Boldogságóránk témája a barátság volt. Nagyon örültünk neki, mert az osztályban sokan jó barátok vagyunk, és szerettünk volna még többet tanulni arról, hogyan lehetünk igazán jó barátok. Először egy kis mesét olvastunk fel, amelyben két barát segítette egymást nehéz helyzetekben. Utána megbeszéltük, hogy mitől lesz valaki jó barát. Ilyeneket mondtunk:
kedves hozzám; meghallgat, ha bajom van; nem hagy egyedül; játszik velem, és megosztja velem a játékait; megbocsát; figyel rám; bízik bennem; titkot tart; sokat nevetünk.
Ezután egy barátság-karkötőt készítettünk egymásnak. Mindenki kapott egy színes fonalat, és készített egy kis karkötőt annak, akit kihúzott egy névvel teli kalapból. Aztán rajzoltunk is az udvaron.
Ez a boldogságóra segített abban, hogy még jobban megbecsüljük egymást, és megértsük, hogy a barátság kincset ér – és mi mind tehetünk érte minden nap.
Társas kapcsolatok ápolása
A társas kapcsolatok fontosságának hangsúlyozását összekapcsoltam a család témahetével. A család fontosságát, a család felépítését, a csoport egyik kedvenc meséjével A répa című mesével érzékeltettem. Majd megbeszéltük, hogy a családon kívül fontosak a barátok, társak a velük való kapcsolattartás. Ezután mindenki választhatott az általam előkészített kendőkből, melyek végének összekapcsolásával megalkottuk a barátságláncunkat, végül Bagdi Bella: Jól érzem magam című dalára közös tánccal zártuk a témát.
A társas kapcsolatok erősítéséhez nem szükségesek különböző játékok, bonyolult feladatok. Idén egy mogyorókrémes partit szerveztünk, ahol a gyerekek ettek és közben beszélgettek.
Egy jó élményként maradt meg bennük ez a nap, miközben erősödött az egymással való kapcsolatuk.
Lengyel Laura Óvoda Napsugár Tagóvoda
Elolvastam a Tavasz ébresztő mesét a gyerekeknek, majd beszélgetés után mi is mackók lettünk kicsit. Végül kiszíneztük a mese főhősét.
Kapcsolat teremtő szituációs játékokat játszottunk a gyerekekkel, hogy segítsük a társas kapcsolatokat. Végül sikerült olyan gyerekeket is bevonni, akik nehezen oldódnak.
3. Társas kapcsolatok ápolása:
„Égig érő fa vagyok, megnövök, mint a nagyok !” mozgásos relaxációs gyakorlat után Boldog Dóra a csengőt megszólaltatva a Kerekerdő mondókával hívta a gyerekeket: „Kedves gyerekek ! Most a barátságról mesélek egy kedves történetet ! Süni irigy lesz! mesével könnyen tudtak a gyerekek azonosulni, hiszen hasonló helyzetek fordultak elő Süni csoportunkban is. A beszélgetőkörben ülve: „ Kis barátom, hogy vagy ?” kérdést tették fel a gyerekek a mellettük ülő gyermeknek, majd a gyerekekkel közösen építettünk állatkertet, ahol jól megférnek egymás mellett a különböző állatok! Saját maguknak is építettek bunkereket, kuckókat. Beszélgettünk arról, miért jó csapatban dolgozni, miért jók a barátok, megbeszéltük a foglalkozás tapasztalatait, s meghallgattuk, s mozgással kísértük Bagdi Bella „Ha boldog vagy, mutasd meg mindenkinek !” dalát.
Foglalkozást kezdő, ráhangoló relaxáció:
„Kitárom a világom, mint egy virág kinyílok… kitárom a világom”
Foglalkozást kezdő ének:
„Ha jó a kedved…” című dal meghallgatása.
Irányított tánc az elhangzó mozdulatok eljátszásával. (taps, csettintés dobbantás)
A téma bevezetése:
„Kis barátom hogy vagy?”
Odagurítottam a labdát valakinek. Megkérdeztem tőle: Kis barátom, (név) hogy vagy? Ő válaszolt. Utána ő gurította valakinek a labdát, megnevezve az illetőt, és feltette neki a kérdést. Figyelniük kellett, hogy olyan gyereknek gurítsák a labdát, aki még nem volt!
A téma feldolgozása:
Előlibbent Boldog Dóra, aki rákezdett a kis mondókájára, a gyerekek már tudták is, hogy egy mese következik.
Mese:
Bezzeg Andrea: Tavaszi ébresztő
Beszélgetés a meséről:
– Kik a mese szereplői?
– Mire készültek az állatok, hogyan?
– Hogy fogadta a medve az ajándékot? Mit érzett?
– Mit mondott az állatokra, kik ők neki? (A barátai.)
– Beszélgetés a barátságról.
A téma lezárása:
A barátság szimbólumának színezése.
Vajon milyen színű a barátság?
A szimbólum közepébe rajzolták a jelüket. Ezeket kitettem a faliújságra egy gombostűvel. Ezután egy fonalat elindítottunk. „Azt szeretem benned:” Elmondtam, hogy mit szeretek az általam választott gyermekben. Ő is továbbadta a fonalat egy másik gyermeknek, közben elmondta, mit szeret benne.
(A fonalat valójában a gombostűkhöz kötöttem, így a faliújságon kialakult egy fonal-pókháló, amit később a szülők is láthattak.)
A héten elolvastam a gyerekeknek Bogyó és Babóca, a két barát több meséjét is. Megbeszéltünk, hogy melyik mesében hogyan jelenik meg a barátság.
Körben ültünk és azt kértem a gyerekektől, hogy mondja el, miért szereti a mellette ülőt. Többször játszunk ilyet és mindig élvezik a gyerekek. Adj tovább egy ölelést játék szintén nagy sikert aratott. Az érintés egyébként is fontos az érzelmek kimutatásában és érzésében.
Beszélgettünk arról, hogy otthon a családdal járnak-e vendégségbe, szeretik-e. Szeretnek-e beszélgetni másokkal, szeretnek-e a nagyszülőkkel és rokonokkal találkozni. Azt a következtetést vonták le, hogy sokkal jobb másokkal időt tölteni, mint magányosan, mert ismerős társaságban jobban érzik magukat.
Mindenkinek volt egy saját képzeletbeli vonata ahol a családtagjai ültek. Megbeszéltük, hogy mindenkinek van anyukája, apukája ,testvére. Papírból vágással, színezéssel, ragasztással elkészítettük mindenkinek a saját kis családi vonatát.
Bevezetés:
– Szituációk megbeszélése: „Mi történik, ha valaki mindig kimarad?”
Fő rész:
• Erősségtükör – mindenki kap lapot a hátára, társai írnak rá pozitívumokat.
• Csoportos kihívásjáték – csak akkor sikerül, ha valóban együttműködnek.
• Közös „mi vagyunk” plakát – mindenki rajzol vagy ír valamit, ami jellemzi az osztályt.
Zárás:
– Mi az, amit ma megtettél valakiért?