Az ember társas lény
„A másik ember megismerése és megértése nélkül nincs igazi szeretet. Az érzés nem elég, a szimpátia sem elég. Meg kell ismerni a másikat, föl kell fedezni, mint egy távoli, idegen bolygót, s amikor már ismerős, meg kell érteni, hogy miért ilyen.”
Sajnos úgy néz ki, hogy hosszabb, rövidebb időre páran kiesnek a közösségből. Ilyenkor kell egy jó szó, egy mosoly, amivel felvidíthatjuk az otthon maradt társaidat.
Mindenkinek szüksége van a biztató szavakra, ha csak annyit kérdezel: Hogy vagy?, már érzi hogy nem hagyjuk egyedül és gondolunk rá.
A mai világban annyi felület van, ahol kapcsolatot lehet tartani. Ha valakin látjuk, hogy bántja valami menjünk oda kérdezzük meg, ha nem is válaszol, biztos jólesik bárkinek az érdeklődés, ha segíteni nem is tudunk, legalább meghallgatjuk. Minden pillanatot ki kell használni az együttlétre, nagyon fontos a megértés, szeretet, egymás iránti figyelem. Ennyire még soha nem kellett vigyázni a kapcsolatokra, nehogy magadra maradj!
A gyerekekkel egy szituációs játékot csináltunk. Véletlenszerűen választottam össze két-két tanulót. A feladat az volt, hogy mondják egymás szemébe miért lenne a barátja és miért nem. Az igazság, hogy erre a feladatra nem mertek soka jelentkezni, mivel szemtől szembe kellet elmondani mit nem szeret a másikban. Addig mindenki eljutott, hogy elsorolja miért lenne a barátja, de amikor meg kellett mondani, hogy miért nem ott már legtöbben visszakoztak. Igazából nem is találtak hibát a másikban, vagyis nem merték felvállalni. A végén egy tanuló kérésére én is beszálltam, elmondtam miért lennék és nem lennék szívesen a barátja. Ezután őszintén közölte, hogy mi az oka, ha barátkozna velem és érdekes módon ugyanezért nem is lenne a barátom. Erről készült egy hangfelvétel is, amit év végén visszahallgatunk.
Ezután a szemkontaktust játszottuk el. Két pár nem bírta sokáig, elnevették, elfordultak.
A végén kérdeztem, hogy mire gondoltak. Csak egy-egy mondat:
– alig vártam, hogy vége legyen
– vajon ő mire gondol
– milyen jó lenne ismerni őt
– lehet, hogy még barátok leszünk
– ha végig csinálom csoda lesz
– menjünk el együtt moziba
– milyen szép a szemed, eddig nem vettem észre
– ne nézz már úgy, érzem mintha mindent tudnál rólam
– miért vagy bánatos
Utána feltettem két kérdést: Milyen a jó barát? Milyen a rossz barát?
Egy pár gondolat a jó barátról
– számíthatsz rá
– sosem haragszik rád
– segít a bajban
– megértő
– rossz időkben is ott van
– kedves, jószívű
– meghallgatjuk egymást
– kiáll értem
– mindig mindent kölcsönösen csináltok
– azonosak a jelenlegi barátommal
– lehet viccelődni, nem sértődik meg mindenen
– kiemeli a jó tulajdonságaim
– nem haragszik meg rám
– a rossz döntéseimet megbeszéli velem
Pár tanuló mondta, hogy nincs jó vagy rossz barát. A barát egy lelki társ, aki nem lehet hozzám rossz, ha kedvezőtlent mond rólad, azt is azért, hogy segítsen neked.
„Emberek jönnek és mennek az életünkben. Van, aki sokáig, hosszú évekig velünk marad, és akadnak olyanok, akik épp csak keresztezik az utunkat. Viszont azalatt, amíg együtt vagytok, megtanítanak valamire, megvédenek valamitől, vagy csak átsegítenek egy nehéz helyzeten, amiben éppen vagy. Ez a dolguk: hogy találkozzanak veled, és átvigyenek a hídon, az egyik partról a másikra.”
Társas kapcsolatok ápolása
Novemberben a társas kapcsolatok gyakorlása volt a témánk. A róka és a farkas a lakodalomban mese feldolgozásán keresztűl összegyűjtöttük a gyerekek számára legfontosabb jellemzőket, elvárásokat az igaz barátsággal szemben.
