Ez a téma nagyon jókor jött. A „pillangóim” mostanába sokszor jönnek oda hozzám, hogy XY azt mondta, hogy nem barát. Beszélgettünk arról, hogy mindenkivel barátkozzanak, de mégis maradt a probléma. Bízom benne hogy az elvégzett tevékenységek segítettek abban, hogy a gyermekek közelebb kerüljenek egymáshoz, nyissanak társaik felé.
Naponta játszottuk és játszani is fogjuk ezután is a „Szervusz kedves barátom,hogy vagy?” játékot. Elkészítették saját magukat, majd közösen megalkottuk a barátság körünket. A barátság karkötőket örömmel viselték. A munkafüzetben lévő feladatlapot megbeszéltük, kiszínezték és haza vihették.

Beszámoló a november havi Boldogságóra foglalkozásról

A foglalkozás témája: Társas kapcsolatok ápolása

• Foglalkozást énekléssel és hozzá kapcsolódó mozgással kezdtük.
Nagyon szeretjük, sokszor hallgattuk Bagdi Bella: Ha boldog vagy mutasd meg mindenkinek dalát, így örömmel töltötte el a gyerekeket, hogy ezzel kezdtük a foglalkozást. Mindenki boldogan énekelt, mozgott, még a legkisebbek is.
• A téma bevezetéséhez játékokat alkalmaztam
Pizza készítés – egymás masszírozása
A továbbképzésen ismertem meg ezt a játékot. Nagyon megtetszett. A gyerekek is élvezték, jó móka volt, e mellett pontosan igyekeztek követni az instrukcióimat, hogy az előtte álló csoporttársuknak nagyon finom pizzát készítsenek.
Kis barátom, hogy vagy? – Ezt a játékot körben ülve folytattuk, figyelve arra, hogy egymásra, egymás szemébe nézzenek, amikor kérdeznek, vagy válaszolnak társuknak.
• A téma feldolgozása bábjátékkal történt, a Süni irigy lesz című mesével.
Eszköz: Süni, Maci, Nyuszi kesztyűs báb, kisméretű mesekönyv, labda
A bábjáték után beszélgettünk a szereplők viselkedéséről, a barátság, szeretet fontosságáról. A gyerekekhez nagyon közel áll ez a téma. A mese is az ő mindennapjaikban előforduló történetet dolgoz fel. Ezért ügyesen megfogalmazták a mese tanulságát, és magukra vonatkoztatva beszéltek a barátság fontosságáról: „Azért jó, hogy van barátunk, mert akkor nem vagyunk egyedül, tudunk játszani valakivel.” „Azért fontos a barátság, hogy ne érezzük magunkat magányosnak.”
• A foglalkozást rajzzal zártuk le. Témája: Aki fontos nekem
Minden kisgyerek tudta, hogy kit fog lerajzolni, ki a legjobb barátja. Szerencsére a csoportomban peremhelyzetre szorult, magányos gyerek nincs.
Szép munkák születtek, amit utána kiraktunk a faliújságra.
A következő nap mindenki kiszínezhette a „barátság jelképét”, amit odaadhatott a barátjának.

Csokvaomány, 2019. november 22.
Tuza Gáborné
óvodapedagógus

A héten gazdag programunk volt és minden kapcsolódott egy kicsit a boldogságóra témájához, a barátsághoz.
Hétfőn mindenki kapott a reggeli kör előtt egy barátságkarkötőt, aminek színét a barátok együtt választották ki, egyformát viseltek. Örültem, hogy mindenkinek van barátja, senki sem magányos.
Eljátszottuk a „Hogy vagy, kispajtás?” kezdetű játékot, aztán a Boldogságóra logó körbeadogatásával elmondtuk: Én úgy szeretem a barátomat, mint a…maci a mézet… mint a gyerekek a csokit.
Megbeszéltük, miért jó, hogy vannak barátaink: segítenek, megvigasztalnak és sosem vagyunk egyedül.
A héten ábrázolás foglalkozáson a nagycsoportosok azt az embert rajzolták le, aki a legkedvesebb számukra. A kicsik a barátaik kezét rajzolták körbe és színezték ki.
Ének foglalkozáson ölelős és párt választó játékokat játszottunk: Ki libámat elviszi… Az én párom elveszett…
Matematika foglalkozáson párosítással döntöttük el, hogy miből van több, illetve miből kevesebb.
Mese kezdeményezésen arról mondtam mesét, Hogyan barátkozott össze a kiscica és a kiskutya.
Testnevelés foglalkozáshoz páros gyakorlatokat válogattam össze.
A vezető óvónő is ellátogatott a csoportunkba (éves ellenőrzését tartva) és nagyon tetszett neki, amit tapasztalt: láthatóan kevesebb az agresszió, mint másutt, szépen elkérik egymástól a játékokat, bocsánatot kérnek társaiktól, ha valami rosszat tesznek, és főleg sokat segítik egymást. Látszik, hogy már második éve csináljuk ezt a programot. Jutalmul megvette nekünk a Pozitivity társas játékot. A gyerekek nagy örömmel vették birtokba, és azóta szinte minden nap használtuk. A beszélgető körben is hasznát vettük, arról beszélgettünk, kit vinnénk a kapcsolatok ligetébe , és miért:
Anyát, mert mindig hoz meglepetést.
Krisztit, mert ő mindig megdögönyöz.
Apát, mert lehet vele birkózni.
Anyát, mert megtanít görkorcsolyázni
Anyát, mert megölel, mikor jön értem.
Anyát, mert mond este mesét.
Apát, mert fölemel magasra.
Anyát, mert szundipuszit ad este.
Apát, mert elkap, mikor az ágyon ugrálok.
Apát, mert Legózik velem.
Anyát, mert megcsikiz.
Anyát, mert mindig megszeret.
Apát, mert játszik velem dínósat.
A beszélgetés végén a barátok szeretet kekszet is adtak egymásnak: kaptak egy kekszet, eltörték, és a felét a barátjuknak adták.
Egy kolléganőm hozott egy felhívást, amiben Szeretetcsokit gyűjtenek, kórházban lévő gyerekek számára. Pár nap alatt szinte mindenki hozott valami édességet. Nagyon büszke vagyok a csoportunkra azért, mert a többség már első nap elmesélte otthon, hogy mit gyűjtünk, nem felejtették el, és önzetlenül segítettek. Reméljük, sok gyereket sikerül majd ezzel kicsit felvidítanunk.