Intézményünkben a novemberi hónap az egészségnevelés jegyében zajlik. Ezt kötöttem össze a Boldogságórával. Irányított csoportalkotással, plakátkészítés volt a gyerekek feladata. Minden csoport húzott egy-egy témakört, ahhoz kellett plakátot készíteniük.
Kifejezetten törekedtem a csoportalkotásnál arra, hogy olyan gyerekeket tegyek egy csoportba, akik egyébként nem igazán szoktak egymással játszani, beszélgetni.
A feladat teljesítése közben igazán együttműkődőek voltak, s még a munka befejezése után is mosolyogva beszélgettek.
Társas kapcsolatok ápolása
1-ES SZÁMÚ NAPKÖZIOTTHON, NAGYKÁROLY
Feldolgozva a Boldogságóra Alapprogram havi témáját „Támogató kapcsolatok”, megpróbáltuk megértetni a gyermekekkel, hogy mit is rejt ez a fogalom.
A támogató kapcsolat nem más, mint mikor a gyermekek és a felnőttek is segítik egymást, figyelnek a másik érzéseire és jóleső, biztonságos együttlét alakul ki közöttük. A közös tevékenységek lehetőséget adtak arra, hogy a gyerekek megéljék az elfogadást, a gondoskodást és a közösség erejét.
A „Kis barátom, hogy vagy?” című játék által a gyermekek körben ülve egymáshoz fordulhattak, és megoszthatták, hogyan érkeztek az óvodába, milyen érzéseket hoztak magukkal. A játék segítette az érzelmek felismerését és kifejezését, valamint erősítette a gyermekek közötti kapcsolatot, hiszen megtapasztalták, milyen jó érzés, ha odafigyelnek rájuk és ők is odafigyelhetnek másokra.
Fogjunk össze! Játszunk együtt!
A nap során a gyermekek megtapasztalták, hogy jó érzés együtt játszani, együttműködni, és hogy számíthatnak társaikra. Megosztották egymással játékszereiket, segítettek egymásnak szerepeket találni a közös játékban, vagy támogatták egymást egy-egy építés, feladat, szerep végrehajtása közben. A foglalkozás zárásaként felcsendült a hónap dala, melyet a gyermekek mozgással kísértek.
„Együtt könnyebb”
A mai óra központi témája a társas kapcsolatok világa volt. Célunk az volt, hogy a gyerekek felismerjék, milyen értékeket hordoznak barátságaik, hogyan tudnak kapcsolódni egymáshoz, és miként tudják a konfliktusokat kezelni. Az óra során többféle módszert alkalmaztunk – mozgásos, beszélgetős és drámajátékos elemeket –, hogy minél több csatornán keresztül élhessék meg a társas együttműködés örömét.
Az óra lélektani ráhangolódással indult: a „rongybabagyakorlat” segítségével mozgáson keresztül vezettük le a feszültséget, és teremtettünk nyugodtabb légkört. Ez a relaxációs forma nagyon jól támogatta a gyerekek figyelmének fókuszálását, és azt, hogy fizikailag és mentálisan is megérkezzenek a közös munkába. Már ebben a szakaszban is látszott, hogy a gyerekek örömmel engedik el magukat, és oldottabbá válnak.
A beszélgetős részben közösen jártuk körbe, mit jelent számukra a társas kapcsolat. A gyerekek válaszaiból kiderült, hogy a fogalomhoz sok pozitív érzést társítanak: kedvesség, törődés, odafigyelés, problémamegoldás és egymás támogatása. Több gyerek is megfogalmazta, hogy szereti, ha meghallgatják, vagy ha ő segíthet valakinek – ez jól mutatta, hogy a társas kapcsolatok érzelmi jelentősége már ebben a korban is erős bennük.