A témakörhöz tartozó választható feladatok közül a Jó hírem van feladatot választottuk ki. Sokat beszélgettünk a szőnyegen, megosztottuk egymással milyen jó dolgok történtek velünk mostanában. Készítettünk egy jó hír ládikát, amibe egész hónapban rakhattak jó híreket ábrázoló rajzokat a gyermekek.
Zárásként a ládikában tallható rajzok véletlenszerű kihúzása történt. Egy – egy tanuló elmondta kinek a jó hír rajzát húzta ki, és milyen jó hírt osztott meg velünk az osztálytársa.Többször meghallgattuk a hónap dalát, amely nagyon tetszett a gyerekeknek, hamar megtanulták, szívesen énekelték bármikor, bárhol.
Ráhangolódásként eljátszottuk a Csak tekintettel játékot, majd beszélgettünk a társas kapcsolatokról. A gyerekek Elismerő levelet készítettek szeretteiknek, barátaiknak. Elmondták mit éreztek miközben írták, és amikor átadták. „Tanító néni nagyon jól éreztem magam! Én most olyan boldog vagyok!” Nagyon megható levelet kaptam én is tanítványaimtól. Meghitt, boldog órát töltöttünk együtt.
Táncsis Mihály Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola Kanizsai Dorottya Általános Iskolája
Amikor a társas kapcsolatokról beszélünk, nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy diákjaink főként közösségi oldalakon tartják fenn kapcsolataikat. Bármennyire is igyekszünk a boldogságórákon a közvetlen, személyes kapcsolattartás előnyeire felhívni a figyelmüket, nem tehetünk úgy, mintha a cyber világ nem létezne. Ezért tartom nagyon fontosnak felhívni a diákok figyelmét az internethasználat veszélyeire. Az általam szerkesztett tananyag közös megbeszélésre készült, több órát vesz igénybe, s az interneten megtalálható oktató segédfilmek beépítésével teszik a témát érdekesebbé, hatásosabbá, megdöbbentőbbé. A nyilakra kattintva tudtok haladni a különböző veszélyforrások között. Természetesen van előnye az internethasználatnak, de ez a tananyag most kifejezetten a veszélyekről szól.
Érdemes elolvasni a Cybecsapda ( dr Mary Aiken) című könyvet, mely címéről az oktatóanyagom a címét kapta.
Nagykárolyi 1-es számú napköziotthon
A novemberi hónap során, a világban tomboló koronavírus következményeként, az óvodai tevékenységek áthelyeződtek az online térbe, ezért a gyermekek csak a képernyőn keresztül tudják tartani a kapcsolatot egymással és az óvodapedagógusokkal. Nehéz és szomorú időszak ez minden érintett számára, hiszen a társas kapcsolatok ápolásának egy valóban rideg környezetben kell megvalósulnia.
Azért, hogy egy kis vidámságot csempésszünk a „magányos” és szürke otthoni hétköznapokba, november 23-27 között megszervezésre került a „A muzsika megszépíti a Világot!” elnevezésű tematikus projekt, a HOGYAN FEJEZZÜK KI AZ ÉRZELMEINKET? témakörön belül. Azon a héten csak a zenével és a hangszerekkel foglalkoztunk:
– megismerkedtünk a húros-, ütős- és billentyűs hangszerekkel, s azok hangjaival;
– építettünk hangszerboltot, játszottunk „hangszreboltosdit”;
– hangszereket készítettünk gyúrmából és otthoni tárgyakból;
– zenére mozogtunk és táncoltunk;
– rimusgyakorlatokat végeztünk;
– hangszerekről szóló meséket néztünk és hallgattunk.
A szülők által beküldött fotókból, az alábbi videó készült el, mely bizonyítja, hogy a „Bogyó és Babóca” kiscsoportosait, a zene valóban összeköti, mégha távol is vagyunk egymástól!
A novemberi Boldogságórát online tudtam megtartani, mert a 8.g csoportom karanténba került. Ez nem jelentett problémát, mert így új technikai eszközt is kipróbálhattunk a Google Meet programon belül; a JAM board-ot, amit a ‘barát’ szó szinonímáinak gyűjtésére, illetve a társas kapcsolatok ábrázolására használtunk.
