.
Társas kapcsolatok ápolása
A társas kapcsolatok rész feldolgozása hetente egyszer történt különböző ajánlott tartalmakkal. A havi boldogságórát heti egyre bővítettem mert a gyerekek nagyon szeretik és úgy láttam nagyon nagy szükségük van a pozitív megerősítésekre. Nyugodtabbak, boldogabbak és nagyon sok feszültséget tudnak elengedni általa. A végén a zene cd meghallgatása, éneklése , eljátszása kimondottan a kedvencük! Zárása a saját magukat ábrázoló embersablon kiszínezése majd barátaik megkeresése és azok emberkéivel való kapcsolódás volt. Nagyon érdekes volt látni ki- kit választ, majd maguk összekapcsolták az egész csoportot egy hosszú láncban. A feladatot nagyon élvezték sokáig dolgoztak figurájukon is.
A társas kapcsolatok hónapjának boldogságóráján párban tükörjátékot játszottunk óra elején. A barátoknak könnyebben ment az együttmozgás, hiszen ők jobban egymásra tudnak hangolódni. Könnyed beszélgetés után szintén páros munkában kreatív rajzok segítségével ábrázolták azokat a tulajdonságokat, amelyekről saját maguk és a másik kapcsán szó esett. Néhányan varázsgépet alkottak, amely meg tudja javítani az elromlott barátságokat.
A társas kapcsolatok bevezetését egybefűztem a mostani olvasmányunkkal, illetve a heteken át tartó osztályproblémával. Sokat beszélgettünk arról, mi is az a társas kapcsolat, milyen a jó kapcsolat, milyenek a jó barátok, barátnők… Kétszer végeztük el a tükörjátékot. Elsőnek ők választhattak magunknak tetszőleges párt, ahol elsőnek az egyik félnek kellett egy kis mozdulatot mutatni, azt leutánozni, majd csere. Nehezen ment, hogy rövid mozdulat legyen, és ha azt megcsinálta, akkor következhetett a másik mozgás. Majd cseréltek. Ezután én alakítottam ki a párokat aszerint, hogy hetekkel ezelőtt milyen osztályprobléma volt, ki kivel ellenségeskedett. Ezzel szerettem volna őket közelebb hozni egymáshoz. Jól is sikerült. Sokat nevettek a játék végén. Az igazi szenzációt az aratta, amikor egy gyereket kiültettem az osztállyal szemben, és mindenkinek be kellett fejeznie a mondatot az adott illetőre: Szerethető vagyok, mert… Mindenkire sor került. Zárásképpen meghallgattuk a hónap dalát is, valamint a jól bevált meditációval lazítottuk le a foglalkozást, és engedtük magunkhoz közelebb azt a személyt, akivel mostanában picit haragban voltunk. Jól sikerült ezt a hónapot is zárnunk! Várjuk a decembert!
A társas kapcsolatok bevezetését egybefűztem a mostani olvasmányunkkal, illetve a heteken át tartó osztályproblémával. Sokat beszélgettünk arról, mi is az a társas kapcsolat, milyen a jó kapcsolat, milyenek a jó barátok, barátnők… Kétszer végeztük el a tükörjátékot. Elsőnek ők választhattak magunknak tetszőleges párt, ahol elsőnek az egyik félnek kellett egy kis mozdulatot mutatni, azt leutánozni, majd csere. Nehezen ment, hogy rövid mozdulat legyen, és ha azt megcsinálta, akkor következhetett a másik mozgás. Majd cseréltek. Ezután én alakítottam ki a párokat aszerint, hogy hetekkel ezelőtt milyen osztályprobléma volt, ki kivel ellenségeskedett. Ezzel szerettem volna őket közelebb hozni egymáshoz. Jól is sikerült. Sokat nevettek a játék végén. Az igazi szenzációt az aratta, amikor egy gyereket kiültettem az osztállyal szemben, és mindenkinek be kellett fejeznie a mondatot az adott illetőre: Szerethető vagyok, mert… Mindenkire sor került. Zárásképpen meghallgattuk a hónap dalát is, valamint a jól bevált meditációval lazítottuk le a foglalkozást, és engedtük magunkhoz közelebb azt a személyt, akivel mostanában picit haragban voltunk. Jól sikerült ezt a hónapot is zárnunk! Várjuk a decembert!
