Boldogságóra és a Nemzeti Faültetés Napja: A természet szeretetének közös ünnepe

  • Írta: Boldogságóra,
  • Megtekintve: 87
NFN kép 0401

A Boldogságóra Integrált Program idén csatlakozott a Nemzeti Faültetés Napjához. Az ország különböző intézményeiből, és határon túlról is csatlakoztak óvodák és iskolák ehhez a kezdeményezéshez. Közel 4000 fő vett részt a hálózatunkból: boldogságórás gyermekek, pedagógusaik, segítőik, szüleik, és nagyszüleik. Az akció nem csupán a természet védelméről, hanem a közösség erejéről és a gyermekek, illetve tágabb közösségeik ökológiai szemléletformálásáról is szólt. Az intézmények számos élményszerű, kreatív és a gyermekek érzelmi és kognitív fejlődését egyaránt segítő programot kapcsoltak a faültetéshez, így a csoportok projekt szemléletben akár hetekig foglalkoztak a témával.

A fenntartható boldogság kérdése napjainkban egyre nagyobb figyelmet kap, hiszen a mentális jóllétet és a környezettudatos életmódot ötvöző megoldások hosszú távon hozzájárulhatnak egy élhetőbb világ kialakításához. A 2023-as World Happiness Report megállapítása szerint azok az országok, ahol erős közösségi kapcsolatok és természetközeli élmények határozzák meg az emberek mindennapjait, magasabb élet-elégedettséggel rendelkeznek. Az emberi kapcsolatok megerősítése, az altruizmus és a természetben eltöltött idő mind bizonyítottan hozzájárulnak a mentális egészséghez és a hosszú távú elégedettség érzéséhez (Helliwell et al., 2023). A fenntartható boldogság elve szerint a hosszú távú jóllét nem csupán az egyéni örömök kereséséből fakad, hanem abból is, hogy fenntartható módon élünk, figyelembe véve mások és a jövő generációk érdekeit (O’Brien, 2016). 

Ezen elvek mentén a Nemzeti Faültetés Napja és a Boldogságóra Program együttműködése egy kiváló példa arra, hogy hogyan házasíthatjuk a környezeti nevelést a pozitív pszichológia alapelveivel. “Gondolatokat és fákat ültettünk” a program jelmondata szerint; formálva ezzel a jövőt és egymás szemléletét. 

A pozitív pszichológia egyik alapgondolata, hogy az emberek akkor érzik magukat a legboldogabbnak, amikor egy célért közösen tevékenykednek és a saját értékeiket egy nagyobb ügy szolgálatába állítják (Seligman, 2011). A faültetés és az ehhez kapcsolódó kreatív programok pontosan ezt a célt szolgálják: az aktív részvétel és a természethez való kapcsolódás hosszú távon is növeli a jóllétet. A program során alkalmazott kreatív és edukációs módszerek épp ezért nemcsak a gyermekek és fiatalok ismereteit bővítették, hanem egy támogató közösség kialakulását is elősegítették.

Élményszerű faültetés: mesék, dalok és közös alkotás

Fehérné Papp Melinda, a Kompolt – Nagyút Gyermekkertész Óvoda és Bölcsőde pedagógusa kiemelte: „A mai nap üzenete a pozitív példamutatás volt. A gyerekek meséket hallgattak a fákról, énekeket tanultak, és rajzokat készítettek arról, hogyan képzelik el a saját kis erdejüket. Így a faültetés nemcsak fizikai munka volt számukra, hanem egy érzelmi élmény is.”

Nagy Andrea, a Dudari Általános Iskola pedagógusa szervezésében 200 fő vett részt, kreatív tevékenységekben is: A dudari önkormányzattal együttműködve az iskola udvarán elültettünk  egy vadkörte fát és egy vilmoskörte fát. Beszélgettünk közösen a fák szerepéről, fontosságáról, Elénekeltük az Ültess fát! és a Kertész leszek című dalokat. Az alsósok meséket hallgattak, néztek és olvastak. A felső tagozatosok pedig quiz feladatokat oldottak meg a fákkal kapcsolatban. A faültetésen részt vett az iskola minden tanulója, pedagógusa és az önkormányzat képviselői is.” 

