Novemberben a társas kapcsolatok ápolása témát dolgoztuk fel. Szabad játék során a közösen épített vár adott nagyon jó lehetőséget arra, hogy megbeszéljük milyen jó, ha együtt tevékenyke- dünk, segítünk egymásnak és milyen boldogok vagyunk, amikor látjuk a közös munka gyümölcsét.
A témát a Járom az új váramat dalos játék többszöri eljátszásával tettük még felejthetetlenebbé, s felfokozott állapotban várták, hogy vajon kit választanak a kérők a következő körben. Az együtt éneklés és játék, hosszú időre lekötötte a figyelmüket, minden egyes alkalommal. A kis csapat összetartozását, baráti kapcsolatainak erősségét a barátságlánc elkészítésével tudtuk a legjobban illusztrálni. A társas kapcsolatok feldolgozását a legkedvesebb mesék illusztrációjának elkészítésével fejeztük be.

November hónapban a Boldogságórák központi témája a társas kapcsolatok ápolása volt. A cél az volt, hogy a gyerekek megértsék a barátság és az együttműködés fontosságát, és hogy hogyan építhetnek, illetve tarthatnak fenn harmonikus kapcsolatokat társaikkal.
Az órát egy beszélgetéssel kezdtük, ahol a gyerekek megoszthatták gondolataikat arról, hogy mit jelent számukra a barátság.
Ezt követően felolvastam egy mesét, amely a barátság és az együttérzés fontosságát emelte ki. A mese után közösen elemeztük a történetet, megbeszéltük, hogyan mutatták ki a szereplők egymás iránti szeretetüket és támogatásukat. A gyerekek aktívan részt vettek a beszélgetésben.
Az óra végén közösen készítettünk egy barátságfüzért. Minden gyerek megrajzolta vagy kiszínezte a saját kis „láncszemét”, amelyeket összefűztünk.
A gyerekek nagy lelkesedéssel vettek részt az órán, és különösen büszkék voltak a közös alkotásukra. Bízom benne, hogy a tanultakat a mindennapi életükben is kamatoztatni tudják majd.

November hónap témája a társas kapcsolatok ápolása volt. A témára való ráhangolódást a Csiga Duó Gyermekzenekar Barátság című dalának meghallgatásával kezdtük, melynek refrénje: „A barátsgág, a barátság, mindennél többet ér. Barát nélkül az emberfia szomorúan éldegél.” Ezt követően a beszélgetőkört is a dalban elhangzott gondolatokkal indítottuk: Valóban szomorú az, akinek nincs barátja?, Mitől boldog az, akinek van barátja? Mikor érzed azt, hogy valaki a barátod? Milyen egy jó barát? Jó hangulatú beszélgetés alakult ki a témában: a gyerekek nyitottak, aktívak voltak és szépen meg tudták fogalmazni a gondolataikat. A beszélgetőkör lezárásaként egy barátsághálót szőttünk: körben ülve mindenki elmondhatta a barátjának, hogy miért örül neki, hogy barátok. Amikor elkészült a háló, megvizsgáltuk, hogy mennyi szállal kapcsolódunk egymáshoz és megbeszéltük, hogy bár nem látjuk, de ezek a szálak a valóságban is összekötnek minket. A nap során mindekni lerajzolhatta önmagát a legjobb barátjával. Következő alkalommal a Szegedi Katalin Lenka című meséjét dolgoztuk fel a gyerekekkel. Mesehallgatás után megcsodáltuk a gyönyörűen illusztrált mesekönyvet, majd kérdésekkel segítve beszélgetőkört kezdeményeztem: Mit érzehetett Lenka? Ez jó vagy rossz érzés? Te szívesen lettél volna a helyében? A történetre felfűzve megbeszéltük, hogy mi a barátság „aranyszabálya”: mi tesz valakit jó baráttá és mi az amit egy jó barátnak nem szabad megtennie. A mese után mindenki elkészítette a saját „barátságvirágát”. A gyerek számára központi téma a barátság ezért nagyon motiváltak, együttműködőek voltak. Öröm volt számomra, hogy barátság téma a szabad játék során is megjelent: a lányok szimmetrikus formákat (szív, fenyőfa, tulipán) rajzoltak egymásnak és a formákat elfelezve megkérték a barátjukat, hogy közösen színezzék, díszítsék ki azokat.

