A következőkben a nekünk feltett leggyakrabban előforduló kérdésekre szeretnénk hol rövidebb, hol hosszabb válaszokat adni.

A legtöbb vallás szerint a boldogság nem érhető el itt a földön. Ti mit gondoltok erről?

Elfogadjuk azt a nézetet is, amely szerint ez és más hasonló „földi” program humanisztikus központú, a humanista antropológia pedig nem egyezik a bibliai antropológiával; ez a program az embert akarja tökéletesíteni és úgy tűnhet, mintha nem venné figyelembe azt a vallási tézist, hogy nincs tökéletes ember. Tisztában vagyunk azzal, hogy a nagy vallások szerint a tökéletes boldogság nem érhető el a földön, és ezért felmerülhet az a gyanú, hogy a Boldogságóra Program mégis ezt a reményt kelti az emberekben. Tehát nem érhető el, de a keresése kötelessége minden embernek!

Tevékenységünket a lelkiismeret szabadságára alapozzuk, senkit nem kényszerítünk arra, hogy a lelkiismerete ellen cselekedjék, inkább arra biztatunk mindenkit, hogy gondolkodjék, és nyissa meg szívét arra az értékre, ami a földi létezésünkön túlmutat. Ebben a pluralista és értéket vesztett világban a kölcsönös, jóakaró és felemelő szeretet útján igyekszünk járni, és őszintén reméljük, hogy ez az út elvezet mindannyiunkat az igazi boldogsághoz.

Mi nem vallási, hanem a jelenleg megismerhető, aktuálisan igazolt tudományos eredmények oldalán tett állítások mentén építettük fel programunkat. A Boldogságórák nem váltják ki, nem váltják fel a hittanórákat; és azt a szabad hittételt sem szeretnénk elvenni, kizárni vagy kihagyni, hogy az igazi boldogság forrása egyedül az Isten – aki így érzi, így gondolja, tegye bátran.

Az ajánlott dalokat is felekezeti hovatartozás nélkül bárki hallgathatja? Az egyén boldogságát előtérbe helyezve, nem zárják ki ezek Isten létét?

A dalszövegek tudtunkkal nem sértik, nem tagadják és nem becsmérlik Istent, illetve Isten létét és nem kívánják felülírni az egyén istenképét. A dalok opcionálisan tölthetők le, és szintén opcionálisan alkalmazhatók a Boldogságórákon. Segítségképpen nyújtjuk. Természetesen nem mindegy, hogy milyen dalokat, megzenésített verseket hallgatnak gyermekeink, bár kétségkívül a művészetek egyfelől önkifejezést, másfelől értékközvetítést tűznek ki zászlójukra. Érdemes lehet bármely idegen nyelvű és magyar gyerek- ifjúsági és felnőtt dalt tartalomelemzés szempontja alá vetni, akinek ez fontos.

Mi a célja a Boldogságóra daloknak?

Egyfelől a tematikus egységek „illusztrálása”, azok dallamos, énekelhető, megzenésített kiegészítése, másfelől az esztétikai nevelés. Dr. Antal-Lundström Ilona a zenepedagógia professzora, tudományos kutató és a Látható hangok pedagógiai program elindítója meglátásait[1] a zenén keresztül történő esztétikai nevelésről: „Az egyéni fejlődés feltételeit pedagógiai-tudományközi kutatásokkal vizsgálva ma már tudjuk, hogy a korai évek játékos esztétikai-zenei aktivitásainak rendszeressége a gyermek egész életére meghatározza a tanulási- és kommunikációs képesség minőségét, mert ekkor van az agyi és hallási fejlesztés optimális ideje. E tény társadalmi hasznossága egyre nagyobb érdeklődést kap a kutatásokban és a fejlesztő pedagógiai területeken, ugyanis itt rejlik az »emberi tőke minőségi javításának« konkrét megoldása. Ezért sok országban folytak vizsgálatok a zenei- esztétikai aktivitások hatásairól.” „Francis Rauscher amerikai kutató vizsgálataival behatárolta azt a kort, amely optimális a zenei aktivitásoknak az agy fejlődésére gyakorolt hatékonyságára. 400 hátrányos helyzetű óvodással több éven keresztül végzett kutatásai bizonyították, hogy az 5-7 éves kor közötti zenei fejlesztés segített az esélyegyenlőség kialakításában, a veszélyeztetett csoportok behozták a tanulási képességek terén mutatott lemaradásukat, sőt a matematikában jobbak lettek azoknál. (1997-2003). A 3-8 év közötti gyermekek részvételével végzett magyar-svéd VISTA projekt is arra enged következtetni, hogy a kodályi elvek alapján álló személyiségfejlesztő zenei-esztétikai program, a Látható hangok hatására nőtt a gyerekek kifejezési és tanulási képessége, harmonikussá váltak szociális kapcsolataik és mind a nyelvi, mind a zenei területen javult az írási-olvasási szintjük. A kutatás vizsgálataiból nyert eredmények igazolják azt a feltevést, hogy a zene a kognitív képességek katalizátoraként működik, a többi tárgy területén is érezteti hatását. (Antal- Lundström, 2003- 2006). Egyetérthetünk ezek után azokkal, akik azt állítják, hogy a demokratikus esztétikai nevelés hatásai határtalanok, túlnőnek a művészeti tevékenységek praktikus gyakorlásán, elsajátításán. Lehetővé tesznek egy humánus, esztétikus megnyilvánulást a mindennapi élet tág területén. A jövő állampolgárai, a mai fiatalok mindenütt a világban belső, lelki nyugalomra, harmóniára vágynak. Az életöröm és az jövő reményteli lehetőségei miatt is szükséges, hogy értelmes aktivításokkal foglalkozva egyensúlyt találjanak önmagukban. Ezen az alapon a rejtett tartalékok is felszínre kerülhetnek és személyiségük kiteljesítheti képességeit a legmagasabb szinten, ilymódon a társadalom hasznos tagjává válhatnak.”