A szülők és nagyszülők bevonódása

Fejes Regina, a Kiskunhalasi Bóbita Óvodák és Bölcsőde pedagógusa így fogalmazott: „Összefogásból születő csoda. Ez a projekt nem csupán egy fa elültetéséről szól, hanem arról is, hogy a családok együtt élhetik át a természet szeretetét és védelmét. A gyerekek mellett szülők és nagyszülők is bekapcsolódtak, így a faültetés valódi közösségi eseménnyé vált.”

A Nyírbátori Kerekerdő Óvoda Százszorszép Tagóvodájában a családok együtt tevékenykedtek, hogy zöldebb jövőt teremtsenek. Bársonyné Sarkadi Enikő így foglalta össze a tapasztalatokat: „Köszönjük, hogy részesei lehettünk a programnak! A szülők és gyerekek közösen ültették el a fákat, így nemcsak a környezetért tettünk, hanem egy csodálatos családi programot is megvalósítottunk.”

A NVSZC Szondi György Technikum és Szakképző Iskolában sem maradtak el a családtagok. Csiki Andrea hangsúlyozta a közös munka jelentőségét: „Nagyon jó hangulatú, igazi csapatépítő faültetés volt, ahol diákok, tanárok és családtagok együtt dolgoztak. Ezek az alkalmak erősítik a közösséget és a természet iránti felelősséget.”

Guginé Fidrich Éva beszámolója szerint a Császári Zrínyi Ilona Általános Iskolában “a Szülői Munkaközösség tagjai 1 db szilvafát ajánlottak fel a gyümölcsös kertünkbe a magaságyások mellé, valamint 15 db fekete diófát, melyeket a futballpálya, a játszótér mellé ültettünk el, hogy élvezhessük majd az árnyékukat. Így minden osztály több fát is ültetett, amit a jövőben gondoznak, figyelemmel kísérhetik növekedésüket. ” 170 fő vett részt az iskolából az ültetésen.

A helyi kertészetek, erdészetek, természetvédők hozzájárulása a programhoz

“Óvodánk A Föld bajnokai projekt keretéhez kapcsolódóan 15 gyümölcsfát ültetett el az óvoda arra alkalmas területén. A gyümölcsfák telepítésében tevékeny szerepet vállalt a hajdúböszörményi Margaréta kertészet Kiss Csaba vezetésével aki a szakszerű tanácsadás mellett összeválogatta és adományként biztosította a gyümölcsfákat számunkra. A tényleges faültetést kollektívánk Zöld Munkaközösségének tagjai végezték, a Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar Óvodapedagógia szakos hallgatói Szőllősi Tamás tanársegéd vezetésével.” Balogh Beáta, a Debreceni Egyetem Gyakorló Óvodája, 250 fő vett részt.

“Kis létszámú iskola vagyunk,  szerénytelenség nélkül mondhatom, hogy minden gyermek és felnőtt kivette a részét a faültetésből, és ennek előkészítéséből.  Meghívott előadó érkezett, László Zoltán személyében, aki őshonos fafajok gyűjtője is egyben. Ő beszélt a növények gondozásáról, szaporításáról, „tündérkert” mozgalomról, egészségmegőrzésről. Ezenkívül adományozott  a saját kertjéből 3 fát nekünk (májusi fekete cseresznye, rozsérő körte, téli alma). A választásánál szempont volt az is, hogy a gyerekek iskolaidőben élvezhessék munkájuk gyümölcsét.“ Kőhalminé Boszkovics Zita, Szentpéterfai Horvát- Magyar Kétnyelvű Nemzetiségi Általános Iskola, 100 fő vett részt.

