Mit is értek „Aprókon”? Tudod, Édesanyám mindig azt szokta mondani, hogy „A kisbabák sokkal okosabbak nálunk, felnőtteknél.” A helyzet az, hogy igaza van. Amióta Gyermekeim vannak, azóta testközelből tapasztalom, mekkora igazság rejlik ebben a mondatban. Lenyűgöző átélni velük, hogyan csodálkoznak rá egy falevélre, apró kavicsra vagy egy illatos virágra, a bazaltorgonákra vagy egy jól sikerült otthoni kísérletre. Milyen felszabadultan tudnak kacagni egy kutyus dögönyözésekor vagy amikor a barátaikkal együtt játszanak. Nekik nem kell elmagyarázni, hogy mik is azok az apró örömök, hiszen ebben élnek szabad idejük legnagyobb részében.
Mi ellenben hajszoljuk a jövőben elérni kívánt boldogságot vagy küzdünk a múlt árnyaival, bízva abban, hogy elűzve őket elérkezik a várva várt boldogság… „Majd boldog leszek akkor, ha előléptetnek.”, „Boldog leszek, ha nagyobb házban lakom, szebb autóval járok.”, „Boldog leszek, ha el tudom engedni a sértéseket, amiket valaha kaptam.”, „Boldog leszek, ha meg tudok bocsájtani azoknak, akik valaha bántottak.” „Boldog leszek, ha… ha… ha…” És csak várunk és küzdünk, hogy egyszer végre elérjük ezt a vágyott állapotot. Ebbe a csapdába a legtöbb ember beleesik… Ennek ellenszere a tudatos jelenlét, amiről egyszer már írtam.https://boldogsagora.hu/tudatos-jelenlet-az-apro-oromok-szolgalataban/
Ahhoz, hogy újra fel tudd fedezni azokat az apró örömöket, amiket kisgyermekként te is ismertél, csak a felnőtté válás folyamán megkopott a jelentősége, szeretettel ajánlom a nagy sikerű francia dokumentumfilmet, ami négy kisbaba első életévéről szól. Egy japán, egy amerikai, egy mongol és egy namíbiai picúrról (Babies – dokumentumfilm, rendező: Thomas Balmes – 2009.). Nemrég én is megnéztem Gyermekeimmel, akik ma 7 és 8 évesek, hogy felfedezhessék azokat a pillanatokat, amiket anno ők is átéltek. Rengeteget nevettünk a vicces jeleneteken. Teljesen magával ragadott minket az a természetes önfeledtség, ahogy ezek a csöppségek élvezték, hogyan nyílik ki számukra a világ.
A számunkra legapróbb dolgok is határtalan örömöt szereztek nekik. És itt van a lényeg.
Minél idősebb valaki, annál több feladata van, annál több dolog foglalkoztatja. Biztos vagyok benne, hogy te is így vagy ezzel. Rohansz reggel, rohansz napközben, rohansz este és folyamatosan azt érzed, nem éred utol magad. Ismerős? Azok az apró csodák, amik megszínezhetnék és örömmel tölthetnék meg napjaidat, szinte fel sem tűnnek a nagy rohanásban. Ezért meg sem éled őket, így elvesznek számodra, pedig nagyon komoly energiaforrások.
Tegnap az egyik vendégem hamarabb érkezett hozzám. Az autójában ülve várt pár percet, mielőtt bejött volna. Épp egy óvoda mellett parkolt, ahol a gyerekek kint játszottak az udvaron a napsütésben. Lelkesen mesélte, hogy milyen fantasztikus érzés volt az a pár perc, amíg várt és figyelte, mi történik az ovi udvarán. Hallgatta a gyerekzsivajt, érezte a napsütés melegét az arcán, hallotta a madarak csiripelését és olyan nyugodt volt. Nagyon boldog voltam, hogy megosztotta velem ezt az élményét, azért pedig még jobban, mert látom, hogy nem hiába tanítom a tudatos jelenlét fontosságát…
„Álmainkért küzdeni kell, a cél eléréséhez összpontosítanunk kell, erőfeszítéseket kell tennünk. Ám arról se feledkezzünk meg, hogy az élet apró örömök szövete. Amit azért kaptunk, hogy bátorítsanak.”
Paulo Coelho
Forrás: https://www.citatum.hu/cimke/apro_oromok
Egy feszültebb napon jusson eszedbe, hogy megállj egy pillanatra! Csodáld meg a körülötted lévő világot! Egy perc tudatos jelenlét csökkenti szorongásodat és segít abban, hogy megújult energiával indulj tovább.
Tégy egy próbát gyermekeiddel, tanítványaiddal! A következő napokban keressétek az örömforrásokat, amik jelen vannak az életetekben. Tudod, a tudásnál sokkal többet ér az alkalmazott tudás.
