A hála nem egy üres udvariassági formula, és nem is a „köszönöm szépen” mechanikus ismételgetése. Számomra azt a belső attitűdöt jelenti, amikor a diákjaim képesek észrevenni, hogy a körülöttük lévő jó dolgok nem maguktól értetődőek. Ha optimálisan használjuk ezt az erősséget, a köszönetünk irányulhat egy konkrét személyre, de akár egy nálunk nagyobb erőre is. Ami viszont pedagógusként a legfontosabb: meg kell tanítanunk a gyerekeket arra, hogy önmaguk felé is legalább olyan jól ki tudják fejezni a hálát, mint mások irányába.
A hála alapvetően az élet igenlése. Érdekes etimológiai háttér – és ezt bölcsészként mindig szeretem megosztani az osztályokkal –, hogy a latin gratia szótőből származik, ami kegyelmet, malasztot, kellemet, szívességet és hálaérzetet is jelent. Ennek a tőnek minden származéka az önzetlen adás-elfogadás szépségével és a nagylelkűséggel van kapcsolatban.
Hálásak lehetünk egy jó szóért, egy békés pillanatért a természetben, de akár a balszerencséknek és az élet leckéinek is, hiszen azokból tanulunk a legtöbbet. Bárkinek és bárminek köszönetet mondhatunk: embereknek, állatoknak, növényeknek vagy magának a bolygónak. Ráadásul a dolognak kézzelfogható, biológiai haszna is van. Kimutatták, hogy a hála javítja az immunológiai működést, vagyis erősíti az immunrendszert, és hozzájárul a hosszabb élethez.
Hogyan fedezzük fel a hálát a tanulószobai foglalkozáson?
A gyakorlati megvalósításhoz Bagdi Bella Jól érzem magam című dalát hívhatjuk segítségül ráhangolódásként. Erre épülnek a konkrét osztálytermi feladatok.
• Meglepetés nyom: Ez a kedvencem, mert kimozdítja őket a komfortzónájukból. Arra kérjük a gyerekeket, hogy hagyjanak maguk után névtelen meglepetésnyomokat az iskolában. Hívjanak meg valakit a büfében, vagy tegyenek egy csokit, esetleg egy szál virágot egy pár soros üzenettel az egyik tanári szoba ajtaja elé. A lényeg a megfigyelés. Milyen érzés keletkezik bennük? Mi történik akkor, ha nem is látják a hatást, mert a kopogtatás után azonnal elszaladnak?
• Jóságlista: Mondani kell három olyan dolgot, amiért az előző nap vagy aznap hálásak voltak. De hogy ne legyen unalmas, a megosztás stílusát egy cetliről kell kihúzniuk. Lehet énekelve, elszavalva, tapsolva, nevetve, táncolva, hajbókolva, fésülködve, bohóckodva, büszkén, vagy éppen úgy, mintha szemüveget tisztítanának.
Lehet nagyon lassan, hadarva, madárnyelven, egy választott idegen nyelven, tanárosan morfondírozva, ájtatosan imádkozva, hason fekve, kezet fogva, lehunyt szemmel, kiabálva, suttogva, mosolyogva, dudorászva vagy fütyörészve. A forma oldja a feszültséget, a tartalom pedig rögzül.
A második téma: A Kedvesség
Az ember társas lény, szükségünk van a kapcsolódásra. Ha azonban a saját sérelmeink és csalódásaink miatt bezárkózunk, vagy túlságosan előtérbe helyezzük a saját egónkat, akkor mások szemében barátságtalannak, ridegnek és ellenségesnek tűnhetünk. Ezzel nemcsak a környezetünk, de a saját magunk életét is megnehezítjük.
Amikor kedvesek vagyunk, akkor elvárások és haszonlesés nélkül teszünk jót. Ez a tulajdonság megköveteli a másik tiszteletét, és magában foglalja az empátiát, a szimpátiát és a szeretetet. Ilyenkor a másik ember érdeke ugyanolyan fontossá válik, mint a sajátunk, sőt néha felül is írja a saját vágyainkat. Felelősséget vállalunk a másikért. A nagylelkű és kedves emberek tiszta örömöt találnak abban, ha segíthetnek, teljesen függetlenül attól, hogy az illető rokon, barát, kolléga vagy egy vadidegen az utcán. A kedvesség, a törődés, a gondoskodás, az együttérzés és az altruista szeretet egyetlen nagy háló elemei, ahol a fókusz az én felől a másik ember felé tolódik el.
