Boldogságóra Integrált Program a beszoktatás idején
- Írta: Boldogságóra,
- Megtekintve: 196
Szeptember mindig a kezdet, a megújulás az óvodában, különösen, ha óvodát kezdő kiscsoportosokkal indul az új nevelési év.
A beszoktatás során a legfőbb céljaink:
- Bizalom kialakítása
A pozitív pedagógia alapja a bizalom. Arra törekedtünk, hogy megértsük a gyerekek érzelmeit és szükségleteit, így kialakulhat egy bizalmas kapcsolat közöttünk. Fontos volt, hogy figyelmet fordítsunk a gyermekek egyéni szükségleteire és érzékenyen reagáljunk a félelmeikre vagy bizonytalanságaikra.
Pozitív megerősítéssel érhetjük el mindezt. A dicséret, az elismerés és a pozitív visszajelzések ösztönzően hatnak. Ha a gyerekek látják, hogy az erőfeszítéseik és viselkedésük elismerésre talál, növekszik az önbizalmuk és szívesebben vesznek részt a közösségi tevékenységekben.
- Kapcsolatépítés
Fontos, hogy a pedagógus megértse a gyerekek érzelmi szükségleteit, és empatikusan közelítsen hozzájuk. Az érzelmi támogatás révén a gyerekek érezhetik, hogy természetes, ha félnek vagy szoronganak az új helyzettől. Az empatikus visszajelzés és a megnyugtatás segítik a gyermekeket a beilleszkedésben.
- Gondozási feladatok ellátása, gyakorlása
- Szokás-szabályrendszerünk megalapozása, rögzítése
- Törekvés az önálló feladatmegoldásra
A rutinok stabilitást és kiszámíthatóságot biztosítanak, ami biztonságérzetet ad a gyerekeknek. A beszoktatás során fontos, hogy olyan napirendet alakítunk ki, amelyben a gyerekek gyorsan eligazodhatnak. A napi rutinok betartása segíti őket abban, hogy otthonosan érezzék magukat, és felkészülhessenek az új élményekre.
A Boldogságórák mindezek megvalósításához rendkívül jó lehetőségeket biztosítanak, színesítik nevelői munkámat. Ezért az első szülői értekezleten a szülők számára is bemutattam a programot és az elmúlt évek tapasztalataival kiegészítve ismertettem meg őket a Boldogságóra Alapprogrammal, az Önbizalom és Erősség Programokkal. A pozitív pedagógia szemléletében a szülők és pedagógusok közösen dolgoznak a gyerekek érdekében, így a gyermekek könnyebben meg tudják tenni az első lépéseket az új közösségben.
Az óvodai élet alapja a játék, valamint fontos a felfedezés lehetőségének biztosítása. A játék az egyik legjobb módja annak, hogy a gyerekek oldódjanak, új barátokat szerezzenek és könnyebben alkalmazkodjanak az új környezethez. A pozitív pedagógia támogatja a szabad játékot, ami elősegíti az önkifejezést és a szociális készségek fejlődését.
A heti projektekbe beépítve valósultak meg a foglalkozások, melyek a mindennapjainkat is átszőtték, hiszen a beszoktatás, ismerkedés időszakában a témák nagyon aktuálisan kapcsolhatók voltak eseményeinkhez. A Boldogságóra Integrált Program három 3 programjának témakörei 1-1 foglalkozás alkalmával és komplexen is megvalósultak.
Szeptemberben a bevezető és ismerkedő foglalkozásokon már nagy érdeklődéssel figyeltek a gyerekek.
A Boldogságóra Alapprogram havi témája: A Hála gyakorlása
A Boldogságóra Erősség Program témája: Bevezető foglalkozás és a Hála
A Boldogságóra Önbizalom Program témája: Motiváló jövőkép
A hála világnapja: 09.21
A tiszta hegyek napja: 09.26.
Októberben a 3 éves gyermekeknél továbbra is kiemelten fontos a mentális és kognitív készségeiknek támogatása ahhoz, hogy a gyermekek boldog, kiegyensúlyozott életet élhessenek, és társas kapcsolataikban kiegyensúlyozottak legyenek, ehhez életkoruknak megfelelő megküzdési stratégiákkal rendelkezzenek.