Ezután következett a munkafüzet „Igazi barátság” című feladata. A cél itt az volt, hogy a gyerekek felismerjék, mik a közös pontok saját maguk és a barátjuk között. Bár a feladat érdekelte őket, a halmazok metszetének megértése még nehézséget okozott. Többen bizonytalanok voltak abban, pontosan milyen dolgok kerüljenek a közös részbe, illetve hogyan különböztessék meg az egyéni és közös tulajdonságokat. Annak érdekében, hogy a feladatot jobban átélték, háttérként szólt Bagdi Bella „Ha boldog vagy, mutasd meg mindenkinek!” című dala. A zene oldotta a hangulatot, segítette a koncentrációt, és a gyerekek láthatóan szívesebben, lelkesebben dolgoztak tőle. A dal pozitív üzenete jól illeszkedett az óra témájához, és tovább erősítette az elfogadás és összetartozás érzését.
Az óra drámajátékos része különösen sikeres volt. A szoborpark játékban a gyerekek különböző társas helyzeteket és érzelmeket jelenítettek meg testtartásokkal. Megfigyelhető volt, mennyire képesek figyelni egymásra, és milyen kreatívan fejezik ki magukat nonverbális módon. A sziámi ikrek feladatban csapatmunkára, bizalomra és folyamatos egyeztetésre volt szükség – ezt a gyerekek sok nevetéssel, jókedvvel oldották meg. A gyakorlatok fejlesztették a kapcsolódási készséget, az empátiát és az alkalmazkodóképességet.
A foglalkozást a Barátság-háló játékkal zártuk. A gyerekek egy fonalat adtak körbe egymásnak, miközben kedveset mondtak a következő gyereknek. A végére egy látványos hálót alkottak, amely jelképezte a csoporton belüli kapcsolódásokat. Ez a közös alkotás meghitt, szimbolikus lezárása volt az órának, és szépen összefoglalta a barátság és együttműködés üzenetét.
Összességében az óra nagyon sikeres volt: a gyerekek érzelmileg bevonódtak, aktívak és érdeklődők voltak. A mozgásos, játékos és zenés elemek különösen jól működtek, és segítették a társas kapcsolatok mélyebb megértését. Bár a halmazos feladat továbbra is gyakorlást igényel, a gyerekek pozitív élményekkel, megerősödött közösségi érzéssel távoztak az óráról.
November hónap témája :A társas kapcsolatok szerepe
A harmadik osztályos gyerekek számára a társas kapcsolatok különösen fontosak, hiszen ebben az életkorban egyre inkább a kortársak véleménye és támogatása válik meghatározóvá. A közösségben eltöltött idő során megtanulják, hogyan fejezzék ki az érzéseiket, hogyan működjenek együtt, és miként oldják meg a konfliktusaikat. A Boldogságóra keretében végzett gyakorlatok segítik őket abban, hogy felismerjék saját és társaik erősségeit, fejlődjön az empátiájuk, és megtapasztalják, milyen értékes a támogató közösség.
A foglalkozások során hangsúlyt kapott a barátság, a segítségnyújtás, a közös élmények öröme és az egymásra való odafigyelés. A gyerekek különböző játékos feladatok révén tudatosabban figyeltek arra, mi teszi jobbá egy osztályközösség légkörét, és hogyan járulhatnak hozzá ők maguk a pozitív kapcsolatok kialakításához. A program erősítette az összetartozás érzését, és hozzájárult ahhoz, hogy a tanulók biztonságban, elfogadva és megbecsülve érezzék magukat a közösségben.
1.Rengeteg kézműves tevékenységet csináltunk:lámpást közösen, barátságfát, szem rajzot( Keresd tudatosan a szépet!), boldogság üveget,…
2. Bő téma volt a barát, a barátság szerepe és értéke.
Páros játékokat játszottunk :
-csukott szemmel rajzoltunk
-egymás hátára írtunk
-egymás fülébe súgtunk láncba, majd lerajzoltuk
-a társunk kezével rajzoltunk
-„forró zuhany” játékot játszottunk, amiben csupa pozitív dolgokat ontottunk egy emberre.
