Az éven 3 új kisgyermek érkezett a csoportunkba és pont aktuálissá vált az ehavi témánk. Mint tudjuk, a gyermekeknél is kialakul már elég korán az az érzés, hogy valaki szimpatikus e avagy sem, azonban sok esetben nincs választási lehetőségük, egy csoportba kell járni egymással. Szerencsére, nem volt tapasztalható a csoportunkban az, hogy ne fogadták volna el egymást az új és a régi csoporttagok, de néha bizony előfordulnak surlódások. A két előző foglalkozáson már nagyon sok mindent megtanultunk arról, hogy legyünk pozitívak, hogyan legyünk hálásak bármiért is, de a társas kapcsolatok már egy sokkal magasabb szinten való gondolkodást jelent. Maga a szó használata is elgondolkodtató, hiszen be kell tudni azonosítani egy kisgyermek számára, hogy mi az, hogy ” társas”. A kezdő relaxációnk elvégzése és a dalunkat eléneklése után hamar rá is tértünk erre a nagy kérdésre. Mi is annak a szónak a jelentése, hogy ” társas”, mit is jelentjet az, hogy „társas kapcsolatok ápolása”? Nagyon aranyosan próbálták megközelíteni a szó jelentését. Elhangzott, hogy olyan, mint a társasjáték. És valóban! Többen játszák, egymásra vagyunk utalva és olykor segíteni is kell egymásnak ahhoz, hogy tovább tudjunk lépni. Nagyon érdeklődve figyeltek minden szavamra, látszott rajtuk, hogy valóban elgondolkodnak a kérdéseimen. Igaz, hogy a csoport már másodszor vesz részt a Boldogságórán, hiszen a tavalyi évben, akkor még középsősökként, ennek a szónak a megfogalmazása nehézkesen, vagy leginkább nem is nagyon ment, azonban most meglepően aktívan és ” felnőttesen” válaszoltak. Ezt kihasználva el is indítottam a „Kis barátom, hogy vagy?” játékot és sok kisgyermek, már nagyon szép, kerek mondatokban válaszolt és elég gyakran hallhattuk azt is, hogy miért érzi magát jól, esetleg rosszul. Segítségül hívtam Szomorú Szilárdot és Boldog Blankát és eljátszottunk néhány játékot azzal kapcsolatban is, hogy mi történik akkor, ha valaki nagyon boldog, tudsz e vele örülni? Vagy ha valaki nagyon szomorú, meg tudod e vígasztalni? A mindennapi életből hoztunk példákat és nagyon kedvesek voltak egymással. Nem látszott rajtuk, hogy kárörvendőek vagy irigyek lettek volna. Türelmesek, barátságosak, és kitartóak voltak egymással szemben. Elkészítettük a barátságláncot illetve a barátságkarkötőket és nagyon figyeltem arra, hogy minden kisgyermek csuklóján ott díszelegjen a fonalból készült kötelék! Ezt követően megérkezett hozzánk Boldog Dóra, aki egy újabb tanulságos mesével örvendeztetett meg minket. Boldog Dóra meséje után megépítettük a közös kis várunkat, abban játszottunk egy kicsit, majd kiszíneztük a témánk jelét, felragasztottuk a 3. lépcsőfokra és záró énekként a Pozitív Gyerek vagyok című dalocskára táncoltunk!
Újabb élménnyel gazdagodhattunk azt hiszem. Nekem jó volt látni azt, hogy mennyire megtudnak nyílni egymás előtt, eltudják fogadni egymást, sokkal kevesebb a konfliktus, barátságok szövődnek, várják egymást reggelente az ajtóban, ragaszkodnak, tudnak szeretni, igénylik a TÁRSAS KAPCSOLATOKAT!

A Társas kapcsolatok ápolása témakörét relaxálással és beszélgetéssel kezdtük. A gyerekeket arra kértem, fogalmazzák meg, mit jelent számukra a barátság.