Gyakorlatok a kedvesség elmélyítésére
Itt is használhatjuk a bevált kérdéskártyákat kiscsoportos formában, de volt két kifejezetten kreatív, cselekvéses feladatunk is:
• Lord Kedvesség: Három diák üljön egymáshoz közel, de egymásnak hátat fordítva. Vegyenek elő egy papírt, amit harmonika alakban három részre hajtottak. Az első diák kezdi a rajzot a legfelső részen: ha a kedvesség egy úriember lenne, milyen lenne a feje és a nyaka? Ezután továbbadja a lapot a mellette ülőnek úgy, hogy az ne lássa az előzményt. A második diák a középső hajtásra megrajzolja a felsőtestet és a kezeket, a harmadik pedig az alsó testrészeket és a lábakat. Végül kihajtják, megnézik, mi sült ki belőle, és összehasonlítják a képeket.
• Tőlem, neked: Ehhez a feladathoz csukott szemmel kell párokat választani. Miután a párok leültek egymással szemben, a feladat végéig teljes csendben kell maradniuk. Egyetlen egy darab A/6-os méretű lap áll rendelkezésükre, ebből kell egy személyre szóló ajándékot készíteniük a társuknak. Amikor elkészültek és átadták a tárgyat, csak akkor törhetik meg a csendet, és indulhat el közöttük a kötetlen beszélgetés.
Ezek a gyakorlatok nem igényelnek drága eszközöket, csupán figyelmet, néhány lapot és egy kis rugalmasságot a részünkről. Szeptemberben, a tanévkezdés zűrzavarában kifejezetten jó alapozást adhatnak bármelyik osztályközösségnek.
Az iskola közössége is részt tudott venni a Hála világnapja megünneplésében. Az aulában kihelyezett hála idézetekből bárki húzhatott és magával vihette üzenetét.
Transzcendencia erénye
Apagyi Zrínyi Ilona Általános Iskola
A hónap témájához: szerénység, alázat, szeretet, spiritualitás erősségeihez kapcsolódva.
Készítettünk pozitív, személyre szabott üzenettel ellátott könyvjelzőket. Voltak, akik magukat akarták motiválni, de születtek később karácsonyi ajándékként átadott szívmelengető üzenetek is. Amikben kifejeződött a szeretet, a hála. A csendesség és béke üzenetét igyekeztem minden nap átadni nekik. A sok karácsonyi zenehallgatás mellett meghirdettük mi is a csúnya karácsonyi napot,( igaz nem volt mindenkinek). Ígértek, hogy jövőre többen csatlakoznak, mert mindenkinek nagyon tetszett!
