. 
  • Eurostat (2025). Young people – health. 
  • Global Minds Database, 2020–2025.  
  • OECD (2023). Mental Health and Well-being of Young People. 
  • Tóth, M. D., Székely, A., & Purebl, G. (2022). A depresszió és az öngyilkossági gondolatok alakulása a magyar fiatalok körében. KAPOCS, 5(1), 112–118. http://doi.org/10.63582/KAPOCS.2022.1.13 
  • Twenge, J. (2023). Generations: The Real Differences between Gen Z, Millennials, Gen X, Boomers, and Silents—and What They Mean for America’s Future. 
  • UNICEF Magyarország (2025). Gyakorló óvoda- és iskolapszichológusok komplex felméréséről szóló kutatás összefoglalója. 
  • WHO (2022). Global Report on Adolescent Mental Health.