-Dobj és beszélgess! – játékot játszottunk
-barátság bingót csináltunk
A legfontosabb az elfogadás téma volt. Mindenki értékes, jó vmiben. S mindenkinek vannak hibái. Így kell szeretni. Ehhez alkalmazkodni.
3.Jó szokásunk szerint örülünk egymás sikerének. Ismét rajzpályázaton nyert gyermek. Sportban is jeleskedtek. Elmesélik egymásnak az élményeiket, mi pedig büszkék vagyunk egymásra.
4.Tovabbra is tartjuk a szülinapokat. Együtt hangolódunk az ünnepekre, rajzzal, osztálydíszítéssel, műsor készítéssel.
5. Olvasás órán a másság, az önzetlenség és az empátia központi téma volt olvasmányaink során.
6. November 11-én Budapesten egy csodálatos szakmai nap és ünnepség keretében átvehettem Bagdi Bellától immár az Örökös Boldog Iskola címet, 9 év tevékenysége után.
Nagyon hálás vagyok a programnak. Nagyon sokat épültem magam is belőle. Hiszek a pozitív pszichológia erejében. Hiszem, hogy lehet „Jobb velünk a világ!”
A novemberi hónap a Boldogságóra keretében igazán kedves és szívhez szóló témát hozott el számunkra: a társas kapcsolatok világát. A közösségben való együttműködés, az egymásra hangolódás, a baráti viszonyok kialakulása ebben az életkorban különösen érzékeny, finom folyamat. Ezért igyekeztem olyan játékokat és helyzeteket teremteni, amelyek segítik a gyermekeket abban, hogy megérezzék: a csoportjuk megtartó, biztonságos, szeretetteljes közeg, ahol számítanak egymásra.
A hónapot vidám, mozgásos játékokkal indítottuk. Ezek nemcsak jó hangulatot teremtettek, hanem abban is segítettek, hogy a gyerekek felfedezzék, mennyi közös vonás köti őket össze.
A „Ki az, aki…?” játék különösen népszerű volt. A körben álló gyerekek akkor cseréltek helyet, amikor a kérdés rájuk illett:
– „Ki az, aki szereti a fagyit?”
– „Ki az, aki szereti a cicákat vagy a kutyákat?”
– „Kinek van testvére?”
Sok-sok kis felfedezés született: „Te is? Én is!” Ezek az apró felismerések szépen építették az összetartozást, és gyakran észrevettem, hogy a játék után már másképp fordultak egymáshoz – bátrabban, nyitottabban.
Ezután belevágtunk a kedvességi labdás játékba. A körben ülők labdát dobtak egy társuknak, és elmondtak róla egy kedves gondolatot:
– „Szeretek veled autózni.”
– „Mindig megnevetsz.”
– „Olyan szépen építesz.”
Minden gyermek sorra került. Jó volt látni, ahogy a félénkebbek szinte kivirágzottak a hallott szavaktól, a bátrabbak pedig megtapasztalták, milyen öröm másokat felemelni.
A „baráti ölelés” csendes, békés meghittséggel töltötte meg a termet. A gyermekek maguktól alakítottak ki kis baráti köröket, és ölelésben zárták össze egymást. Volt abban valami különös gyermeki tisztaság: egymás biztonságát érezték meg ezekben a pillanatokban.
A gyerekekkel közösen összegyűjtöttük azokat a meséket, amelyekben a barátság témája jelenik meg. Így előkerült például:
A barátságról szóló mesék – Bogyó és Babóca, Micimackó, Mickey egér, Bing nyuszi, Mazsola és Tádé, Mezei nyuszi, sőt még a Mancs őrjárat is –
A mesék összegyűjtése után beszélgettünk arról, mitől barát a barát. A gyerekek így fogalmazták meg érzéseiket:
– „Mert megvigasztal.”
– „Mert játszik velem.”
– „Mert mindig nevetünk együtt.”
– „Mert segít nekem.”