A Boldogságóra Alapprogram havi témája: Az optimizmus gyakorlása
A Boldogságóra Erősség Program témája: Reménység, optimizmus
A Boldogságóra Önbizalom Program témája: Pozitív énkép
Ölelés világnapja: 10.15.
A hála gyakorlása segíti a kiscsoportos óvodások beszoktatását. A beszoktatás időszaka sok gyermek számára érzelmileg megterhelő lehet, hiszen ez egy új környezet, ahol sok újdonsággal szembesülnek. A hálaérzet és a pozitív hozzáállás ösztönzése a gyerekekben segíthet csökkenteni a szorongást és az új helyzetekkel kapcsolatos félelmeket.
Megvalósítás a hála jegyében:
Óvodakezdés előtt családlátogatások alkalmával a pedagógusnak , a szülőknek és a gyerekeknek is lehetőségük volt a kapcsolatteremtésre. Hálás voltam, hogy a családok betekintést engedtek az életükbe, a családok hálásan fogadták az érdeklődést, a gyerekek az apró kreatív, elkészíthető ajándékot, örömmel fogadták és készítették el.
A pozitív környezet kialakítása az óvodában és annak aktuális változtatásait a pedagógusok és szülők is észreveszik, gyakran kifejezik a hálájukat, ez jó példa lehet a gyerekek számára. Ez nyugodtabb, biztonságosabb érzelmi légkört teremtett.
A gyerekek az óvodával kapcsolatos olyan dolgokat mondtak, amikért hálásak. Ez segít abban, hogy a figyelmüket a pozitívumokra irányítsák, és kevésbé érezzék a változások miatti feszültséget.
Kapcsolatépítés és érzelmi biztonság egymás megismerésével fejlődött. Sokat játszottunk egymás nevének, jelének megismerésével, hogy kisfiú, vagy kislány valaki. Megtapasztalhatták hogyan segíthetik egymást, a felnőttek példamutatásai alapján. Így a gyermekek között barátságok alakultak ki, és megtapasztalhatták, hogy hálásak lehetnek az új barátságokért vagy egy-egy kedves gesztusért, az segít a kötődés kialakulásában és megerősíti az érzelmi biztonság érzését. Ezeket HÁLACSOKROK elkészítésével tudtuk képekkel is kifejezni.
A hála tudatosítása és ápolása tehát hozzájárulhat ahhoz, hogy a gyerekek könnyebben és pozitívabb hozzáállással illeszkedjenek be az új óvodai környezetbe.
Az óvodai beszoktatás során a kisgyerekek gyakran szembesülnek új helyzetekkel és kihívásokkal, ami időnként szorongást vagy bizonytalanságot válthat ki belőlük. Az optimizmus gyakorlása ebben a szakaszban nagyon hasznos lehet, mivel segíti a gyermekeket abban, hogy pozitívabban lássák a helyzetet, és megtanulják, hogyan kezeljék a változásokat rugalmasabban.
A mindennapokban pozitív visszajelzésekkel és megerősítésekkel jelen volt csoportunkban az optimizmus gyakorlása.
Dicsértük a gyermeket minden apró lépésért, amit a beszoktatás során tett.
Például: „Olyan bátor vagy, hogy ma ilyen sokáig maradtál az óvodában!”
vagy „Nagyon jól játszottál a többiekkel!”
Az ilyen visszajelzések segítenek a gyermeknek megtanulni, hogy a nehéz helyzetekben is van, amire büszke lehet.
Több történetünk és mesénk az optimizmusról szólt.
Ezeken keresztül megismerhettek olyan karaktereket, akik kitartóak, bátrak, vagy éppen pozitívan állnak a kihívások elé, új barátokat szereznek, vagy sikeresen megoldanak egy feladatot. A meséken keresztül a gyerekek könnyebben értik meg az optimizmus jelentőségét.
Egyik történetünket óvodánk pszichológusa írta a csoportunkban tapasztalt eseményekre építve, melyet az óvodapedagógusok bábjelenetre alkalmaztak és adtak elő, majd közös beszélgetés alkalmával dolgozták azt fel. Integrálva az Önbizalom program – Pozitív énkép és az Erősség program-remény, optimizmus témájával.
A nyugodt búcsúzás megsegítéséhez optimista köszönéseket választottunk és ezekből választottak a gyerekek, vagy választás hiányában ajándékoztuk meg egyikkel érkezésükkor őket.
