A foglalkozáson az osztályról, a közösségről szóló történettel leptem meg a gyerekeket, amit nagyon élveztek. Hajótörést szenvedett a csapat, izgalmas kalandokkal, aminek természetesen, jó vége lett – hazajutottunk.
Az összetartozásról, a társas kapcsolatokról készült az ajtódísz is, amiben jól kirajzolódtak a közösségi szerepek is.
A gyerekek kiszínezték a saját figurájukat…lamináltam és felragasztottam…Ági néni a kapitány, jómagam a navigátor.
Vidám, jó hangulatú volt a munka.
Társas kapcsolatok ápolása
Az órát a „Szeretet dal” meghallgatásával kezdtük, majd két tanulságos mesét hallgattak meg a tanulók: Mihail Pljackovszkij: Lecke barátságból és A róka és a farkas a lakodalomban – ezek indították el a beszélgetést.
Mindenki szabadon elmondhatta véleményét a barátságról, milyen tulajdonságok jellemzik az önzetlen, őszinte barátságot. A tanulók szívesen beszéltek főleg azokról a barátaikról, akik kívülállóak, tehát nem tartoznak az osztályhoz. Az egymással szemben alkotott vélemények, jellemzések kimondása már nem ment olyan zökkenőmentesen. Itt már vigyázni kellet a megfogalmazásra és ez kicsit visszafogta a gyerekeket.
Az órát a barátokról készített rajzokkal folytattuk, közben relaxációs zenét hallgattunk. A barátsággal kapcsolatos közmondások értelmezése nagyon felkeltette a gyerekek érdeklődését. Az óra végén keresztrejtvény segítségével kerestük meg a szív szavát.
Összességében egy nagyon pozitív és jó érzéseket sugárzó óra keletkezett, a gyerekek szívesen és őszintén kapcsolódtak be a beszélgetésekbe, érdeklődéssel, türelemmel hallgatták egymás véleményét.
A 3. osztály tanulói nagyon pozitívan álltak a témához. Őszintén beszéltek érzéseikről, néha egészen meglepő reakciókat vált ki belőlük egy egy beszélgetés. A 3.boldogságóra témája 2 tanítási órát vett igénybe. Meghallgatták a bevezető mesét, megbeszéltük, majd mielőtt nekifogtal volna a rajzaiknak, eljátszottuk a KÖR KÖZEPÉN című játékot. Felszabadultan beszéltek a barataikról. Mindenki lerajzolta a barátját vagy a barátait.
Naftalin és Fitó meséje
Naftalin a törpe ma is magányosan sétálta körbe birtokát, mivel egy ideje senki feléje sem nézett. Szomorúságában addig sétált, amíg a szomszédos erdőbe nem tévedt.
Ott, az erdei fenyők alatt, megpillantott egy másik törpét, aki szintén nagyon magányos volt. Eleredt az eső, így bementek a közeli Gomba-teázóba, meginni egy csipkebogyó teát. Közben beszélgettek.
Megbeszélték, hogy miért maradtak egyedül. Naftalin elmondta, hogy gyakran szemetelt, és nem vigyázott a környezetére. Ezért minden barátja és szomszédja elhagyta őt.
Fitó rendszeresen megszegte az erdő törvényeit, ezért hagyták magára. Nagyon rosszul érezték magukat. Azt gondolták, hogy ezen változtatniuk kell, ezért akcióba lendültek.
Naftalin másnap hatalmas szemeteszsákokkal indult a szokásos sétájára. Út közben összeszedte az összes szemetet, és az erdőbe érve folytatta a munkát. Fitó is segítségére sietett. Az erdő lakói csodálkozva nézték, hogy milyen pozitív változáson ment keresztül a két törpe, akik közben jó barátok lettek.
Ezután igyekeztek betartani a szabályokat, barátságosak voltak a szomszédjaikkal. Sokkal jobban érezték így magukat. A többi erdőlakó is szívesen töltötte velük az idejét. Naftalin a saját telkét beültette zöldségekkel és gyümölcsfákkal. A termést pedig mindig megosztotta a régi – új barátaival.
A következő évben Naftalin kereken 100 éves lett. A születésnapjára Fitó meglepetést szervezett.
Minden barátjuk a Gomba-teázóban várta Naftalint, a megbeszélt időpontban. Naftalin nem sejtett semmit. Amikor belépett a teázóba, hatalmas lufik és örömkiáltás fogadta. Együtt elfogyasztották a tortát, és estig táncoltak, ünnepeltek.
Naftalin többé már nem volt magányos, újra voltak barátai, ahogyan Fitónak is.
Együtt lenni jó…..
Ezt a foglalkozást osztályfőnöki óra keretén belül valósítottuk meg. A „Távíróoszlop” játékkal kezdtük a szőnyegen az órát. Ezután beszélgettünk a családon, iskolán osztályon és egyéb közösségen belüli kapcsolatokról. Továbbá arról, hogy ezeket a kapcsolatokat hogyan kell ápolni és fenntartani, és hogy miért fontosak az ember számára. Ki a barátom? Milyen a jó barát? Mit teszek a barátomért, és ő mit tesz meg értem? Meghallgatták a „Lecke a barátságról” című rövid mesét és véleményt mondtak a szereplők viselkedéséről. Mindenki készített egy rajzot, amelyen valamilyen kapcsolatot örökített meg – barátok, osztályközösség, szülők egymással, testvérek. A rajzokból egy fotóalbumot készítettünk közösen.
