“Nem a stressz öl meg, hanem az, ahogyan reagálsz rá.” Selye János

De mi is az a stressz?

Szakítószilárdság… igénybevétel… nem feltétlenül negatív töltetű kifejezések ezek, a stressz szó eredeti jelentései. Arra utal, amikor az ember egy fokozott készültségi állapotot létrehozó helyzetben egy erejénél nagyobbnak bizonyuló hatással (stresszorral) szembesül.
Ez a helyzet okozhat felfokozott idegrendszeri reakciót pozitív és negatív értelemben is.

A pozitív stressz (eustressz) inkább az örömteli izgatottságtól felfokozott idegrendszeri állapotot jelöli (pl egy örömteli esemény megszervezése). A stressznek ez a fajtája mind kémiai, mind pszichés szempontból jól hat a szervezetünkre, rugalmasít és fokozza a lelki ellenállóképességet.
Ezzel szemben a negatív stressz (distressz) az a fajta válaszreakcó egy kihívásokkal teli helyzetre, ahol nem állnak rendelkezésre feltétlenül az erőforrások a helyzet megoldására.

Mint jelen esetben a koronavírus járvány. Ez egy váratlanul jött, elsöprő erejű jelenség, ami gyökeresen átalakítja a mindennapi életünket és rákényszerít bennünket arra, hogy keressük azokat a lehetőségeket, erőforrásokat, amik a mindennapokban tudnak enyhíteni a helyzet bizonytalanságából, kiszámíthatatlanságából és korlátozó jellegéből fakadó feszültségen.
A megnövekedett stressz félelmet, szorongást, akár pánikot is okozhat, ezek több mindenből fakadhatnak:
félünk az ismeretlentől, nem tudjuk, pontosan mi is ez, amivel szemben állunk és hogyan kellene kezelni, nem rendelkezünk (elég) válságkezelési tapasztalattal, bizonytalanok vagyunk a jövő illetően – nem tudjuk, mire lehet számítani gazdasági, társadalmi, pénzügyi, egészségügyi, munkaerőpiaci téren, vagy akár a családunkban
túl kevés vagy épp túl sok információval rendelkezünk, vagy azokat nem a megfelelő helyről szerezzük.

Jól tudjuk, bőrünkön tapasztaljuk, hogy a stressz fizikai és lelki szinten is hat ránk, befolyásolja az életminőségünket: gyengíti az immunrendszert, rontja az alvásminőséget, szorongáshoz vezet, dekoncentráltságot, kedvetlenséget, motiválatlanságot, feszültséget teremt. Ez felnőttekre, gyerekekre egyaránt igaz.
A gyerekek rendkívül érzékeny szenzorokkal rendelkeznek és pontosan érzékelik a szüleik feszültségszintjét. Talán a stressz tünetek eltérhetnek a felnőttekétől, az ő lelkükbe is beköltözhet a nyugtalanság, bizonytalanság, félelem ezekben a hetekben.

Az otthonmaradásból fakadó élethelyzet viszont remek lehetőséget teremt arra, hogy a gyerekek testközelből tanulják meg azokat a különböző technikákat, amivel saját stressz szintjüket is csökkenteni tudják. Tulajdonképpen most együtt van alkalmunk gyakorolni a stresszkezelést, a feszültségoldást.

Mit tudunk tenni?

Először is: döntsük el, hogy milyen hozzáállással szeretnénk viszonyulni a hétköznapokhoz.
Nem szükséges fölöslegesen magunkkal cipelni a stresszt, fontos megengedőnek és elfogadónak lenni, elsősorban saját magunkkal. Tudatosítsuk, hogy ez egy átmeneti helyzet, amiben a feladatok és a hétköznapi kihívások megnövekedtek, illetve tudatosítsuk azt is, hogy most is szabadon megválaszthatjuk a helyzethez való viszonyulásunkat.

A jelen helyzet kihívása emberileg lehetetlen. Teljes állás, szülői feladatok és otthon tanítsuk a gyerekeket. A legjobb, amit tehetünk, hogy megtesszük azt, amit tudunk. Nem bántjuk magunkat, sem a gyerekeinket. Tudatosítjuk a stresszorokat. Csökkentünk a terheléseken ott, ahol lehet. Bevonunk másokat. Új készségeket tanítunk a nagyobbaknak. Kihasználjuk, hogy sok mindenre képesek a gyerekek. Miért ne tudnának mosógépet kezelni, palacsintát sütni, porszívózni vagy WC-t, fürdőszobát takarítani?
Hogy mire fognak emlékezni a gyerekeink erről az időszakról? Nem arra, hogy mi történt, hanem arra, hogyan éltük azt meg. A benyomásokra, az érzelmi élményekre emlékeznek majd. Az új készségekre, a nagyobb felelősségre, a megtanult, megtapasztalt készségekre. A megnövekedett bizalomra, nyitotttságra, őszinteségre, összekapaszkodásra. Ne felejtsünk el mosolyogni és megölelni egymást, és megerősíteni bennük, hogy biztonságban vannak.

Stresszoldó tippek gyerekekkel:

• Beszélgessetek a koronavírusról, akár le is rajzolhatja, ő milyennek gondolja?
• Fogadd el, hogy ő is lehet stresszes, és lehet, hogy másképp, mint te.
• Figyeld meg, hogy mi az ő módszere a feszültségoldásra (nem biztos, hogy tetszeni fog)
• Ha nincs ötlete, akkor kínálj fel lehetőségeket: párnapüfölés, közös üvöltés, fújtatás.
• Aktivizáld a feszültségi energiákat: menjen ki, vigye le a szemetet, etesse meg a kutyát.
• Rajzolja ki magából. (Rajzold le, hogy érzed magad, milyen alakja van ennek a feszültségnek, milyen színe?)
• Táncoljátok el: maximum hangerő, zene, őrjöngés közösen.
• Tépjen kartont apró darabokra.
• Mondja el – te segíthetsz neki, megtalálni a megfogalmazást.
• Elmondani ér, egymást bántani nem ér.
• Szabadítsd fel arra, hogy bármit mondhat neked, azt is hogy utál vagy azt akarja hogy meghalj. Tudd, hogy ezek a benne lévő óriási erejű félelemnek vagy haragnak a kifejeződései és az erejük drasztikusan csökken, ha egyszerűen szabad megjelenniük.
• Gorilla gyakorlat – a két ököllel dobogtassatok a mellkas felső részén, akár gorillaüvöltést is lehet hozzá hallatni. Nagyon jó stresszoldó.
• Rázzátok ki magatokból: rázd kezed, lábad!
• Durrogtassatok lufit.
• Legyen legális a rombolás. (építsd fel, rombold le – Lego, Duplo)
• Dagasszatok pizzatésztát – bármilyen kelt tészta jó, amit sokáig lehet dögönyözni.
• Mozogjanak a gyerekek a lehetőségekhez képest minél többet!

Ne feledjük! A gyerekek elsősorban tőlünk lesik el, tanulják meg a stresszkezelés módjait, észrevétlenül. Ha tudatosan figyelünk arra, hogy a stresszkezelésnek, a bennünk lévő feszültség oldásának építő, előrevivő módszereit alkalmazzuk, akkor ezzel őket is segítjük a stressz hosszú távon is hatékony kezelésében.

Felnőtteknek szóló stresszoldási tippekért látogass el a jobbveledavilag.hu oldalra!