A beszoktatás időszakában különösen fontos, hogy a reggeli elválás nyugodt és szeretetteljes legyen.
Az optimizmus gyakorlása játékosan, a mindennapi helyzetekbe illesztve segít a gyermekeknek könnyebben alkalmazkodni, és pozitívabban megélni a beszoktatás időszakát.
Az erősség központú nevelés bevezetése kiscsoportban egy olyan pedagógiai megközelítés, amelynek célja, hogy a gyermekek erősségeit, tehetségeit és pozitív tulajdonságait előtérbe helyezze, és ezáltal fejlessze önbizalmukat, motivációjukat, valamint segítse a társas kapcsolataik és készségeik fejlődését. Ez a szemlélet kiemelten fontos lehet a kiscsoportos gyermekek számára, mivel a korai években formálódnak azok az alapvető készségek és önértékelési minták, amelyek később meghatározhatják az iskolai és szociális sikereiket.
Környezeti feltételek megteremtése: Célom volt olyan környezet kialakítása, amely lehetőséget biztosít a gyermekek számára, hogy saját erősségeiket kibontakoztathassák.
Társas kapcsolatok fejlesztése: Az erősség alapú megközelítés nemcsak az egyéni fejlődésre, hanem a közösségi együttműködésre is nagy hangsúlyt fektet.
Az erősségekre építve a gyermekek megtanulnak együttműködni és segíteni társaikat, ez már a hónap végén megfigyelhető volt, többször vigasztalták egymást, segítettek megkeresni játékot, odavittek eszközöket a másiknak.
Pozitív tanulási környezet: A gyermekek kevésbé érzik magukat nyomás alatt, mivel a hangsúly a fejlődésen és az egyéni erősségeken van, nem pedig a hibákon.
Az erősség központú nevelés tehát hatékonyan segíti a gyermekek fejlődését, különösen a korai életkorban, amikor a személyiségük és készségeik gyorsan formálódnak.
A remény, optimizmus erősségünk a nehéz helyzetekben is a jót keresésére ösztönözés, hogy higgyünk abban, hogy a dolgok jobbra fordulhatnak. Az óvodát nemrég megkezdő kisgyerekek számára a legegyszerűbb és legélvezetesebb módon játékokkal, mesékkel és példákkal lehet bemutatni, valamint a nevezetes és jeles napokra épült témafeldolgozással.
Az ölelés világnapján jó alkalmunk volt az optimizmus erősségének megismertetésére a 3 évesekkel.
Mit súg a párnád?: Mesepárnáink segítettek optimista válaszokat adni kellemetlen helyzetek megoldására.
A csoportban felmerült esetek feldolgozásában is nagy segítség volt ez, hiszen a kapcsolatépítés kezdeti szakaszában vagyunk, fontos segíteni az összecsiszolódást, segíteni őket a helyes megoldás megtalálásában, tanítani nekik a segítségkérést.
Mesélés: „Az óvodában”- bábjáték
A mesén keresztül nagyon jól motiválhatóak a gyerekek és a téma feldolgozása is ezen keresztül a korosztály számára könnyebben átadható. Integrálva az Önbizalom program – Pozitív énkép és az Boldogságóra alapprogram- optimizmus témájával, hatékonyan, komplexen sikerült megvalósítani.
Ezek az apró, játékos lépések segítenek a hároméveseknek megérteni, hogy ha pozitívan állnak a dolgokhoz, az segíthet abban, hogy jól érezzék magukat, és könnyebben találjanak megoldást a problémákra.
Az önbizalom fejlesztése a beszoktatás időszakában kiscsoportban különösen fontos, hiszen ez az időszak sok gyermek számára érzelmileg megterhelő lehet. Az új környezethez, ismeretlen felnőttekhez és gyerekekhez való alkalmazkodás kihívást jelenthet. Az önbizalom fejlesztésére irányuló program célja, hogy a gyermekek biztonságban érezzék magukat, magabiztosak legyenek az új helyzetekben, és könnyebben beilleszkedjenek a közösségbe.