Boldogságóra vázlat
A foglalkozás helye: Csillagfürt EGYMI
A foglalkozást vezeti: Papp Gáborné
Foglalkozás témája: Társas kapcsolatok
A foglalkozás célja: A társas kapcsolatok erősítése.
A foglalkozás feladatai: Az egymásra figyelés képességének fejlesztése, erősítése. Pozitív tulajdonságok megismerése, felismerése, megnevezése
1. Motiváció: Körben áll egy kislányka c. dal éneklése, eljátszása
2. Mozgásalapú relaxációs gyakorlat: Bagdi Bella: Ha boldog vagy, mutasd meg c. dal
3. Téma feldolgozása mesével: Bogyó és Babóca barátság c. mese megnézése. Beszélgetés a meséről.
4. Te kivel szoktál játszani? Dobd neki a labdát! Hogy hívják őt?
5. A barátság szívecske kirakása gyertyából, gyertyafújás. Ég a gyertya ég c. dal éneklése.
6. Feladat: Barátság karkötő készítése fűzéssel.
6. Lezárás: A barátság karkötő odaajándékozása az ovis társnak.

Reflexió
A Boldogság óra foglalkozást sok- sok előzetes gyakorlás előzte meg. Mindennapi feladatunk, hogy egymás elfogadására tanítsuk a gyerekeket, mert a többségében autizmus spektrum zavarral élő gyerekeknek ez különösen nehéz feladat. Nekik már az is nehézség, hogy a figyelem nem csak rájuk irányul, de említhetném azt is, hogy milyen nehézségeik adódnak abból, hogy a közösségben más illatokhoz, ízekhez, hangokhoz, textúrákhoz, napirendhez kell napi szinten alkalmazkodniuk. Minden nap tanítjuk a játékok megosztását, átadását a társaknak, egymás kivárását, a kérem-köszönöm kimondását és annak megértését. A foglalkozást megelőző napokban tanultuk a körjátékot, a labda eldobását és visszadobását is.
A Boldogság óra foglalkozást a Körben áll egy kislányka c. körjátékkal kezdtük, amit nagyon szívesen játszottak a gyerekek. Már itt megmutatkozott ki a szimpatikus, kit fogadnak el, mert csak annak voltak hajlandóak megfogni a kezét.
A mozgás alapú relaxációnál jól látszott, hogy tetszik nekik a dal, de többségüknek úgy lekötötte a figyelmét, hogy a mozgást csak néhány gyerek tudta utánozni. A Bogyó és Babóca mesét azért választottam, mert ezeket a meséket rendszeresen nézzük különböző témák feldolgozásánál, így számíthattam arra, hogy ezt a részt is szívesen nézik majd. A mese után kérdésekkel és segítő válaszokkal igyekeztem a mese mondanivalójának megértetését.
A labdadobási feladatot nagyon szívesen csinálták a gyerekek, itt is ösztönösen dobták az általuk kedvelt gyereknek a labdát.
Minden gyerekünk kedvence a gyertya elfújása. Ez annyira kedvelt feladat, hogy ilyenkor csak erre figyelnek, így annak is megfogják a kezét, akinek egyéb helyzetben nem tennék.
A barátság karkötőt nagyon szívesen és sok-sok odafigyeléssel és türelemmel fűzték, volt, aki kettő karkötőt is fűzött. Az odaajándékozást segítséggel végezték.
Bár a boldogság foglalkozás véget ért, de mi minden nap tovább folytatjuk ezek után is a társas kapcsolatok építését a csoporton belül.