Társas kapcsolatok ápolása

Mosolygós

Mosolygós
Ennek a boldog napnak a kellékei a mosolygós arcok voltak. A pólókon, a jutalom lufikon, a párnákon és persze a gyerekek arcán. Játékos, táncos bemutatók, rejtvények, drámafoglalkozás, Ki mit tud? színesítette a napot.

Társas kapcsolatok ápolása

A társas kapcsolatok ápolása témát „Az igaz barát az, akire a szükségben is számíthatunk.” idézettel kezdtük. Megbeszéltük, hogy a mindennapi életünk legnagyobb részét valamilyen közösségben, társas közegben töltjük. Összegyűjtöttük ezeket a közösségeket, a benne elfoglalt szerepeinket, mit kapunk ezektől a közösségektől és mi az, amit elvárnak ezekben tőlünk. Beszéltünk a boldogtalanság legnagyobb forrásáról, a magányról. Arról, hogy egyedül nehéz és nem jó lenni, ezért nagyon fontosak az ember életében a társas kapcsolatok és a számunkra fontos emberek megölelése is.
Játszottuk a távíróoszlop és a szoborpark játékokat és egymással szembe fordulva kifejeztük a másikkal szembeni nagyrabecsülésünket.

A társas kapcsolatok ápolása

2019. november 18.
Kicsit álmosan és nyűgösen indult a nap. Nem volt kedvük se énekelni, se meditálni, de elhitték nekem, hogy ezen az órán is jól fogják érezni magukat.
Elmondtam nekik, hogy a társas kapcsolatokról fogunk beszélgetni a mai órán és megpróbáljuk kideríteni, hogy miért leszünk boldogabbak, ha ápoljuk a kapcsolatainkat a családunkkal, barátainkkal és ismerőseinkkel.
Megkértem őket, hogy töltsenek ki egy kérdőívet (szociometriai felmérés), amely számomra azért fontos, mert ebből láthatom az osztály kapcsolati hálóját. Olyan kérdések szerepeltek benne, mint: Ki a legjobb barátod?
Ki az, akire számíthatsz?
Vitás kérdésekben kinek a véleményét tartanád döntőnek?
Kire bíznád a titkodat?
Szerinted kit szeretnek a legtöbben az osztályban? stb.
Amíg a kérdőív kérdéseire válaszoltak, szerintem rá is hangolódtak a témára.
Miután összeszedtem a kérdőíveket, arra kértem a gyerekeket, hogy sorolják fel az igazán jó barát tulajdonságait. Ezeket felírtam a táblára.
Ma is kivetítettem a falra a tankönyv szövegét, így ők is olvashatták velem együtt „A róka és a farkas a lakodalomban” című mesét. Megkértem őket, hogy mondják el, mi a véleményük erről a barátságról.
A következő feladatban arra kértem meg egy tanulót, hogy válasszon magának egy párt, menjenek ki a teremből és találjanak ki egy olyan történetet, amelyet ha eljátszanak a többieknek, akkor egy jól működő kapcsolatra fogunk ismerni. (Az Amerikából jöttem, mesterségem címere nevű játék mintájára)
Miért boldogabbak azok, akiknek több a barátjuk, jó kapcsolatuk?
Erre a kérdésre kerestük a választ. A konklúzió az lett, hogy aki többet ad, az többet is kap vissza.
Végül két oszlopot alakítottunk ki. A hátsókat arra kértem, hogy írjanak, vagy rajzoljanak valami kedveset az előttük álló hátára, amit aztán továbbítani kellet a legelső tanulóig, és neki kellett hangosan kimondani a megoldást.
Az óra végén megkérdeztem őket, hogy egy tízes skálán hányasra értékelnék a hangulatukat és a 7 volt a legrosszabb, amiről megállapítottuk, hogy sokkal jobb, mint az óra eleji.

Hám János Líceum

Társas kapcsolatok alakítása a IV. osztályban
November végén, készülődve az adventre, különös mesét olvastam a gyerekeknek a reggeli találkozáskor. Derek Munson: Az Ellenségsüti című meséjét hallgatták meg. Rövid beszélgetés után, elgondolkodtunk, hogy számunkra ki az a szamșly az osztályból, akinek talán még esélyt sem adtunk, hogy közeledjen, akivel mi magunk sem keressük az együtt töltött időt. Kiválasztotta mindenki párjának azt a személyt, akinek esélyt sem adott még, hogy megbarátkozzon vele. Aztán hozzáfogtunk páronként összeállva ELLENSÉGSÜTIT készíteni. Mézeskalácsokat sütöttünk aznap, és mindannyian próbáltak az illető gyerek mellett maradni, együtt dolgozni.
Másnap hozzáfogtak a párok csomagolni a mézeskalácsokat, házikókat…. E napok folyamán a kiválasztott társsal díszítették a termet, majd készítettünk közösen hópelyheket, díszeket, amikkel az osztályt is díszíthettük. Óriásöleléssel zártuk e pár napot.
Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum IV. osztálya
Tanító: Renn Renáta

Társas kapcsolatok

A havi témát egy vidám játékkal, betűkereséssel kezdtük. A terem különböző pontjain betűk voltak elrejtve, amit meg is kellett keresni, és belőlük szavakat kellett a hívó gondolathoz alkotni.

A 4 szó szerint alakítottunk csoportokat, ki melyik szó alkotóelemét tette fel a táblára, abba a csoportba került.

Mindegyik csoport ugyanazt a szituációt kapta meg feldolgozásra, megoldásra (a csoport egyik tagja hazudott a másiknak, a többiek pedig ezt megtudták, volt, aki el akarta mondani, volt aki úgy gondolta, amit nem tudsz, nem fáj). A kis előadások végén megbeszéltük, miért volt más és más a megoldáshoz vezető út.

Az 1.a, 2.a és 2. b osztály barátkoznak

Iskolánkban minden alsós boldog:) Tanítóink az alsós évfolyamon minden osztályban tartanak boldogság órákat. A „kicsik”, tehát az első és második osztályosaink leginkább a barátkozás és hála témákon keresztül vezetődnek be a boldogságórák világába. Mivel az első két évben kiemelt fontosságú a közösségépítés, a barátkozás témája többször is előkerül az év során. Idén Viki néni az aktuális ünnepekhez és jeles napokhoz kötötte a boldogságórákat. Ősszel hálát adtak az állatokért és környezetünkért az állatok világnapján, a karácsony környéke a jó cselekedetekkel telt és természetesen az osztály egész évben barátkozott.

«‹ 447 448 449 450›»
‹