Ezután az ‘Öreg barátok’ című feladatot végeztük el, ahol a segítő kérdéseket felhasználtam, de a fotót kicseréltem.
Az órát ismét angolul tartottam az angol óráim egyikén.
A csoport élvezettel dolgozott mindkét feladaton.
A témát a társ, társas kapcsolat fogalmak megbeszélésével kezdtük. Meghallgattuk a hónap dalát, ami az eddigiek közül a legjobban tetszett. Így szinte naponta kérték, hogy hallgassuk meg. Megtanulták, együtt játszották, énekelték.
A feladatoknál sokat kellett segíteni, hogy egymást be tudják úgy mutatni, hogy nem csak a külső tulajdonságokat monják.
Sokat bővült a szókincsük is. Megpróbáltak egymásra jobban oda figyelni, segíteni.
A végén nem a könyvben ajánlott mesét, hanem a Világ leggazdagabb verebe címűt meséltem el nekik. Utána nagyon jól elmondták, miért is fontos a barátság, hogy legyenek kapcsolataink, miért nem jó egyedül.
Elkészítette mindenki a kapcsolatfáját, ahol ő ül középen. A fészkekben pedig a nekik fontosnak számító emberek kaptak helyett, jelőlve , hogy mindenkihez kapcsolat fűzi őket.
Család, barátok, kutya, papagáj…és sorolhatnánk. Mindenkinek van legalább egy olyan személy, vagy állat az életében, akiben megbízik, akinek képes kiönteni a szívét. Hisz részben a társas kapcsolataink tesznek emberré, nem igaz? Napjainkban nehéz összefutni a barátokkal. A szerencsésebbek össze vannak zárva a családjukkal, viszont akad olyan, aki egyedül rekedt a négy fal között, társ nélkül.
Ez az év mindannyiunk számára nehéz. Viszont 2020 megmutatta nekünk, hogy vannak olyan dolgok, amik mulandóak, de az igazi kapcsolatainkat még egy járvány és következményei sem törhetik meg. Mi, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceum 11. B osztálya, hasonló helyzetben vagyunk. A helyzet miatt nem járunk iskolába, sokan csak ősz elején láttuk utoljára egymást. Most csak interneten keresztül tudunk társalogni. Ennek ellenére, az osztály kapcsolata nem romlott meg. Részben emiatt kezdtük el a kis videó készítését, aminek nem csak eredménye lett csodás, de a folyamata is az volt. Több órán keresztül ötleteltünk, gyűjtögettük az emlékeket, képeket, pillanatokat, amelyek megjelentek a videóban. Szeretettel és lelkesedéssel dolgoztunk rajta, naponta többször beszéltünk Teams-en, hogy minden olyan tökéletes legyen, mint amilyennek éreztük. Rájöttünk, hogy közel két és fél év áll mögöttünk, ami talán eddig fel sem tűnt. Ez a hosszú idő rengeteg pillanatot ajándékozott nekünk, amire most nosztalgiázva tekintettünk vissza. Amikor este összegyűltünk és először, közösen megnéztük a videót, nem volt olyan, akinek szemében nem jelent volna meg könny, vagy az arcán egy gyengéd mosoly.
Nem a múltat hiányoljuk, hanem a pillanatokat. De a kapcsolataink, ha igaziak, segítenek újabb momentumokat átélni, még ezekben a nehéz időkben is.
Novemberben a társas kapcsolatok álltak a fókuszban, amit a járványhelyzet miatt nehéz volt megvalósítani. Közvetlen kapcsolatba nem kerülhettek a gyerekek, viszont gondolataikat, érzéseiket az elkészített munkájuk által tudták közvetíteni.
Először elkészítettük a „Társas kapcsolatok házát”, melynek ablakaiba jegyezték fel a diákok a témához kapcsolódó kulcsszavakat. Munka közben relaxáltunk, ill. énekeltük a hónap dalát. A téma zárásaként elkészítettük az „Együtt lenni jó!” plakátunkat, ami a gyerekek egyéni ötleteit, és a közös gondolatokat tartalmazza.