“Legek”
  • Berta Bernadett szervezésben a Sennyey Elza Általános Iskolából 420 fő vett részt, ezzel ők voltak a legnépesebb faültetők a hálózatból, így 3 db őshonos gyümölcsfát nyertek el.
    „Intézményünk Örökös Boldog Iskola révén a partneri kapcsolatot erősítve Boldog Óvodánkkal karöltve vett részt a programon. Először az óvoda udvarán az elsőseinkkel, illetve az ovisokkal ültettünk. Ezután átsétáltunk az iskola udvarára, ahol közel 400 fővel csatlakoztunk. Rövid tájékoztatót követően Agrár attasénk, illetve Zöld attasénk segítségével lelkesen ültettünk, locsoltunk. A gyerekek örültek a lehetőségnek, informálódtak a fenntartható jövőről. Együtt kertészkedtünk,  együtt voltunk boldogok!” 
  • A leginspirálóbb együttműködés  Barabás Renáta szervezésében a győri Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Karán született, amelyet a Szívmanó Nyugilégzés kártyacsomaggal jutalmazunk. “A rendezvény apropóján együttműködési megállapodást kötött az Apáczai Kar a Kertészek és Kertbarátok Győr Városi Egyesületével. Mivel az az épület udvarán van egy gyakorló iskola kert, ahol a pedagógus hallgatók megtanulhatják a kertművelést azért, hogy továbbadhassák ezt a tudást a gyerekeknek és ebben fognak segítséget nyújtani az egyesület tagjai. Az ünnepélyes mezei juhar ültetés után a Széchenyi István Egyetem Öveges Kálmán Gyakorló Általános Iskola tanulói,  papír szívecskékre írt, pozitív üzeneteiket helyezték el a kerítésen, melyet a boldogságórákon készítettek. Nagy örömömre sok hallgató és egyetemi oktató is kilátogatott az eseményre. A jeles eseményt több médiaszolgáltató bemutatta.”
  • Plósz Andrea szervezésében a Benedek Elek Általános Iskolában Bakonyszombathelyen 70 fő vett részt, és a beszámoló alapján a kitartás és a perspektíva erősségeit leg-példamutatóbban bizonyították, amelyet a Pozitivity társasjátékkal jutalmazunk. “Feb. 24-én az osztályfőnöki órát meghívott előadó – a Vértes Erdészettől Laki Balázs erdészeti igazgató –  tartotta. Téma az iskola udvarán fellelhető fák behatóbb megismerése, fafajták, vadkár és faültetés/erdőtelepítés volt. Az udvari séta során kijelöltük az 5 kis fa leendő helyét is, majd a következő napon testnevelés órán a gyerekek (6. osztály 20 fő, ahol a Boldogságóra Program fut) kiásták. A fitnesz park talaja – ahová a fák kerültek-  igen kötött és letaposott, így a fiúknak nem volt könnyű dolga, de ez nem szegte kedvüket. Még a szerdai nap testnevelés órája is a gödrök mélyítésével és belocsolásával telt. A gödrök mélységét Kis Benettel ellenőriztük. Benett belemászott a gödörbe, és ha már ott volt, pulóverén jelölte, meddig ér neki az üreg, majd kimászása után ezt mérőszalaggal megmértük. Gödrönként 10 vödör vizet locsoltak be az üregekbe a hatodikosok. Másnap, csütörtökön egész nap esett az eső. A gyerekek így kicsit feleslegesnek ítélték az előző napi munkát, de felvettük az optimista szemüveget, amin át már úgy láttuk, hogy mi vagyunk az esőcsináló, mert ha nem locsolunk, biztos nem esik még hónapokig. Másnap, feb. 28-án 9 óra 00-kor kezdődött az ültetés, melyet a Vértes Erdészettől a már ismert Laki Balázs igazgató vezényelt. Érett marhatrágyával megpakoltuk a gödröket majd ezt és a rá kerülő palántaföldet ásóval szakszerűen összeforgattuk.  A kis fákat beleállítottuk, a gyerekek megtaposták, kialakították az ültetőgödröt legvégül pedig jól belocsoltuk. Választottunk 2 F-est is az osztályban = fa felelőst, hogy a kis fák locsolása csorbát ne szenvedjen ill. felírtuk a naptárba, hogy 20 év múlva, feb. 28-án reggel 9 órakor itt, az akkor már nagy juharfák árnyékában ismét találkozik az ültető brigád.”