Készítettünk egy közös, nagyméretű csoportképet is. Minden gyermek választott egy fiús vagy lányos figurát, kedve szerint kiszínezte, majd felragasztottuk őket egy nagy lapra, „a barátjuk mellé”. Ahogy sorra kerültek a figurák, lassan összeállt az egész csoport – mintha egy nagy család képe lett volna.
A gyerekek büszkeséggel mutogatták:
– „Ott vagyok én!”
– „Ő az én barátom!”
– „Mi itt ketten vagyunk egymás mellett!”
Ez a közös produktum nemcsak vizuálisan lett szép, hanem érzelmi értelemben is erősítette bennük, hogy ők egy közösség tagjai, akik összetartoznak.
A Boldogságóra részeként meghallgattuk a „Barátság” című zenét is Levendula néni meséi közül. A dallamok és a szöveg szépen rímeltek arra, amiről egész hónapban beszéltünk. A gyerekek hamar ráhangolódtak, és a végén közös tánc kerekedett belőle. Látható volt, hogy milyen örömmel mozognak együtt, mennyire természetes számukra az együttlét.
A hónap egyik legvidámabb és legfinomabb élménye a közös sütisütés volt. Muffint készítettünk, amit a gyerekek nevezték el „Barátság sütinek”.
Mindenki kapott valamilyen apró feladatot – ki keverte a tésztát, ki adagolta a lisztet, más a csokidarabkákat szórta bele, valaki a kapszlikat rendezte a tepsiben.
Ahogyan együtt dolgoztak, úgy oldódtak fel egyre jobban:
– „Én ezt megcsinálom, segítek!”
– „Add ide, tartom neked!”
– „Te is tehetsz bele csokit!”
Amikor elkészült a Barátság süti, mindenki mosollyal az arcán majszolta. A gyerekek azt mondták, „azért ilyen finom, mert együtt csináltuk” – és igazuk volt.
Összegzés
A november minden napja a kapcsolódásról, a közösségi élményekről és a szívtől szívig tartó találkozásokról szólt. A játékok, a mesék, a közös alkotások, a táncos dallamok és a Barátság süti együttese mind-mind azt erősítette, hogy mennyi érték rejlik a barátságban.
Úgy érzem, a gyerekek rengeteget fejlődtek: figyelmesebbé, segítőkészebbé, empatikusabbá váltak. Jó volt látni, mennyire természetes számukra egymás felé fordulni – hiszen a csoportunk ereje éppen ebben rejlik.
A foglalkozás célja:
A foglalkozás célja az volt, hogy a gyerekek felismerjék és megtapasztalják a jó emberi kapcsolatok fontosságát a lelki jóllétük és egészségük szempontjából. Célunk volt az egymásra figyelés képességének fejlesztése, az empátia erősítése, és a támogató, baráti viselkedésformák tudatosítása.
Tevékenységek és az óra menete:
Az órát a szokásos relaxációs gyakorlattal kezdtük, amely segített ráhangolódni a témára. Ezután a Bagdi Bella: „Ha boldog vagy, mutasd meg mindenkinek” című dalát énekeltük el közösen, ami megalapozta a vidám hangulatot.
A főbb tevékenységek a következők voltak:
Játékos bevezetés:
Nyelvtörőkkel és páros feladatokkal kezdtünk, amelyek során a tanulók megtapasztalhatták a társ fontosságát a feladatok sikeres végrehajtásában.
Beszélgetőkör: Megbeszéltük, kik azok az emberek az életünkben (család, barátok, osztálytársak), akikre számíthatunk, akik segítenek, megvigasztalnak, és akikkel együtt tudunk örülni. Gyűjtöttünk a barátsággal kapcsolatos „aranymondásokat” is, például: „A barátok olyanok, akiket szeretünk és akikkel jól érezzük magunkat.”
Szoborjáték:
A gyerekeknek párban kellett különböző érzelmeket vagy szókapcsolatokat eljátszaniuk nonverbálisan (pl. „szeretlek”, „haragszom rád”, „segítek neked”), amit a többieknek kellett kitalálniuk. Ez fejlesztette az érzelmek felismerését és kifejezését.