A Boldogságóra kézikönyv 3-6, 6-10 éveseknek szóló kiadványának 40 – 41. oldalán, illetve a 10-14 éveseknek szóló könyv 44 – 47. oldalán további érveket fogalmaztunk meg az éneklés mellett.

Egyetértünk Kodály Zoltán elveivel a zenei nevelésről, az ének iskolai alkalmazásának szükségességéről: „Mit kellene tenni? Az iskolában úgy tanítani az éneket és a zenét, hogy ne gyötrelem, hanem gyönyörűség legyen a tanulónak, az egész életére beleoltsa a nemesebb zene szomját… A közvetlen megérzés útján kell egyengetni… Sokszor egyetlen élmény megnyitja a fiatal lelket a zenének. Ezt az élményt nem lehet a véletlenre bízni, ezt megéreztetni az iskola feladata… Csak cél és eszköz legyen összhangban, ha ég a lélek tüze, mindig elérhető a művészi tökéletesség. (…) A jobb jövő előkészítésére már ma is sokat lehet tenni.”[2]

A Ho’ponopono dal nem egy pogány vallási dal? Miért képezi ez is részét a boldogoságórás hanganyagoknak?

A Boldogságórákhoz tartozó 10 dal közül, a megbocsátás témájához jól kapcsolhatónak tartottuk Bagdi Bella Ho’oponopono című albumának címadó dalát. Szövege a következő: „Sajnálom, kérlek, bocsáss meg. Köszönöm, szeretlek Istenem. Sajnálom, kérlek bocsáss meg, köszönöm, szeretlek. Ho’oponopono, ho’oponopono, ho’oponopono, ho’oponopono.” Az ismételt ho’oponopono kifejezés egy ősi polinéziai eredetű módszer neve, amelyet a megbocsátás és megbékélés érdekében alkalmaztak egy sámán közreműködésével csoportos szertartás keretében. Ilyenkor a megbántott, sértett szereplők nyíltan, tetteikért felelősséget vállalva, egymás előtt bocsánatot kértek, miután meghallgatták a konfliktus tárgyát és egymás sérelmeit. A szó jelentése: jobbá tenni valamit, kijavítani egy hibát. [3] Az ősi módszer és annak szertartása nem képezi a Boldogságóra Program részét. Nincs más cél ezzel a dallal, mint ellazítani, a bennünk levő békét kifelé sugározni. A dalszerző és énekes boldogságot, vidámságot akar adni, e mögött magasabb ideológiát nem érdemes keresni.

[1] Dr. Antal-Lundström Ilona (2014): A korai évek zenei-esztétikai tevékenységeinek jelentősége. In. http://www.parlando.hu/2014/2014-5/AntalIlona.htm

[2] In. Kodály Zoltán (1954): A zene mindenkié. Zeneműkiadó, Budapest, 23. oldal

[3] Vö. Luc Bodin, Nathalie Bodin Lamboy, Jean Graciet (2016): The Book of Ho’oponopono: The Hawaiian Practice of Forgiveness and Healing, Destiny Books, Massachusetts. Az ősi rituális megbocsátás folyamatát a 20. században leegyszerűsítették, méghozzá úgy, hogy a konfliktusban résztvevő szereplők jelenléte nélkül is alkalmazható legyen. Majd a ma ismertté vált négy részből álló kifejezés (sajnálom, kérlek, bocsáss meg, köszönöm, szeretlek) további egyszerűsítés eredménye, amely dr. Ihaleakala Hew Len által vált ismertté a nyugati és európai világban.

(folyt. köv.)