  • Herczeg Erika szervezésében a Tokaji Gyermekkert Óvoda és Bölcsődében zajlott az egyik legkomplexebb felkészülés a faültetésre, a téma alapos, sok érzékszervre ható körüljárásával, a faültetésben pedig 54 fő vett részt, ezzel a 10 millió fa által biztosított 5 db cserjét nyerték el. “A hét első eseménye az volt, amikor minden csoport ellátogatott Tokaj város híres Vadkörte fájához, az öreg Vackorhoz. Ezt a különleges fát, akár 200 éves is lehet, Tokaj város helyi jellegű értékként védetté nyilvánította. A gyerekek élő láncot alkotva megmérték a fa hatalmas kerületét, így közvetlen kapcsolatba kerülhettek a természettel és annak időtálló szépségével. Az óvodai foglalkozások során a gyerekek megismerkedtek különböző fafajtákkal, megvizsgálták a kérgüket, összehasonlították őket. A zöld óvoda közössége elkészített egy helyi fafajtákat ábrázoló térképet az intézmény udvarán. A fákat lombos állapotukban fényképeztük le, és megterveztük, hogyan alakíthatjuk ki az udvart, az épületet úgy, hogy a gyerekek könnyedén beazonosíthassák, melyik fa hol található. A fák fajtáját aláírtuk, így a szülők a gyerekekkel közösen felfedezhetik az óvoda lombkoronáit. Az újonnan elültetett fa helyére, a térképre szívet helyeztünk, amely segít a gyerekeknek azonosítani a „Boldogság fáját”. A nap folytatásaként a gyermekek Kalap Jakab „Ültess fát!” című zenéjére mozogtak, majd játékos formában mindannyian elültették saját facsemetéjüket. Ezután különleges vendéget köszönthettünk óvodánkban, Veleczki Gábor erdészt, aki izgalmas és tartalmas előadással varázsolta el a gyermekeket. Nagy érdeklődéssel figyelték, ahogy bemutatta az erdész egyenruháját, mesélt hivatásáról arról, hogy hogyan lehet valakiből erdész. Beszélgetésük során elmagyarázta, hogy mit nevezünk erdőnek, milyen élőlények alkotják annak életközösségét, és mi minden tartozik az erdei ökoszisztémához.”
  • Harcosné Rab Rita összefogásában a bajai Sugovica Sportiskolai Általános Iskola közösségéből 90 fő vett részt, és a leírása szerint a legalaposabban kitalált együttműködés a felelősség-megosztásáért a Szupererő kártyajátékot nyerték el. “A faültetés napjára lázasan készültünk. meghívtuk iskolánk vezetőségét, a helyi sajtó képviselőit, a szülőket is. Az ünnepet meg kell élni, ezért ezt a napot mi ünnepélyessé tettük. Mivel kicsi iskola vagyunk, egy intézményegység 85 tanulóval, 8 pedagógussal, igyekeztünk mindenkit bevonni az előkészületekbe. Sajnos nincs első osztályunk, de van kettő második. Ők rajzoltak és festettek a fák fontosságáról. A harmadikosból alakult alkalmi kórus egy csodás éneket zengett a tavaszról, míg a negyedikesek verset mondtak. Donászy Magda Ültess fákat című verse nagy tetszést aratott a kicsik körében. Miután a kedves és meghitt kis műsort meghallgattuk a folyosón, mindenki kabátot vett és kivonult az udvarra, ahol az udvaron a gondnok bácsi már gondosan előkészítette a facsemete helyét. A fácskát a város kertészettől kaptuk. Mindenki egy-egy lapát földet dobott a gödörbe, így is részesévé válva a faültetésnek. Ezután a másodikosok által készített tavaszhozó tulipánokat odaszúrtuk a fánk mellé. Az öntözési feladatokat megosztottuk. Hétfőn és pénteken a negyedikesek, kedden a harmadikosok, szerdán és csütörtökön a második bé, illetve cé osztály öntözi a fácskát. Remélem, még sok-sok fát tudunk elültetni, mely árnyat ad majd  felnövekvő generációnak a nagy júniusi melegek idején.”
  • Kézi-Nyíri Boglárka vezetésével a Debreceni Görgey Utcai Óvoda közössége 200 fővel vett részt, és a beszámoló alapján ők folytatták a legintenzívebb kampányt a Nemzeti Faültetés Napjának népszerűsítéséért, ezzel pedig  a 10 millió fa által épített magaságyást és fűszer-kertet nyertek el.  “Az esemény előtt figyelemfelhívó plakátokat helyeztünk ki, továbbá személyesen is bátorítottuk a szülőket arra, hogy ők is ültessenek lakóhelyük környezetébe fákat. Pozitív visszajelzés volt számunkra, hogy voltak olyan szülők, akik örömmel meséltek arról, hogy a Nemzeti Faültetés Napja alkalmából ültettek az otthonukba gyümölcsfát. Előzményként a gyermekekkel élményszerző séták alkalmával beszélgettünk a fák fontosságáról, hasznáról, tulajdonságáról és gondozásáról. A gyermekek lerajzolták külön, hogy milyen fát ültetnének szívesen az óvoda kertjébe és alig várták a fa ültetésének napját. Az óvoda karbantartója előre kiásta a helyet a facsemetének. A kiásott gödör aljára, marha trágyát szórt, majd arra még rakott egy sor földet. Amikor mindenki összegyűlt megbeszéltük közösen a fa hasznát és hogy milyen esemény keretében ültetjük el a facsemetét. Amíg a hat önként vállalkozó gyermek elültette és megöntözte a fát addig a többi gyermek énekekkel kísérte ezt a fontos eseményt. A faültetés végén megkértük a csoportokat, hogy a jövőben közösen gondozzuk, nevelgessük a kis fát és vigyázzunk rá.”