Kézműves feladat / Csoportmunka:
Az osztály baráti csoportjait egy „Barátságfa” készítésével jelenítettük meg, amelyre mindenki felírta, milyen pozitív tulajdonságokat (erősségeket) lát a társaiban, amelyek segítik a jó kapcsolatok fenntartását. A csoport másik része a szeretetbab színezőt színezte ki. Továbbá ők szeretetbabokat is csíráztattak. A csoport fele kedveskedett a baboknak, a másik fele nem. És láthatták is, hogy amely baboknak kedveskedtek, azok gyorsabban kezdtek el csírázni. Ezt követően elültettük a babokat. És még barátságkarkötőt is csináltak a gyerekek egymásnak, amit roppant mód élveztek.
Tapasztalatok és eredmények:
A gyerekek rendkívül nyitottak és aktívak voltak a foglalkozás során. Érezhető volt, hogy a téma közel áll hozzájuk, és szívesen osztották meg gondolataikat és tapasztalataikat. Különösen élvezték a játékos, mozgásos feladatokat, amelyek során közvetlenül is megtapasztalhatták az együttműködés és a segítségnyújtás örömét.
A foglalkozás megerősítette a meglévő osztályközösséget, és hozzájárult ahhoz, hogy a tanulók tudatosabban figyeljenek egymásra, empatikusabbak legyenek, és ápolják a baráti kapcsolataikat. Tapasztalataink szerint az ilyen órák segítenek a nyitottabb, elfogadóbb légkör kialakításában az osztályon belül.
A boldogságóra novemberi témája a társas kapcsolatok volt, amely hangsúlyosan a barátságokra, az együttműködésre és a közösségi élmények fejlesztésére épül. A hónap során a gyerekek játékos, élményszerű és mélyen emberi tapasztalatokon keresztül ismerkedtek a barátság fogalmával, saját társas készségeikkel és azzal, milyen érzés adni, elfogadni, kapcsolódni. A foglalkozások célja az volt, hogy a gyerekek tudatosabban ismerjék fel saját és társaik érzéseit, szükségleteit, valamint erősödjön bennük a csoporthoz tartozás élménye.
„Kis barátom vagy?”- játékos ismerkedés és kapcsolódás
A hónap elején egy kedves, oldott hangulatot teremtő játékkal kezdtük a témát: a „Kis barátom vagy? „nevű kapcsolatteremtő játékkal. A gyerekek párokba rendeződve különböző feladatokat kaptak- például egymás szemébe nézése, közös mozdulatok utánzása, apró kedvességek megfogalmazása- amelyek szelíden megnyitották a kapcsolódás kapuit. A Játék segítette a gyerekeket abban, hogy felismerjék, hogy a barátság sokszor egy apró gesztussal, egy mosollyal vagy egy jó szóval kezdődik. A közös élmény oldotta a gátlásosságot, és még azok a gyerekek is közelebb kerültek egymáshoz, akik korábban kevésbé játszottak együtt.
Barátságujj-lenyomatkészítés, mint a kapcsolódás szimbóluma
A következő lépésben egy kreatív, alkotó tevékenységen keresztül foglalkoztunk a barátság jelentésével. A gyerekek elkészítették saját barátságujj-lenyomatukat. Mindenki kiválasztotta számára fontos barátot/ barátokat, és közösen ujjlenyomatból formáltak képet, ami a barátságukat jelképezte. Ez a tevékenység egyben beszélgetésre is lehetőséget adott arról, hogy mit jelent számunkra a barátság, miért fontos egy-egy kapcsolat, és milyen érzés az, amikor valakihez kötődünk. Ez a feladat azt is megmutatta, mennyire sokszínű és sokrétű az osztály társas hálózata.
