A romantikus történetünk pedig ilyen lett:

Egy új ,,élet” kezdete

Történt egyszer egy kis faluban, hogy nagy fesztivált rendeztek. Volt zene-bona, vigadalom, felvonulás nótaszóval, és minden, amit csak el lehetett képzelni.
Ám ennek nem örült mindenki! Élt ugyanis a faluban egy zsémbes, de nem öreg ember. Hogy miért is volt így besavanyodva? Igazából senki sem tudta. Péternek hívták. Egyedül élt, nem ápolt jó kapcsolatot senkivel: se szomszéddal, se gyerekkori barátokkal, de még a családjával sem. Mivel magányosan tengette napjait, nem volt része boldogságban.
Őt kimondottan zavarta a jókedv. Az ablakból nézte a tömeget és idegesítette a nevetésük, mosolyuk és a hangzavar. Felkapta a kabátját és kiment, hogy valamit tesz ellene.

„ Nincs értelme arra várni, hogy a rossz dolgok elmúljanak.
Változtass most! Szeress most! Élj most!
Ne várd, hogy az emberek engedélyt adjanak ahhoz, hogy élj, mert nem fognak!”

A tömeg közzé keveredett. A sok örvendező ember között átgondolta boldogtalan életét. Sodródott a tömeggel, visszaút már nem volt. Észrevette, hogy a mellette elhaladó embereknek milyen jó kedvük van. Látta, hogy nevetnek, fogják egymás kezét, ölelik a társukat, és így jól érzik magukat.
Peti észrevette, hogy a tömegből egy nő őt figyeli. Szimpatikus volt számára, bár nem ismerte. Úgy gondolta veszítenivalója nincs, ennél már csak jobb lehet. Odament hozzá és megtudta, hogy Kittinek hívják. Félrevonultak beszélgetni. Peti megkedvelte őt. Lassan odanyúlt és megfogta Kitti kezét. Rájött, hogy ez boldoggá teszi. Kitti arcán is mosolyt látott. Elsétáltak a tópartra, ahol együtt nézték a naplementét. Végre boldognak érezte magát.
Kitti rávezette arra, hogy ha tesz a dolgokért, azok jóra is fordulhatnak. Peti elgondolkozott rajta, és másnap felvette a kapcsolatot a családjával és a régi barátaival is. Rájött, hogyha emberek közé jár, boldogabb lehet az élete. Hálás volt Kittinek azért, hogy felnyitotta a szemét.
Ettől fogva boldogan éltek együtt.
„ Ha két ember összetartozik, a sors összehozza őket! „

Egyszer volt egy lány Anna . Anna kissé különc volt. Valahogy sose jött ki az osztálytársaival. Ő hiába próbált barátkozni a többi lányt ez nem érdekelte. Ezért kiközösítették. Míg nem egy nap jött egy új lány az osztályukba , akit úgy hívták , hogy Kata. Aranyos , kedves kislány volt. De a többi lányt nem érdekelte Kata barátsága. Őt is kiközösítették. Annával viszont jó barátságot kötöttek. Tetszett nekik, hogy végre nem egyedül voltak . Míg nem egy nap Annát félre hívta a többi lány. Nem tetszett nekik, hogy ilyen jó barátok. Azt mondták Annának, ha nem barátkozik többet Katival ő is a barátjuk lehet. Annának úgy megtetszett a több barát szerzésének lehetősége , hogy otthagyta egyetlen igaz barátját. Teltek múltak a napok Kati továbbra is egyedül volt. Annát átalakították , hogy ne lógjon ki a bandából. Ám ez Annának nem tetszett . Ő úgy szerette magát ahogy volt. Eszébe jutott Annának, hogy Kati ilyet sose kért volna tőle és hogy neki úgy felelt meg ahogy volt.Kati volt az egyetlen aki barátkozott vele amikor senki sem . Ez rádöbbentette Annát, hogy milyen rosszat tett, otthagyta a többi lányt , átvette régi stílusát . Bocsánatot kért Katitól és legjobb barátok lettek . Mára már elválaszthatatlanok és barátságukat semmi sem tudja megrendíteni. Az ember néha nehezen jön rá , hogy mi a dolga egy jó barátnak.