Az 5. b. osztályos tanulókkal egy mesét írtunk, és ehhez illusztrációt készítettünk. A társas kapcsolatokról, a magányról , az együttélésről sokat beszélgettünk a tanulókkal. Nagyon tetszett nekik a feladat, örömmel gyűjtötték a jobbnál jobb ötleteket a meséhez. Látványos illusztrációt készítettek.
Mese a magányos törpéről
Naftalin, a törpe ma is magányosan sétálta körbe birtokát, hiszen valamiért egy ideje senki feléje sem nézett. Sétálgatott körbe- körbe a háza tájékán, amikor megunta visszament a gombaházába. Annyira szomorú volt, még el is pityeredett magában, magányosan. Egyszer aztán kopogást hallott.
-Ki lehet az?- Gondolta magában.
-Ki kopog? – Kérdezte Naftalin.
-Én vagyok az Bendegúz törp. – Válaszolta az idegen.
– Ki lehet az a Brengdegúz…? – Gondolkozott el Naftalin. Közben beengedte a vendéget.
-Ne haragudj a zavarásért, de szeretnék éjszakára bejönni hozzád, és szállást kérni.
– Rendben megengedem. –Válaszolta a törpe. Magában boldogságot érzett, hiszen a mai estét akkor nem kell egyedül, magányosan töltenie.
– Köszönöm szépen, te egy nagyon rendes törpe vagy!
Közben betessékelte a gombaház nappalijába, leültette, és meleg teával kínálta meg. Teázgattak, és közben beszélgetésbe elegyedtek.
-Mi járatban vagy itt, ahol a madár sem jár? Itt tengődöm már magányosan nagyon sok ideje, és eddig csak nagyon ritkán volt vendégem.
-Eljöttem az otthonomból, szerencsét próbálni, új életet kezdeni. Magányos voltam a falucskámban, szüleim meghaltak, testvérem nincs, a falum lakossága is egyre fogy, hiszen már csak öreg törpök laknak benne. – Válaszolta Bendegúz.
-Hát van egy ötletem!- Kiáltott fel Naftalin.
-Maradj itt velem, hiszen nekem itt van a házam, és azt hallottam a következő hónapban sok törp is ide fog költözni, mert meg kell hogy tudd ez egy nagyon szép vidék, tele lehetőséggel. Építkezz te is itt a szomszédban, majd segítek neked mindenben!Nagyon sok szerszámom van! Sok barátunk lesz, és még az is lehet, hogy sok szép törplány is költözik ide, biztos találunk magunknak szép feleséget!
Naftalin kimondhatatlan boldog volt. Szinte ugrált örömében. El sem hitte, hogy amikor még a kertben sétálgatott magányosan, hogy nemsokára új barátra tesz szert, és hogy benépesül kis falucskája is.
Bendegúz is hasonlóképpen érzett. Tele volt ötlettel, és nagyon örült, hogy ilyen kedves barátot talált magának.
-Rendben van! Benne vagyok! Csináljuk meg! Valósítsuk meg álmainkat drága barátom!
Ez így is lett Naftalin és Bendegúz a két törpe családot alapított benépesítették a falut, és boldogan éltek, még meg nem haltak.
Társas kapcsolatok ápolása
Megtartottuk a boldogságóra program harmadik hónapjának témáját, a Társas kapcsolatok ápolását. Az órára való ráhangolódásra a „Rongybabagyakorlat” (párban) mozgásalapú relaxációs gyakorlatot választottam, majd meghallgattuk a hónap dalát, Bagdi Bella Ha boldog vagy mutasd meg mindenkinek című dalt. A téma bevezetéseként kiszíneztük a munkafüzetben található rajzot. A téma feldolgozásaként A róka és a farkas a lakodalomban című történetet olvastam fel, majd kérdéssor segítségével beszélgettünk róla. Lerajzolta mindenki a barátját, megbeszéltük, hogy kinek ki a barátja, milyen az igazi jó barát. Beszélgettünk a családi kapcsolataikról és a körülöttünk lévő személyek fontosságáról. Szituációs gyakorlatokat végeztünk a figyelmességgel, udvariassággal kapcsolatban a társas kapcsolataink erősítésére.
Végül együtt énekeltük a hónap dalát, mozgással kísérve.
A társas kapcsolatok ápolása témakör nagyon sok jó gyakorlatot foglal magába, amiket mindenképp érdemes kipróbálni! A foglalkozást mindennapos mozgással kezdtük a hónap dalára, ami a gyerekeket és engem is feltöltött pozitív energiával. Ezután Bábjáték keretében beszélgettünk a barátkozásról. A csoport életében előforduló problémákat igyekeztem általuk visszatükrözni és feloldani, majd az aktuális hangulatunkat a hogy vagy kedves kis barátom gyakorlattal vizsgáltuk meg. A Pókháló elkészítését páros mozgásos feladattal vezettem be, ami különösen tetszett a gyerekeknek. A kapcsolati háló elkészítése elég sok időt vett igénybe, ezért ha a személyi feltételek engedik érdemes két részre bontani a csoportot és két hálót is készíteni. A feladatot érdekesebbé lehet tenni még, ha a kész hálót pályaként kezeljük, melyen át lehet lépkedni és alatta át lehet kúszni a csoport képességeihez igazodva. A továbbképzésen sikerült elsajátítani a pizza masszázs játékot, amit holtidőkben is gyakran eljátsszuk, a csoport nagy kedvence lett. A gyerekek érezhetőbben vidámabbak, aktívabbak és befogadóbbak. Számomra öröm volt látni, hogy a játékok során a periférián lévő gyerekeket is befogadták a társaik.