Erősségzuhany-egymás felemelése pozitív visszajelzésekkel
A hónap egyik legmeghatóbb és legpozitívabb élménya az „erősségzuhany” volt, ahol a gyerekek körben állva egymásnak mondtak mondtak kedves, bátorító és szeretetteljes visszajelzéseket. Minden gyermek kapott néhány mondatot arról, miért kedvelik őt a többiek, mit tartanak benne értékesnek, milyen erősségeket látnak benne. Az erősségzuhany nemcsak önbizalomnövelő élmény, hanem közösségépítő eszköz is, a gyerekek megtapasztalhatták, hogy mindenki értékes és különleges valamiben, és hogy jó érzés másokat elismerni. A foglalkozás után sok gyermek láthatóan felszabadultabb, magabiztosabb lett, és nőtt bennük a társak iránti elfogadás.
„Mekkora szíve van egy babszemnek?”-mese az empátiáról és szeretetről
Egy kedves elgondolkodtató mese is része volt a hónapnak: ”Mekkora szíve van egy babszemnek?” A történet érzékeny módon beszélgetést nyitott arról, milyen sok szeretet fér el egy kis szívben, és hogy a legkisebbek is képesek agy jóságra. A gyerekek a mesét követően megosztották saját élményeiket- mikor voltak ők kedvesek valakivel, mikor kaptak ők szeretet pont a testvérüktől mint a kis babszem- így mélyült a kapcsolódás élménye és az empatikus odafordulás.
Boldogságóra címátadó ünnepség
2025.nov.11 részt vettünk a Boldogságóra címátadó ünnepségen. Ez a nap az élmény, közösség és hála napja volt. Vannak olyan pillanatok melyekre nincsennek szavak, amikor olyan emberekkel vagy együtt, ahol tapintható a közös szándék, a tenni akarás és a szeretet.
Érzés-szükséglet sarok bevezetése-az érzelmi tudatosság tere
A hónap során bevezettük az „Érzés-szükséglet sarkot” amely olyan állandó hely az osztályteremben, ahol a gyerekek megállhatnak, jelezhetik az érzéseiket, és segítséget kaphatnak abban, hogy megfogalmazzák, mire lenne szükségük. Ez a sarok hatékonyan támogatja az önszabályozást, a konflitusmegelőzést és a kommunikációs készségek fejlődését.
Érzelem-labda játék- nyitott beszélgetések az érzésekről
A társas kapcsolatok témájának részeként sokat gyakoroltuk az érzések felismerését és megnevezését. Az „érzelem-labda”játék során a gyerekek úgy adták körbe a labdát, hogy mindenki megosztott egy érzelmet vagy helyzetet, amikor valamit erősen érzett: örömöt, szomorúságot, félelmet, dühöt vagy izgatottságot. A játék fejlesztette az érzelmi szókincset, növelte a bizalmat és segített abban, hogy a gyerekek lássák, minden érzés természetes, és ezek megosztása közelebb hoz bennünket egymáshoz.
Pozitív megerősítési rendszer- a gyerekek egymást erősítik
A hónap egyik fontos újdonsága volt a pozitív megerősítési rendszer, amelyben a gyerekek adtak elismerést egymásnak. Ez az úgynevezett pozitív árulkodás és a kedvesség hete keretében valósult meg. A gyerekek figyelték, mikor tesz valaki valami jót, kedveset vagy segítőt, és ezt bejelentették. Ez a rendszer erősítette a jó szándékú viselkedést, motiválta a gyerekeket a segítőkészségre, és kiemelte, hogy a jó cselekedetek értéket jelentenek a közösség számára.
A boldogságóra novemberi témája színes, gazdag és élményteli hónapot hozott. A gyerekek számos olyan helyzeteket élhettek át, amelyben erősödtek a közösségi kapcsolatok, fejlődött az empátiájuk, nőtt a társak iránti bizalmuk és javult a kommunikációjuk. A játékok, kreatív foglalkozások, érzelmi tudatosságot segítő eszközök és közösségi élmény, mind hozzájárultak ahhoz, hogy az osztály kapcsolatai mélyebbé, elfogadóbbá és együttműködőbbé váljanak. A hónap végére minden tanuló megtapasztalta, hogy a kapcsolódás öröm, a kedvesség teremtő erő, és hogy a barátság a mindennapok hétköznapi csodája.
