Márton nap közeledtével épp aktuálissá vált a „Társas kapcsolatok” téma. A két hét alatt a Márton naphoz köthető ismereteken kívül nagyon sokat beszélgettünk arról, miért jó segíteni, jót tenni. Szent Márton példája az, amit nekünk és a gyerekeknek is igyekeznünk kell követni: a mai világban a szeretet, az önzetlen segítségadás, az összefogás, a jószívűség nagy kincs.

Márton történetén kívül Lumina, a kis lámpás története is kedvenc mesénk volt a téma során, szívesen megosztom veletek:

„Lumina a kis lámpás

Élt egyszer egy kis lámpás. Luminának hívták. A holdfényben élt, és mindig vidáman énekelt. Egyszer az erdőben sétált, sötét volt és hideg. De ő nem félt, mert a fénye világított, és a láng elegendő meleget adott.
„Ég a gyertya ég, el ne aludjék, a lámpás a gyertyafényben jaj, de szépen ég.”

Egyszer, találkozott a nyúllal:
-Szervusz, én Lumina vagyok a kis lámpás. Hát, te ki vagy?
-Én a nyuszi vagyok. Olyan hideg van itt, és én félek!
-Ne félj, adok neked a fényemből! Tessék!
-Köszönöm!
Énekelve továbbment: „Ég a gyertya…”

Arra jött a medve:
-Szervusz, én Lumina vagyok a kis lámpás. Hát, te ki vagy?
-Én a medve vagyok. Olyan hideg van itt, és én félek!
-Ne félj, adok neked a fényemből! Tessék!
-Köszönöm!
Énekelve továbbment: „Ég a gyertya…”

Arra jött a farkas:
-Szervusz, én Lumina vagyok a kis lámpás. Hát, te ki vagy?
-Én a farkas vagyok. Olyan hideg van itt, és én félek!
-Ne félj, adok neked a fényemből! Tessék!
-Köszönöm!
Énekelve továbbment: „Ég a gyertya…”

Arra jött a szarvas:
-Szervusz, én Lumina vagyok a kis lámpás. Hát, te ki vagy?
-Én a szarvas vagyok. Olyan hideg van itt, és én félek!
-Ne félj, adok neked a fényemből! Tessék!
-Köszönöm!
Énekelve továbbment: „Ég a gyertya…”

Arra jött a kisegér:
-Szervusz, én Lumina vagyok a kis lámpás. Hát, te ki vagy?
-Én a kisegér vagyok. Olyan hideg van itt, és én félek!
-Ne félj, adok neked a fényemből! Tessék!
-Köszönöm!
Énekelve továbbment: „Ég a gyertya…”

Egyszer csak feltámadt a szél. Egyre erősebben és erősebben fújt!
-Én vagyok a szél, eloltom a fényedet! Fúúúúúúúú….!
Sötét lett. Lumina egyedül volt a sötétben, hideg volt és nagyon félt.

Szembe jött vele egy másik lámpás:
-Szervusz, én Lumino vagyok a kis lámpás.
-Én Lumina vagyok egy kis lámpás. Olyan sötét van itt és én félek.
-Ne félj, adok neked a fényemből! Tessék!
És együtt, ketten énekelve továbbmentek. „Ég a gyertya…”
Talán még most is élnek, ha azóta meg nem haltak.

Mivel nemsokára itt az advent, mikulás és a karácsony , jó alkalom lesz folytatni ezt a gondolatmenetet a gyerekekkel a „Boldogító jó cselekedetek” téma során.

A foglalkozás elején figyelemfelkeltés képpen kialakítottunk egy kört és elénekeltük, eljátszottuk a már előzőleg megtanult dalt: HA BOLDOG VAGY, MUTASD MEG MINDENKINEK. Következő lépésként a gyermekek párokat alkottak, vagyis a legjobb barátjukat választva egymás mellé körben ültek. Minden gyermek kapott egy fejpántot,- mosolygós és szomorú arc. A gyermekek beszélgetést folytattak egymás között- Kis barátom hogy vagy?, mely a szomorú kisfiú megvigasztalásával fejeződött be. A gyermekek vigasztalás képpen : Barátság- ujjlenyomatokat készítettek és fejezték ki a társaik iránti szeretetüket. Végezetül újra elénekeltük a barátság dalunkat: Ha boldog vagy…