A rangos elismerést egy 3 napos rendezvény keretében vehettük át Helsinkiben, ahol lehetőségünk adódott betekinteni egy átlagos finn iskola egy napjába is. 

A finn oktatás a világ élvonalában van az OECD és a PISA mérések szerint is, amelyre nagyon büszkék, és amely szerintük a tanárok autonómiáján, és a gyerekek szubjektív pszichológiai jóllétének magas mutatóin, illetve a jól mérhető egyéni motiváción is múlik.

A finn oktatáspolitika egyik sokat emlegetett vívmánya a térítésmentes, és mindenki számára egyenlően hozzáférhető iskolai ebéd, amely bőséges és egészséges, csomagolásmentes meleg ételekből, salátákból áll. A tanárok együtt étkeznek a gyerekekkel, és törekszenek arra, hogy az ebéd során érdekes kérdéseket vitassanak meg, ezzel is kultiválva az asztali beszélgetések kultúráját. Abban az iskolában, ahol mi jártunk, a szerdai napon ‘néma ebédet’ tartanak, vagyis arra hívják a diákokat, hogy ezen a napon lecsendesedve fogyasszák el az ebédet. Az étkezőből kifelé menet pedig a gyerekek értékelhetik az ebéd során szerzett élményeiket egy 5 fokú, érzelmeket kifejező ikonokból álló skálán, így a pedagógusoknak lehetőségük van megszólítani azokat, akik esetleg valamiért éppen nehezebben élték meg a közös étkezést az adott napon.  

Az iskolában megismert tanároktól megtudhattuk, hogy nincs kötelezően előírt tananyag, és sem helyi, sem központi ellenőrzés, csupán néhány kimeneti útmutatást tartalmaznak a tantervek. Az első standardizált mérés pedig az egyetemi felvételi, tehát a pedagógusok mind a 12 évfolyamon maguk választják meg a mérés és számonkérés módszereit. Ezt ők “bizalom-alapú” megközelítésnek nevezik, vagyis a rendszer megbízik a magasan képzett tanárok kompetenciájában és döntéseiben. Nagyon fontos azonban az iskolák számára, hogy sok beszélgetésre biztosítsanak lehetőséget a tanárok és a szülők között, amikor azok közösen reflektálhatnak a gyermek érdeklődési területeire, erősségeire és fejlesztési lehetőségeire. További fontos elv még az egyenlőség és méltányosság; arra törekszenek, hogy a “a legjobb iskola a legközelebbi iskola” legyen, vagyis a helyi beiskolázás ne befolyásolja az oktatás színvonalát. Ezzel összefüggésben minden területi egységben szociális lakáshálózat is van, tehát a társadalmi helyzet különbségeitől függetlenül sokféle diák jár ugyanazon iskolába.

A konferencián továbbá a jövőbe mutató oktatási modellekről is hallhattunk előadásokat, és azzal is mélyebben foglalkoztunk, hogy a kutatás és hatásmérés, illetve a programok hatékonyságának bizonyítékai miért fontosak az oktatási fejlesztések vonatkozásában. Felemelő érzés volt több száz szakértővel együtt gondolkodni, akik a világ minden tájáról érkeztek a rendezvényre Kanadától Kenyáig.

További figyelemre méltó eleme volt a szervezésnek, hogy hasonlóan a Boldogságóra Diáknagykövet programjához, a HundrEd is felkért Youth Embassador, vagyis fiatal résztvevőket arra, hogy vegyenek részt a kerekasztal beszélgetésekben, és az innovációk kiválasztásában illetve bemutatásában, ezáltal kifejezetten a jövő generációjának nézőpontját hangsúlyozva.

Reméljük, hogy a következő években számos lehetőségünk adódik majd együttműködni a gálán megismert kollégákkal, és ez sok olyan helyzetet hoz majd magával, amely a Boldog Óvodák és Iskolák közössége számára is kinyitja a nemzetközi oktatási innovációk világát, illetve a mobilitási programok, tanulmányutak, közös táborok és képzések határtalan tárházát! Nagyon köszönjük a meghívást a HundrED szervezőinek, a közösségünknek pedig a szurkolást és támogatást a kiválasztási folyamat során. Kiitos! *** We’re one in HundrEd!

*Korábban oktatástechnológiának hívták, aztán e-learningnek, most éppen edtech az oktatást megújító, új technológiával ellátó irányzat neve, amelyhez pl. at anulást segítő mobilalkalmazások is hozzá tartoznak.

**A digitális kézművességnek és a modellezésnek otthont adó közösségi tér, ami az előállítás élményén túl fontos terepe lehet a gyakorlatias tanulásnak, a tudásmegosztásnak és az innovációnak is.

***Köszönöm finnül.