„A barátommal szeretjük egymást, összeölelkezünk és megpusziljuk egymást.”
„Együtt játszunk, autózunk, meg mindent játszunk.”
„Együtt megyünk a játszóra.”
„Segít nekem kirakni a kirakót.”
„Nekem az anyukám a legjobb barátom.”

Örömmel tapasztaltam, hogy mindenki megemlített valakit, akivel szívesen tölti idejét. „Szépen játszunk, de van amikor összeveszünk.” – szólt közbe egy kislány. Előjöttek pozitív és negatív érzelmek is a barátság fogalmával kapcsolatosan (pl.: megértés, boldogság, harag, sértődöttség). Megbeszéltük, hogyan lehet ezeket az érzéseket helyén kezelni, az esetleges vitákat rendezni.

A gyerekek barátság karkötőt és nyakláncot készítettek egymásnak, barátság szívecskét rajzoltak egymás kezére. Ovisaim meghallgatták Bezzeg Andrea meséjét, Bagdi Bella dalait és megoldottuk a munkafüzet feladatait is.

Én is meséltem az óvodásaimnak gyerekkori és felnőttkori barátságaimról. Elmondtam nekik, hogy mindig fontos volt számomra a barátság. Legyen egy olyan személy mellettünk, akivel megoszthatjuk örömünket, bánatunkat, titkainkat. Büszke vagyok arra, hogy nekem van egy 34 éve tartó barátságom. A mai napig tartjuk a kapcsolatot, mindig ugyanonnan folytatjuk a beszélgetést, ahol befejeztük. Maximális bizalmi viszony van köztünk és bármikor számíthatunk egymásra. Ez hatalmas kincs az életben!

Nagyon fontos számomra, hogy a körülöttem lévő emberekkel jó kapcsolatot ápoljak. Óvodánkban a kolléganőimmel nagyon jó viszonyban vagyunk. A kollektíva nagyon jól együttműködik, sokszor segítjük egymás munkáját, sokat viccelődünk. Gyakran szervezünk közös programokat (nőnap megünneplése, kirándulások, karácsonyi összejövetel) is.

Szintén nagyon fontosnak tartom, hogy a csoportba járó gyermekek szülei között is közvetlen kapcsolat alakuljon ki. Ennek érdekében gyakran szervezek közös programokat (adventi készülődés, tojáskereső túra, lámpás felvonulás) a családoknak. Úgy tapasztaltam, hogy a szülőknek is szükségük van ilyen közösségépítő programokra. Nagyon sokan eljönnek ezekre a rendezvényekre és jól érzik magukat, megismerik egymást.

Összegezve: Jó érzés, ha vannak barátaid! Jó érzés, ha valakinek te lehetsz a barátja!

A téma feldolgozását relaxációval kezdtem. A gyerekek most elbohóckodták eleinte. Ma valahogy kevésbé voltak együttműködőek. Többször, lassan végeztük el relaxációs gyekorlatokat, s ez lenyugodtak az elevenebb gyerekek is. Irányított kérdésekkel beszélgetést kezdeményeztem. A témához kapcsolódó mese elmondása után mindenki lerajzolta a barátját a csoportból. Közben lejátszottam a témához kapcsolódó dalt.

A gyerekek kedvelik Bartos Erika meséit örömmel fogadták a Barátságról szóló mesét is, amelyet miután elmeséltünk többen megfogalmazták a véleményüket. Elmondták, hogy ők mit tettek volna, mit kellett volna tenni. Elhangzott a hónap dala is valamint Sarkadi Sándor: Édes ősz című verse is.
A csoport néhány lelkes tagja megtervezte majd elkészítette azt a varázsgépet, amely képes megjavítani minden elromlott barátságot sőt minden csínytevést is helyrehoz.
A gyerekek nagyon ügyesen dolgoztak együtt két csapatban, mindkét csapat választott magának egy-egy vezetőt, tervezőt az ő vezérlésükkel készültek a munkák, amelyek a végén csatlakoztak egymáshoz.