Ismerkedés a környezettel és a szabályokkal
Az önbizalom alapja, hogy a gyermekek biztonságban érezzék magukat az új környezetben. Az első lépés volt az óvoda különböző helyszíneinek bemutatása: hol játszhatnak, hol étkeznek, hova mehetnek, ha egy kis nyugalomra van szükségük. A program részeként játékosan megismertetjük őket az óvoda szabályaival, hogy értsék, mi történik körülöttük, és így nagyobb kontrollt érezzenek a saját helyzetük fölött.
Személyes kapcsolatok építése
Számomra fontos feladat volt, hogy bizalmi kapcsolatot alakítsak ki a gyermekekkel. A szülők jelenléte is fontos volt a beszoktatás első napjaiban, mivel a szülő jelenléte segít a gyermeknek a biztonságérzet fenntartásában, és könnyebbé teszi a pedagógussal való kapcsolat kialakítását.
A játékaink a gyermekek önkifejezését és önbizalmát fejlesztik:
- Névvel és a jelükkel kapcsolatos játékok – Szívsziget lakói a Katica csoportosok
- Bábozás – Kerekítő Manóval beszélgetés (Kerekít mintacsoportként hetente Kerekítő foglalkozás van, dalokkal, mondókával.)
A közös játékok során a gyermekek megtanulják, hogy hogyan működjenek együtt társaikkal. (pl. közös építkezés, puzzle kirakás)
Összességében a beszoktatás alatti önbizalom program egy támogató és biztonságos alapot nyújt a gyermekek számára, hogy magabiztosan és boldogan illeszkedjenek be az új közösségbe.
A beszoktatás időszaka különösen fontos egy 3 éves gyerek életében, a pozitív énkép kialakításának megalapozása, hiszen ez az időszak új környezethez való alkalmazkodást, új szociális kapcsolatok kialakítását és az önállóság első lépéseit jelenti. Egy pozitív énkép kialakítása nemcsak ebben a korban, de a későbbi években is meghatározhatja a gyerek önbizalmát és a környezetéhez való viszonyát.
A szabadidős játékainkat, időtöltéseinket is komplexen átszőve, a mindennapi rutinokba beépítve igyekeztünk sokrétűen megismertetni a gyerekeket a témával. A közös játékban megismeri saját erősségeit és megtapasztalja, hogy milyen szerepet tölthet be a közösségben, ami segíti önmaga elfogadását és a társas kompetenciái fejlesztését.
Mesélés:
- Szikra Szilárd erősítő tarisznyája, avagy Mit örökölnek a meseszövő manók? Beszélgetés a mese közben.
- Valamint „Az óvodában” bábjelenet, melyet integrálva az Erősség program-remény, optimizmus és a Boldogságóra alapprogram- optimizmus témájával, hatékonyan, komplexen sikerült megvalósítani.
Pozitív visszajelzés és dicséret
Erősítettük a gyerekekben a pozitív énkép kialakulását.
Fontos, hogy minden apró sikerélményt elismerjünk: ha például a gyerek sikeresen beilleszkedik egy tevékenységbe, megosztja a játékait vagy segít valamiben, érdemes ezt megdicsérni.
A dicséret mindig konkrét, és személyes volt:
például: „Láttam, milyen ügyesen játszottál a többiekkel, ez nagyon szép volt tőled!”
A dicséret és a pozitív visszajelzés az önbizalmat és az értékesség érzését erősíti.
Ezek a módszerek hozzájárulhatnak a 3 évesek pozitív énképének kialakításához és erősítéséhez, különösen egy olyan időszakban, amikor még éppen megismerik az óvodai közösséget és fokozatosan leválnak a szülői védőhálóról.
A pozitív pedagógia a beszoktatás időszakában rendkívül hatékony eszköz lehet, hiszen segíti a gyerekeket abban, hogy biztonságban érezzék magukat, és támogató, elfogadó légkörben kezdhessék meg óvodai életüket.
A pozitív pedagógiai megközelítés tehát lehetővé teszi, hogy a gyerekek szeretetteljes, támogató légkörben kezdjék meg az óvodai vagy iskolai életüket. Ez a szemlélet hosszú távon nemcsak az alkalmazkodási folyamatot könnyíti meg, hanem alapot ad a gyerekek későbbi, önálló tanulásához és társas kapcsolataihoz is.
Gégény-Reiss Zsuzsanna, Cinkotai Huncutka Óvoda, Katica csoport