A program során alkalmazott kreatív és edukációs módszerek jelentősen hozzájárultak a gyermekek és fiatalok jóllétéhez. A pozitív pszichológia elmélete szerint a közösségi tevékenységek és a természetben végzett aktivitások erősítik a pozitív érzelmeket, a tartós elégedettséget és a társas kapcsolatok minőségét (Seligman, 2011). A faültetés, mint közös cél, nemcsak a fenntarthatósági nevelést erősítette, hanem az önzetlen segítségnyújtás és a proszociális magatartás fejlődését is elősegítette (Lyubomirsky, 2007).

A programban részt vevő intézmények közül azok, amelyek a legtöbb főt mozgósították, inkább közösségi és logisztikai szervezéssel érték el hatásukat, míg a kisebb létszámú programok a kreativitásra és az edukációra helyezték a hangsúlyt. A jövőben érdemes ezeket az aspektusokat még inkább kombinálni, hogy mind nagy létszámú, mind tartalmilag gazdag kezdeményezések szülessenek. Ezzel nemcsak a környezeti nevelés, hanem a boldogság és a pozitív érzelmek hosszú távú fenntartása is biztosítható a résztvevők számára (Fredrickson, 2009).

Hivatkozások:

  • Helliwell, J. F., Layard, R., Sachs, J., & De Neve, J.-E. (2023). World Happiness Report 2023. Sustainable Development Solutions Network. https://worldhappiness.report/
  • O’Brien, C. (2016). Education for sustainable happiness and well-being. Routledge. https://doi.org/10.4324/9781315766326
  • Seligman, M. E. P. (2011). Flourish: A visionary new understanding of happiness and well-being. Free Press.
  • Fredrickson, B. L. (2009). Positivity: Groundbreaking research to release your inner optimist and thrive. Crown Archetype.
  • Lyubomirsky, S. (2007). The how of happiness: A scientific approach to getting the life you want. Penguin Press.