Ebben a blogbejegyzésben a szülőkre is gondoltunk az ünnepek előtt. Arra keressük a választ, hogy kit mire taníthat a karácsonyi ajándékozás.

„Anyuuuu! Én is szeretnék ilyet karácsonyra! Mindenki ilyet kap az osztályban!” Tipikus mondatok a karácsony előtti hetekben, amelyeket gyakran hallunk gyermekeink szájából. A kívánságok, vágyak és a hozzájuk illő magyarázatok mindig megvannak.

De biztos, hogy a hosszú karácsonyi ajándéklista teljesítésétől függ a gyermekeink boldogsága?
Végig kell gondolnunk, mire van valóban szüksége a gyereknek, ha túlságosan drága vagy felesleges dolgokat kérnek – például telefon egy óvodásnak –, azt szükségtelen teljesíteni. Az ajándékok miatt nem lenne szabad túlköltekeznünk, és esetleg adósságba verni magunkat.

Adjunk ajándékba együtt töltött időt, vagy használjuk a fantáziánkat!

De hogyan szerezzünk örömet csemetéinknek, ha egyedül nem tudjuk teljesíteni a vágyaikat? Ha korlátozottak anyagi lehetőségeink, adhatunk beváltható ajándékutalványokat is. Mire? Például közös szánkózásra, biciklitúrára vagy éppen egy jó kis családi társasjátékozásra.

Egy óvodás kislány vágya egy igazi póniló volt. Az édesapja készített neki egyet: kartonból a fejét, fonalból a sörényét, fából a vázát… Még egy régi nyerget is szerzett valahonnan.  A kislány boldogsága határtalan volt, elvitte az ajándékot az óvodába, és mindenki ezzel szeretett volna játszani a drága holmik helyett. Ezt az élményt a kislány élete végéig emlegetni fogja!

Nézzük a világot gyerekszemmel!

Fontos, hogy az ajándék emlékezetes legyen. Ha néhány óra múlva már a sarokban landolna, akkor biztos, hogy mást kell választanunk. De azért az sem helyes, ha minden kívánságra nemet mondunk. Ha valaki távirányítós autó helyett egy kesztyűt kap, egészen biztos, hogy csalódni fog. Ahhoz, hogy kitaláljuk, mire vágyik gyermekünk, nagyon jól kell ismernünk őt!

Az ajándéklista ne csak kipipálandó tételekből álljon!

Mi a helyzet akkor, ha miden kívánságot könnyedén teljesíteni tudunk? Árasszuk el ajándékok tömkelegével a gyermeket? Teljesen felesleges, hogy a karácsonyfa alja egy játékbolthoz hasonlítson. A gyerekeknek azt is meg kell tanulni, hogy nem minden vágyunk teljesülhet azonnal. Néhány szülő azonban a tárgyi ajándékokkal próbálja helyettesíteni a valódi törődést, és helytelenül azt gondolja, hogy a boldogsághoz minden kívánságot teljesíteni kell.

Magyarázzuk el az ajándékozás valódi értelmét!

De hogyan értethetjük meg egy gyerekkel, hogy mit miért kaphat meg, és mit miért nem? Mondhatjuk például, hogy idén megbeszéltük közösen a Jézuskával, hogy ezt most elhalasztjuk, majd legközelebb megkapod. Mindig azt hangoztatjuk, hogy a karácsonynak nem az ajándékokról kellene szólni, aztán mi a leggyakoribb kérdés a felnőttek szájából advent idején: „Mit szeretnél karácsonyra?” És mit hallunk leggyakrabban az ünnepek után: „Mit kaptál karácsonyra?”

De ha tudatosak vagyunk, magunk terelhetjük más irányba a gyerekeket. El kell magyarázni az ünnep lényegét, az emberi értékeket, hagyományokat tovább kell adnunk. Sok felnőtt anélkül veti bele magát az értelmetlen vásárlásba, hogy tisztába lenne az ajándékozás valódi lényegével. Így aztán a gyerekek is egyre kevesebbet tudnak erről. Pedig ki kellene használnunk, hogy a gyerekek nagyon kíváncsiak, szívesen beszélgetnek komoly témákról is, és ebben a korban még könnyen alakíthatók.

Nagyon szép módja annak, hogy a gyerekeket megtanítsuk az ajándékozás valódi értelmére az, ha közösen segítünk a rászorulóknak. Például ha csemeténk valami felesleges játékra vágyik, győzzük meg arról, hogy az árát inkább adjuk szegény gyerekeknek! Vagy pakoljuk össze a kinőtt holmikat, megunt játékokat, és együtt vigyük el oda, ahol még hasznát tudják venni! Képeskönyvek segítségével már az apróságoknak is el tudjuk magyarázni, milyen körülmények között élnek a gyerekek más helyeken, és ennek mi lehet az oka.

A lényeg mindig a személyes példamutatás!

forrás: gluecklicheeltern.de