Tevékenységi terv
(Társas kapcsolatok ápolása a Boldogság óra keretein belül)
A foglalkozás helye: Kőbányai Aprók Háza Óvoda- Tulipán nagycsoport
A foglalkozás ideje: 2024.11.27
Óvodapedagógus neve: Fehér Ágnes
Tevékenységi forma: Mese-vers, bábozás, dramatizálás
Tevékenység előzménye: Társas kapcsolatok ápolására, erősítésére, gyakorlására szolgáló játékok, tevékenységek:
• „Szeretet befőtt megtöltése”,
• Balla Piroska: Mondóka beszélgető körhöz,
• Balla Piroska: Barátkozós mondóka
• Barátságvirág készítése
• Azt szeretem benned,hogy…- labdával ”,
• Kis barátom, hogy vagy?- plüss szívvel
• Beszélgetés a barátságról, családról, társas kapcsolatokról.
• Meseillusztráció elkészítése közösen
• Bartos Erika: Bogyó és Babóca Érzelmek meséinek megismerése
• Mély kútba tekintek- dalos játék
• Szervusz kedves barátom- dalos játék
A foglalkozás tartalma: Bezzeg Andrea: „Mackó ébresztő” – papírszínházas mese (kiegészítő vizuális tevékenység) Boldogságóra novemberi témája: Társas kapcsolatok
Tevékenység célja: A játékok során a társas kapcsolatok ápolására, erősítése, gyakorlása, elfogadás, összetartozás élményének megéreztetés, az önismeret, önbizalom fejlesztése. A mesélés, éneklés, drámajátékok alkalmával a beszéd figyelem, és fegyelem fejlesztése, belső képteremtés, fantázia képességének fejlesztése, a világ megismerésének segítése. Egymásra figyelés, egymásra hangolódás, elfogadásra nevelés, türelemre nevelés. Az irodalmi és – zenei élmények, általános ismeretek befogadására nevelés.
Tevékenység feladatai:
• Nevelési feladatok: Érzelmi nevelés. A gyermekek testi, lelki, szellemi jólétének megsegítése, fejlesztése. Szociális kompetenciák fejlesztése, erkölcsi érzelmek fejlesztése a mese mondanivalója és a Boldogságóra eszközeinek segítségével, együttműködési képesség fejlesztése, a közösségi érzés, összetartozás érzésének pozitív hatásainak megérzése, erősítése a tevékenységek alkalmával. (Együtt lenni, barátnak lenni jó!) Egymás elfogadására, és befogadására nevelés. Türelemre nevelés, önkontroll fejlesztése.
• Didaktikai feladatok: Folyamatos motivációval az érdeklődés fenntartása a tevékenységek iránt, feladattudat és feladattartás erősítése, gyakorlása a csoportos és egyéni tevékenység által. Alkalmazkodó képesség, együttműködési készség, türelem és kitartás fejlesztése. Ragasztás, ollóhasználat technikájának gyakorlása.
• Képesség-és készségfejlesztés: Anyanyelvi fejlesztés a mesélés által, beszédértés, beszédfigyelem, beszédfegyelemre nevelés, emlékezet, fantázia fejlesztése, kommunikációs készségek fejlesztése, szókincsbővítés. Vágás, ragasztás, gyöngyfűzés alkalmával a szem-kéz koordináció fejlesztése, esztétikai érzék fejlesztése.
Alkalmazott módszerek, eljárások: bemutatás, beszélgetés, magyarázat, szemléltetés, pozitív megerősítés, dicséret, egyéni segítségadás, pozitív példa kiemelése, pozitív példaadás.