Nagyon szerencsés vagyok, mert nekem van egy saját ki erősségkertem, mivel az osztály 24 fős. Erre alapoztam az erősségekkel való megismerkedés első foglalkozását. Ebben a hónapban a remény, optimizmust választottuk magunknak, mert így indulunk neki az erősségeink felfedezésének, az erősségekkel való megismerkedésnek. Ebben a tanévben 3. osztályosokkal veszek részt a programban. Ők még nagyon szeretnek rajzolni, színezni. Igyekeztem több féleképp bemutatni nekik az erősségkertet, erősségeket. Bevezetésként készítettem a gyerekeknek egy lapot, melyre rámásoltam remény, optimizmus erősségmondókát, leírtam az erősségdal szövegét. Miután megnéztük a videót, meghallgattuk a dalt kiszínezhették a lapot. Ezután minden gyermek megkapta a remény virágát, melyet több darabra vágtam és nekik ki kellett rakni. Ezután beszélgettünk a remény, optimizmus fontosságáról. Következő lépésként minden tanuló kapott véletlenszerűen egy-egy erősségvirág sablont (amit ezúton is köszönök a Boldogságóra csapatától), melyeknek a szirmait színezték ki. A gyerekek lelkesen találgatták a virágokban lévő ikonok alapján, hogy kinek milyen erősséget szimbolizál. Végig mentünk minden virágon, a találgatások után elmondtam, hogy melyik virág milyen erősséghez tartozik. Azt is megbeszéltük, hogy az erősségek illenek a gyerekekre. Ezután a gyerekeknek össze kellett állni a hat csoportba, az erényeknek megfelelően. Izgatottan várták, hogy ki kivel lesz együtt. Kivetítettem nekik az erősségek kertjét segítségként, bár hamar rájöttek, hogy az összetartozó erősségek szimbólumai egyszínűek és ez segített nekik. Megneveztük, melyik csoport melyik erényhez tartozik, meg is kapták az erények szimbólumait is. Hát így állt össze az én kis erősségkertem. Az erősségvirágokat összeszedtük, mert azzal még a következő foglalkozáson tovább dolgozunk. A foglalkozás végén az egyik kislány azt mondta, hogy nagyon jó volt ez a szeretetóra. A társai nevetve, jószándékkal javították ki, hogy ez nem szeretetóra, hanem boldogságóra volt. Az ilyen pillanatok azok, amelyek igazolják, hogy a gyerekek jól érzik magukat az órákon, ezért érdemes csinálni.
Boldogságóra – októberi könyvtári foglalkozás, 2025. október 15-én.
Részletek a foglalkozásból:
Ráhangolás: – Elrejtettem egy-egy könyvjelzőt a szótárban. A könyvjelzőre ráírtam egy-egy idegen szót. Ki kell keresnetek a szótárból, majd olvassátok fel, mit is jelentenek a szavak! A könyvjelző azon az oldalon lesz, ahol a címszót kereshetitek.
Válasz:
– Optimista: derűlátó, bizakodó, a dolgok jó alakulásában bízó.
-Pesszimista: borúlátó, sötéten látó, a jövőben nem bízó személy
Remény: Bizalom, hit abban, amit óhajtunk, megvalósul.
Jelentésteremtés:
Optimista és pesszimista gondolkodásmód gyakorlása
1. csop.: A pesszimista út
2-3. csoport: Az optimista út
Részlet: Sánchez Vegara: Jane Godall (Kicsikből nagyok sorozat).
Goodall, Jane: A remény könyvéből 38-39. o. részlet:
Kérdés: Volt-e olyan eset, amikor elvesztetted a reményt? Miért? Hogyan változott meg ez az állapotod?
Godall: „A veszteség megfoszt a reménytől is.” (Goodall férje haláláról)
– „Hogyan vészelted át?” (Douglas Abrams)
– „Az egyik kutya is sokat segített.” (Goodall)
Godall: A remény könyve: a 2 kínai barát története 176-177.o. ( a vak és a barátja közösen ültettek 10 000 fát.) Videón is megnézünk egy részletet a 2 barátról.
A Boldogságóra Erősség Program ajánlott havi témája: Hála (Transzcendencia erénye)
2025. szeptember
Az idei tanévben új osztállyal folytatom a boldogságórát. A hála téma nagyon jó alkalmat adott az ismerkedésre. Csupa szív, lelkes harmadikos osztállyal dolgozhatok az elkövetkező két tanévben.
A hála témájának feldolgozásához elsőként fehér köveket tettem az asztalra, egy fehér lapra. Ez jelképezte, hogy most találkozunk elsőként, nem tudunk egymásról semmit. A beszélgetés során körbe ültünk és mindenki fogott egy-egy fehér követ. A rám szegeződő, érdeklődő szempárok gyorsan, ügyesen tudták megfogalmazni, hogy ki és miért hálás. Rájöttünk, hogy nagyon-nagyon sok dolgot tudunk felsorolni. Választani kellett egyet, amit mindenki lefestett a fehér kőre. A bőség zavarában nem nagyon sikerült választani. Abban egyeztünk meg, hogy mindenki azt festi le, amiért utoljára volt hálás. Miután megszáradtak, ismét körbe ültünk és megbeszéltük, hogy ki mit készített, meg is csodálhatták egymás alkotásait. A gyerekek nagy örömmel vitték haza a szüleiknek megmutatni. Illetve volt egy kis akadály. Aznap esett az eső. A gyerekek a kezükben szerették volna vinni a köveket, hogy más is láthassa, mert nagyon büszkék voltak. Viszont féltek, hogy az lemossa, amit ráfestettek. Megbeszéltük, hogy ha esetleg lemosná az eső, mert nem teszi el a táskába, akkor sem kell elkeseredni. Úgy is állhattunk hozzá, hogy az eső jelképezi az idő múlását, ami elmossa, amiért hálásak voltunk és lehet azt ráfesteni a kőre, amiért most vagyunk a hálásak. A kő jelképezi a hálát, ami ugyan olyan tartós, örök, mint maga a kő, csak éppen az változik, amiért hálásak vagyunk. Ez megnyugtató volt a gyerekeknek és már azt tervezték, hogy mit festenek otthon rá.
