November utolsó hetében valósult meg a mi boldogságóránk, társas kapcsolatok témában. Az óvodánk néphagyományőrző pedagógiai programmal dolgozik, így ennek a témának a feldolgozását az ünnep közeledtével egy adventi koszorú elkészítése segítette. Az ünnepvárás jó alkalom arra, hogy egy kicsit megálljunk, megpihenjünk, és társainkra is figyeljünk. A héten minden délelőtt mi is ezt tettük. Játékidő után besötétítettünk, gyertyát gyújtottam, majd láthatóan a gyerekek ennek hatására elhalkultak, figyeltek hogy mi fog történni. Miután elénekeltem az Ég a gyertya, ég című éneket, egy körben leültünk (már itt is fontos szempont, hogy figyeljünk a társunkra, és ne zárjuk ki a körből), és beszélgettünk az ünnepvárásról, énekeltünk, mondókáztunk. A héten készítettünk papírból adventi koszorút is, amely a Karácsony közeledését hivatott jelképezni, valamint jelen esetben a rajta elhelyezkedő gyermek tenyérlenyomatok az összefonódást, összetartózást. Ezt is egy gyertyagyújtás után beszéltük meg, hogy milyen fontos az, hogy nem vagyunk egyedül, és számíthatunk a társainkra.
Felszabadultan, vidáman telt el a hét, mely során többször is együttműködve játszottak a gyerekek. Például egymás vállát fogva kanyarogtak a csoportszobában, ha valaki leszakadt volna, a társukra figyeltek, és jelezték hogy lassítsanak, mert lemaradt valaki.

Ebben a hónapban a Testünkkel, annak megismerésével, funkcióival foglalkoztunk. Ehhez kapcsoltuk a Társas kapcsolatok ápolása téma feldolgozását.
A mese meghallgatása után megbeszéltük, hogy kinek ki a barátja és miért tekinti őt a barátjának. A gyerekek nagyon aktívak voltak ebben a témában. A meséhez kapcsolva táncoltunk, énekeltük is, a már megismert: Ha jó a kedved üsd a tenyered…stb. dalt. Élvezettel énekelték, mozogtak rá.
Szabad játékidőben színezhettek a gyerekek barátságról, jókedvről ábrázoló színezőt, illetve kiszínezhették magukat és a barátjukkal kézen fogva Barátságláncot alkottunk.
Lezárásként meghallgattuk: Bagdi Bella: Ha boldog vagy, mutasd meg mindenkinek c. dalát

A felnőtt-gyermek társas kapcsolatok erősítésére, a reggeli érkezéskor a következő köszönési formákat alkalmazzuk. A gyermek vidáman, örömmel érkeznek óvodánkba.

A Mókusok csoportban több napon keresztül is beszéltünk arról hogz miért is fontos az embernek hogz társa, barátja legyen.Ilyen feleleteket kaptam, hogy !”legyen kit szeretni,” „legyen ki segitsen nekünk’, legyen ki támogasson”, legyen kiről gondoskodjunk”, és én még azt hittem hogy az én kis Mókusaim nem is tudják, nagyon meglepődtem és büszke voltam rájuk hogy én lehetek az óvónéniük.
A hónap dalát hallgatva megöleltük egymást vagy éppen kézenfogtuk a kicsiket hogy űk is érezzék hogy hozzánk tartoznak, majd lerajzoltuk egy sziv formába azt a személyt aki fontos nekünk, itten már bejöttek a szülők is a képbe.Egy következő napon csak úgy akarták köszönteni egymást hogy: „Szervusz kedves barátom, hogy vagy?” és mennyire örültek hogy egymáshoz fordulhattak, egymás szemébe nézhettek.Jó volt eltölteni egy kis időt a kapcsolatokkal is és fokozni azokat az örömöket amelyeket csak egy igaz barát, társ tud nyujtani nekünk.Köszönjük nekte, jobb veled a világ.

Elérkeztünk a boldogságóra 3. témájához a társas kapcsolatok ápolásához. Az egyik legfontosabb óra, hiszem az ember társas lény így nagy szüksége van a szociális kapcsolatok ápolására. A nagy csoportosaink akik korcsoportjukat ismétlik már szoros baráti kapcsolatokkal rendelkeznek. Azt is megtudták fogalmazni, hogy miért az a barátja és miben számíthatnak egymásra. Elmesélték hogy még mindig a legjobb közös emlékük az együtt töltött kirándulás, ahol az egész napot lehettünk együtt. Azok a gyerekek akik már megkezdték az iskolát nagyon hiányoznak nekik. elmesélték hogy még mindig van van köztük olyan gyermek akivel szoktak közös programokat szervezni. Az új kiscsoportosok is nagyon élvezték ezeket az élménybeszámolókat. Nekik is nagyon tetszett a mese.. Közösen készítettünk képeket tenyérnyomattal, amiket ki is tettünk a csoportszobában.

Ebben a hónapban a társas kapcsolatok volt a témakör. Óvodai viszonylatban úgy gondolom, nehéz feladat, de a segédanyagoknak köszönhetően könnyen megtudtuk valósítani. Ez a témakör elég tág, de mi a barátságot választottuk ki. Az egyik foglalkozáson egy beszélgetőkört csináltunk, ahol a gyermekekkel közösen megbeszéltük, hogy ez valójában mit is jelent. A nem beszélő gyermekeknek képekkel segítettük a megértést. A beszélgető kör után meghallgattuk a hónap aktuális zenéjét, amit ismét megbeszéltünk, hogy miről szólt. Nagyon tetszett a gyerekeknek, ezért többször is meghallgattuk a hónapban. A hónapot pedig a barátságkarkötő készítéssel zártuk a gyerekekkel. Mindenki elmondta, megmutatta kinek készíti a karkötőt. Volt aki csoporton belül választott, volt aki szerette volna hazavinni. A gyerekeknek nagyon tetszett a feladat, így nem csak egy hanem volt aki három karkötőt is készített.