A foglalkozást Bagdi Bella „Jól érzem magam” dalával kezdtünk, boogi-t jártak a gyerekek.
Bartos Erika :Bogyó és Babóca barátság című meséjét hallgatták meg.
A mesét megbeszéltük és lerajzolták mi tetszett a mesében.
Zárásként meghallgatták a Bagdi Bella :” Ha boldog vagy mutasd meg mindenkinek” és táncoltak rá.

A Boldogságórámra újra ellátogatott Boldog Dóra, miután a szélcsengő megszólalt. A gyermekek nagyon várták már őt, kedvesen köszöntötték. A Társas kapcsolatok ápolása boldogságórámat egy mentálhigiénés játékkal (Rég játszottunk egymással) indítottam el. Fonott kosárban laminált piros szíveket helyeztem el, majd ebből minden gyermek húzhatott egyet. A szívet oda kellett adniuk egy másik gyermeknek, és egy jó tulajdonságot kellett mondaniuk a gyermek neve elé. Például: Azért szeretlek, mert jóságos vagy hozzám Panna.
Többen voltak a gyermekek közül, akik a szív átadása után meg is ölelték egymást. A relaxációs gyakorlatban a jóga gyakorlat elemeit is el tudták mélyíteni magukban, melyet átéléssel végeztek.
„Ha boldog vagy mutasd meg mindenkinek” című dalt énekeltük és mutogattuk el közösen, a hónap során többször kérték még ezt a dalt a gyermekek, kedvencükké vált. Bábjátékként a Süni irigy lesz című mesét meséltem el a gyermekeknek. A feltett kérdéseimre életkorukhoz képest nagyon okos válaszokat mondtak. A Héterdő és időjárás masszázs mentálhigiénés kapcsolatépítő, kapcsolaterősítő játékokat játszottuk el a gyermekekkel, mellyel a társas kapcsolatok erősítése volt a célom. A gyermekek elkészítették a barátság ujjlenyomatukat, többen le tudták már rajzolni a barátnak az óvodai jelét is.
A szülőknek tovább adtam ezt a témát úgy, hogy otthon készíteniük kellett a gyermekekkel közösen egy családfát. Pozitív jelzéssel voltak felém a szülők ezzel a projekt munkával kapcsolatban. Műveiket nagyon kreatívan, részletgazdagon valósítottak meg, melyekről fényképet is készítettem. Az óvodában a kihelyezett faliújságra tettem ki az elkészült munkákat, hogy az óvodába járó gyermekek, szülők, dolgozók egyaránt megcsodálhassák. A fényképek magukért beszélnek.
Ezekkel az elvégzett feladatokkal a Boldogságvár harmadik lépcsőfokára léphettünk.

Dátum: 2022.11.23

A Boldogságórát egy relaxációs gyakorlattal kezdjük „Totyog a liba, nagy a galiba”.
Körbe állunk a szőnyegen és egyhelyben bemutatjuk, hogyan totyog a liba. Miután mindenki bemutatta, körbe megyünk totyogó liba járással és közben utánozzuk a liba hangját.
A relaxációs gyakorlat után az asztalhoz ülünk és mindenki kap egy, már előre elkészített malackafigurát (papírból), amelyet mindenki kiszínezhet, megrajzolhat olyanra, amilyenre szeretne.
Ha mindenki elkészült a megépítjük a három házikót. A gyerekek beöltöznek malackáknak és indulhat a mese dramatizálása. A mesével kifejezzük a jó testvéri kapcsolatot, a segítségnyújtást, hogyan tudunk együt élni közösségben.
Miután dramatizáltuk a mesét mindenki kap egy karkötőt, amely a kis csapatunk barátságát- összetartását fogja jellemezni.
Végezetül pedig meghallgatjuk „Bagdi Bella- Szép nap, ölelj most át engem” dalát.