Együtt a barátaimmal.
Társas kapcsolatok ápolása
Apagyi Zrínyi Ilona Általános Iskola
Érdekes, jó témának találtuk. Vicces volt nézegetni az összegyűjtött képeket, jókat nevettek a közös helyzeteken. Családi képek is előkerültek. Készült két montázs, ezek mellett néhány egyedi képet is feltöltünk. Örültünk, mert erősödött ez által az osztályközösség, amire szükség volt, így az adventi időszak előtt. Ezen a héten a karácsonyi dekorálásnál is nagyon jó együttműködést tapasztaltam.
A novemberi boldogságórák a tanulók társas kapcsolataikról szóltak. Ez a téma nagyon közel áll a gyerekekhez. Szívesen beszéltek arról, szerintük milyen egy jó barát. A sok pozitív élmény felelevenítése mellett néhány rossz tapasztalatot, és azok tanulságait is sikerült megbeszélnünk. Természetesen a zene, az ének és a tánc most sem maradhatott el, így minden óra nagyon jó hangulatban telt. A barátságötös, valamint a fotóalbum elkészülte után a gyerekek kíváncsian várják a következő hónap témáját.
Ebben a hónapban a társas kapcsolatok témakört jártuk körbe a gyerekekkel. A téma feldolgozása után a tanulók „fényképeket” készítettek különböző kapcsolatokat ábrázolva.
Novemberben a csoportunkba költözött Szomorú Szilárd, akit a tulipános módon sokféle módon próbáltak felvidítani, illetve sokat meséltek, meséltünk egymásnak arról, hogy miért jó, ha az embernek vannak barátai, hogy segítünk egymásnak.
A tornateremben több játékot játszottunk, ahol együtt, kooperálva tudták a manók megtalálni a megoldásokat: „tojásokat” kellett eljuttatni a Tyúkanyónak, át kellett kelniük egy mocsáron, beszéd nélkül meg kellett találni a Törzsfőnököt. A párok kialakításánál arra törekedtünk, hogy ne a legjobb barátjukat válasszák társul, hanem próbáljanak más gyerekekkel is szorosabb kapcsolatot kialkítani. Úgy gondolom, ez a hónap folyamán jól megvalósult.
A méltóság napja alkalmából szóba kerültek azok az emberek is, akik „mások”, mint mi: esetleg nem látnak, nem hallanak, nem tudnak járni. Kipróbáltuk ezt mi is, hogy vajon milyen lehet egy napjuk, hogyan tudnánk segíteni, miképp viselkednénk.
A gyerekek egy esős délelőtt Szomorú Szilárd számára egy-egy rajzot készítettek. A rajzok azt az eseménysort ábrázolták, hogy ők vajon hogyan is tudnák felvidítani őt. Kreatív és színes megoldásokat ötöltek ki: voltak, akik egyedül dolgoztak, voltak, akik segítséget adtak egymásnak.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium
Középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók általános iskolája
Sziklaforrás csoport 5-6. osztály
A fotókon azok a fontos kapcsolatok jelennek meg, melyek a gyerekek hétköznapjaiban a legnagyobb hangsúlyt kapnak. A képeket feliratoztam és elmesélték miért fontosnak ezek az emberek számukra.
Válaszaikban egyszerűen, de mosolygós szemekkel, szeretettel beszéltek fotóik alakjairól. – Mert jó vele lenni, mert sokat nevetünk együtt, szeretem mert kedves, meghallgat, segít nekem, sokat dolgozik értem, nem hagy egyedül, odafigyel rám, boldog vagyok vele = harmonikus társas kapcsolatok.
Az órakezdő relaxáció és a jobb veled a világ meghallgatása után egy történetet olvastunk az igazi barátságról. Ezt megbeszélve mindenki lerajzolta a számára legkedvesebb társas kapcsolatát, melyet felragasztottunk egy fotoalbum oldalára.
A társas kapcsolatok témakört olyan játékokkal vezettük be, amelyekben a gyerekeknek rá kellett jönniük, hogy a megoldáshoz együttműködés szükséges. Természetesen sok nevetésre adtak alkalmat ezek a játékok, mint pl, a „Jégtábla” és a „Sziámi ikrek” elnevezésű.
A második fontos lépés az volt, hogy tisztában legyenek a tanulók a személyes körükkel, hogy kikkel állnak társas kapcsolatban és azok milyen mélységűek.Azért tartom fontosnak ezt a feladatot, mert a tanulóim körében nagy probléma a különböző viszonyok közötti határok elmosódása, ebből pedig komoly bonyodalmaik is voltak már!
Majd a legfontosabb 3 személy megnevezése következett, amely nem is volt olyan könnyű feladat!!!
Érdekes volt a „közös tulajdonságok” játéka is, ahol a véletlenszerű páralakítás után, néhány pillanat alatt, 3 közös tulajdonságot kellett felfedezniük egymásban.
A barátság „kritériumait” nagyon ügyesen megfogalmazták a gyerekek és elgondolkodtató volt Szókratész meséje is.
A téma lezárásaként, barátságaik legszebb pillanatait örökítette meg a csodafényképező.
Az osztályommal most a közös történet kitalálásával, mese írással próbálkoztunk. Készítettünk hozzá néhány illusztrációt is, melyet begépelés után beillesztettem a szöveg mellé. Kinyomtattam több változatot is az elkészült meséből, s a gyerekek szavazattal eldöntötték melyik legyen a fő kép. Mindenesetre mind a 4 mese változatot, s az összes elkészült Naftalin törpe ábrázolást, illetve illusztrációt kirajzszegeztük a tantermünk parafa-táblájára. (Ezekről is felraktam néhány fotót.) Nagyon tetszett ez a feladat mindenkinek, hiszen 3 órán át szövögettük, többször átírtuk, megváltoztattuk a végleges mesénket, + 1
órát terveztük az illusztrációt, 1 órát színezgettünk (s otthon pedig befejezgették a rajzokat). VÁRJUK A KÖVETKEZŐ KIHÍVÁST! 🙂
A társas kapcsolatok téma nagyon közel áll a tanulókhoz. 8. osztályosok lévén sokat beszélgettünk, komoly gondolataik vannak a témában és kezdik felnőttesen látni a kapcsolatok lényegét. Örömmel vettek részt az aláírásgyűjtő játékban és tetszett nekik, hogy mennyire jól ismerik egymást és mindenki pozitívan állt a feladathoz.
Az osztályt a 8 év alatt nagyon sok változás érte, mégis jó közösséggé váltak és azt is jól látják, mi kellett ahhoz, hogy idáig jussanak.