Óvodánk Pillangó csoportjában 5-6 évesekkel dolgozzuk fel az Erősségeinket ebben a nevelési éveben. Köszönöm szépen Bagdi Bellának a szeptember havi témafeldolgozását, nagyon jó mankó volt honnan induljak ki. Első alkalommal a hála erősség volt a téma, melyet beszélgetéssel és mozgásos játékokkal dolgoztunk fel. Készítettem egy kis „gyűjtő füzetet” melybe minden boldogság óra után az adott téma szimbólumát ragaszthatják be a gyermekek. A beszélgetések során, érzelmileg megnyíltak a gyermekek és kellemesen csalódtam, hogy hol tartanak érzelmi intelligencia terén. Jó érzés volt megtapasztalni milyen a lelkületük.
Második alkalommal ismétlést tartottuk a háláról, majd folytattuk a kedvesség erősségével. Szintén beszélgetéssel és mozgásos játékokkal egybekötött foglalkozást tartottam. Pl.: zenére futkározhattak, majd zene elhalkulás után valakit meg kellett ölelni. Másik játék. „Kinek adnál csokoládét?” -babzsák volt a tábla csoki és egyenként oda kellett menni valakihez és „Szeretettel fogadd Tőlem!” – mondattal átadni. Jó volt látni a szociometriát és döntésképességet minden gyermeknél. Várjuk a gyermekkel az októberi folytatást.
Október az optimizmus hónapja volt.
Találtam a Boldogságóra facebook csoportban a nap üzeneténél egy idézetet: „Minden egyes nap esély arra, hogy életünket jobb irányba fordítsuk.” Gary Chapman
Elsőként körbejártuk, hogy mit is jelen az optimizmus. Ezután igyekeztünk minél több szóval kifejezni: boldog, öröm, nevetés, mosoly, játék, barátok, cica – kutya, család, egészség, napsütés, csokoládé, ölelés, szeretet, gondoskodás, jó tett, pozitív, segítség, jóság, derű, jókedv, együttlét, lehetőség, kitartás, bizalom, jövő, remény, ajándék, erősség, színek…. Röviden megfogalmaztuk, hogy az optimista mindig mindenben jót, pozitívat látja. A gyerekek mondtak olyan helyzeteket amikor rossz dolgok történtek velük, szomorúak voltak. Igyekeztük mindet úgy átfogalmazni, hogy pozitív töltete legyen, mindenben kerestünk valami jót. Pl. otthon maradt a tolltartó – ebből azt hoztuk ki pozitívnak, hogy sok segítőkész társam van, mert kérés nélkül felajánlották, hogy adnak ceruzát; elestem és kiszakadt a nadrágom- pozitívan úgy hangzott, hogy szerencsére nem tört el a lábam. Ezek az átfogalmazások nagyon tetszettek a gyerekeknek. Kérdeztem, hogy mihez tudnánk magunkat hasonlítani, amikor a sok pozitív dolgot magunkhoz vonzzuk, magunk köré gyűjtjük. Nagyon ügyesen fogalmazták meg, hogy ez olyan, mint amikor mágnes magához vonzza a tárgyakat és ha már nem tudja maga köré akkor a magához vonzott tárgyhoz, tehát egyik jön a másik után. Csupán rajtunk áll, hogy megakarjuk-e látni a pozitív oldalt, a boldogság mágnes lehetősége végtelen.