Eszközök: papírszínház+illusztráció, mézeskalács figura, zsírkréta, olló, színes gyöngyök, madzag
Tevékenység felépítése, menete:
Játéktevékenységek:
• asztali egyéni differenciáló fejlesztő játékok
• Mátrix- a földön kialakított mátrixban- memória játék, sudoku játék
• társas játékok
Kiegészítő vizuális tevékenység:
Barátságlánc készítése „Mézike” lány és fiú formákból.- vágás ollóval, díszítés ragasztással
Szervezés, a tevékenység feltételeinek megteremtése:
Nyugodt légkör megteremtése: babaszobai, babakonyhai tevékenység, asztali szabályjátékok, konstruáló játékok, egyéni differenciáló fejlesztő játékok által.
A kiegészítő vizuális tevékenység eszközeinek előkészítése.
Eszközök és a helyszín előkészítése a mese bemutatásához.
Érdeklődés felkeltése, motiváció:
Barátságlánc elkészítése „Mézike” lány és fiú formákból.- vágás ollóval, díszítés apró formákkal ragasztás technikájával, majd elhelyezése a csoportszoba falára.
Differenciálás: az ollóval nehezebben, lassabban vágó gyermekek előre kivágott formát díszítenek a sikerélmény érdekében.
A tevékenység folyamata, megvalósítás:
Motiváció, ráhangolódás:
• Mackós sapkával
• „Medvevadászat” játékkal
A mese bemutatása
Bezzeg Andrea: „Mackó ébresztő” –a papírszínházas mese módszerével
A tevékenység befejezése, visszavezetés a játékba:
• Barátságtánc játékosan- öleléssel, kézfogással, „macipacsival”, páros tapssal stb.
• Ha jó a kedved…
• Barátságkarkötő készítése fűzés technikájával
A társas kapcsolatok témája nagyon fontos minden téren, így az óvodában is. Véleményem szerint minél korábbi időszakban el kell ültetni a gyermekekben a kapcsolatok fontosságának, ápolásának magjait.
Saját élményként szeretném elmondani, hogy elsőként részt vehettem a Boldogságóra – Pozitív kommunikáció és konfliktuskezelés képzésen, ahol a tanult ismereteimet azonnal be is építettem a társas kapcsolatok témába. A konfliktus és bulliyng megelőzését játékos formában próbáltam ki csoportomban, mely meglepően nagyon sikeresen „átment a gyerekeknek”, sőt még a családokba is haza vitték újonnan szerzett ismereteiket.
Ez pedig a következő:
Megbeszéltük, hogy egy barátságban milyen a jó barát. Mit kell tenni, ha összevesznek. Bábjátékkal ráerősítettem a témára, ahol Boldog Dóra játékát elveszi Vili és ezen összevesznek. Békülős varázslásokat is tanultunk, illetve barátságjavító gépeket építettünk. De a legfontosabb az, hogy ismerjük fel, mi a jó és mi nem számunkra. Képek alapján felismertettem velük azt, hogy mit ne tűrjünk el egy kapcsolatban. Ezt kézjellel is megtanultuk, melyet a mai napig hatékonyan alkalmazunk csoportomban és otthon is.
Saját készítésű fejlesztő játékokat vittem be a csoportba, ahol a társas kapcsolatok szabályai kerültek fókuszba, emellett az alap érzelmek, mint a harag, szomorúság, vidámság is helyet kapott.
A projekt végén bemutatót tartottam óvodapedagógus gyakornokok és Boldogságóra pedagógusok részére, melyet városunk televíziós stábja is felvett.
Társas kapcsolatok- 2. osztály
A foglalkozást egy beszélgetéssel indítottam, ahol mindenki elmondta, hogy szerinte milyen egy jó barát és miért fontosak számunkra a társas kapcsolatok.
Beszélgettünk, kinek, ki a barátja és miért? Esetleg ki az akivel kevésbé értik meg egymást?
Végezetül advent közeledtével „barátság” fenyőfát készítettünk papír kézfejekből és barátság díszeket adtunk át egymásnak szeretetünk jeléül.