Ebben a hónapban elkészítettük az optimista táskánkat. A sablonra, a táska elejére rátettem a hónap verseit: Kitartás erősségmondóka és a Remény, optimizmus erősségmondóka. Ezeket felváltva olvastuk fel a napközi elején. Ezzel emlékeztettük magunkat arra, hogy mindenben van valami jó. A táska elejére két oldalra lerajzoltuk az erősségek fejlesztése logót (az álarcos hőst) és a remény, optimizmus virágát a madárral, középre pedig mindenki saját magát. A táska többi oldalára mindenki azt rajzolt, amit szeretett volna és az erősségmondókákat kiszínezték. S táskák kivágása után közösen összeragasztottuk. Elmondtam a gyerekeknek, hogy ebbe a táskába kell majd az őszi szünetben sok-sok optimista dolgot, élményt gyűjteni. Mindenki megkapta a boldogságórás napi üzenetet tőlem. Ezután mondtam, hogy most nekik kell egy pozitív dolgot beletenni a táskába. Rövid megbeszélést követően egyhangúan eldöntötték, hogy a mai napsütéses időt őriznék meg, mégpedig egy szép őszi levél segítségével. Kimentünk az udvarra és mindenki keresett magának levelet.
Amikor engedtem haza a gyerekeket nagyon izgatottak voltak, alig várták, hogy megmutathassák a táskácskát. Nagyon jó volt látni egyrészt a gyerekeket, ahogy felemelve mutatva mentek a szüleikhez és azonnal mesélték a hozzá kapcsolódó élményeiket, másrészt az mosolygós, érdeklődve figyelő szülőket.
Úgy érzem, hogy mint eddig minden hónapban az évek alatt, most se tettünk mást, csak egymásból a jót kiszerettük.
Saját élményem még ebben a hónapban, hogy volt lehetőségem kollégámmal és igazgatónkkal részt venni a Boldog óvoda – Boldog iskola ünnepélyes címátadón részt venni. Itt Bagdi Bella volt a boldogság mágnes és maga köré vonzotta a sok lelkes pedagógust, támogatót.
Októberben a 3 éves gyermekeknél továbbra is kiemelten fontos a mentális és kognitív készségeiknek támogatása ahhoz, hogy a gyermekek boldog, kiegyensúlyozott életet élhessenek, és társas kapcsolataikban kiegyensúlyozottak legyenek, ehhez életkoruknak megfelelő megküzdési stratégiákkal rendelkezzenek.
A Boldogságóra Erősség Program témája: Reménység, optimizmus
Az optimizmus lényege az, hogy még a nehéz helyzetekben is a jót keressük és higgyünk abban, hogy a dolgok jobbra fordulhatnak. Az óvodát nemrég megkezdő kisgyerekek számára a legegyszerűbb és legélvezetesebb módon játékokkal, mesékkel és példákkal lehet bemutatni, valamint a nevezetes és jeles napokra épült témafeldolgozással.
Az ölelés világnapján jó alkalmunk volt az optimizmus erősségének megismertetésére a 3 évesekkel.
Mit súg a párnád?
Mesepárnáink segítettek optimista válaszokat adni kellemetlen helyzetek megoldására.
A csoportban felmerült esetek feldolgozásában is nagy segítség volt ez, hiszen a kapcsolatépítés kezdeti szakaszában vagyunk, fontos segíteni az összecsiszolódást, segíteni őket a helyes megoldás megtalálásában, tanítani nekik a segítségkérést.
Mesélés: Az óvodában- bábjáték
A mesén keresztül nagyon jól motiválhatóak a gyerekek és a téma feldolgozása is ezen keresztül a korosztály számára könnyebben átadható. Integrálva az Önbizalom program – Pozitív énkép és az Boldogóra alapprogram- optimizmus témájával, hatékonyan, komplexen sikerült megvalósítani.
Ezek az apró, játékos lépések segítenek a hároméveseknek megérteni, hogy ha pozitívan állnak a dolgokhoz, az segíthet abban, hogy jól érezzék magukat, és könnyebben találjanak megoldást a problémákra.
1 2