A társas kapcsolatok bevezetését egybefűztem a mostani olvasmányunkkal, illetve a heteken át tartó osztályproblémával. Sokat beszélgettünk arról, mi is az a társas kapcsolat, milyen a jó kapcsolat, milyenek a jó barátok, barátnők… Kétszer végeztük el a tükörjátékot. Elsőnek ők választhattak magunknak tetszőleges párt, ahol elsőnek az egyik félnek kellett egy kis mozdulatot mutatni, azt leutánozni, majd csere. Nehezen ment, hogy rövid mozdulat legyen, és ha azt megcsinálta, akkor következhetett a másik mozgás. Majd cseréltek. Ezután én alakítottam ki a párokat aszerint, hogy hetekkel ezelőtt milyen osztályprobléma volt, ki kivel ellenségeskedett. Ezzel szerettem volna őket közelebb hozni egymáshoz. Jól is sikerült. Sokat nevettek a játék végén. Az igazi szenzációt az aratta, amikor egy gyereket kiültettem az osztállyal szemben, és mindenkinek be kellett fejeznie a mondatot az adott illetőre: Szerethető vagyok, mert… Mindenkire sor került. Zárásképpen meghallgattuk a hónap dalát is, valamint a jól bevált meditációval lazítottuk le a foglalkozást, és engedtük magunkhoz közelebb azt a személyt, akivel mostanában picit haragban voltunk. Jól sikerült ezt a hónapot is zárnunk! Várjuk a decembert!
A társas kapcsolatok bevezetését egybefűztem a mostani olvasmányunkkal, illetve a heteken át tartó osztályproblémával. Sokat beszélgettünk arról, mi is az a társas kapcsolat, milyen a jó kapcsolat, milyenek a jó barátok, barátnők… Kétszer végeztük el a tükörjátékot. Elsőnek ők választhattak magunknak tetszőleges párt, ahol elsőnek az egyik félnek kellett egy kis mozdulatot mutatni, azt leutánozni, majd csere. Nehezen ment, hogy rövid mozdulat legyen, és ha azt megcsinálta, akkor következhetett a másik mozgás. Majd cseréltek. Ezután én alakítottam ki a párokat aszerint, hogy hetekkel ezelőtt milyen osztályprobléma volt, ki kivel ellenségeskedett. Ezzel szerettem volna őket közelebb hozni egymáshoz. Jól is sikerült. Sokat nevettek a játék végén. Az igazi szenzációt az aratta, amikor egy gyereket kiültettem az osztállyal szemben, és mindenkinek be kellett fejeznie a mondatot az adott illetőre: Szerethető vagyok, mert… Mindenkire sor került. Zárásképpen meghallgattuk a hónap dalát is, valamint a jól bevált meditációval lazítottuk le a foglalkozást, és engedtük magunkhoz közelebb azt a személyt, akivel mostanában picit haragban voltunk. Jól sikerült ezt a hónapot is zárnunk! Várjuk a decembert!
A társas kapcsolatok bevezetését egybefűztem a mostani olvasmányunkkal, illetve a heteken át tartó osztályproblémával. Sokat beszélgettünk arról, mi is az a társas kapcsolat, milyen a jó kapcsolat, milyenek a jó barátok, barátnők… Kétszer végeztük el a tükörjátékot. Elsőnek ők választhattak magunknak tetszőleges párt, ahol elsőnek az egyik félnek kellett egy kis mozdulatot mutatni, azt leutánozni, majd csere. Nehezen ment, hogy rövid mozdulat legyen, és ha azt megcsinálta, akkor következhetett a másik mozgás. Majd cseréltek. Ezután én alakítottam ki a párokat aszerint, hogy hetekkel ezelőtt milyen osztályprobléma volt, ki kivel ellenségeskedett. Ezzel szerettem volna őket közelebb hozni egymáshoz. Jól is sikerült. Sokat nevettek a játék végén. Az igazi szenzációt az aratta, amikor egy gyereket kiültettem az osztállyal szemben, és mindenkinek be kellett fejeznie a mondatot az adott illetőre: Szerethető vagyok, mert… Mindenkire sor került. Zárásképpen meghallgattuk a hónap dalát is, valamint a jól bevált meditációval lazítottuk le a foglalkozást, és engedtük magunkhoz közelebb azt a személyt, akivel mostanában picit haragban voltunk. Jól sikerült ezt a hónapot is zárnunk! Várjuk a decembert!
November hónap a társas kapcsolatok építéséről, elmélyítéséről szólt. A témakör „bevezetését” kontemplációval kezdtük. Leültünk a szőnyegre és arra kértem a gyerekeket, hogy csukják be a szemüket. Képzeljék el, hogy egy szobában ülnek, ami tele van játékkal, és több olyan játékkal is, amit párban kell játszani. Nagyon szeretnének ezekkel a játékokkal játszani, de egyedül sajnos nem tudnak. Megkértem figyeljenek az érzéseikre, mit éreznek eközben? Majd elmondtam, hogy belép a szobába a barátjuk és elkezdenek együtt játszani a játákokkal. Most mit éreznek? Majd megkértem nyissák ki a szemüket. Megkérdeztem mit éreztek akkor, amikor egyedül ültek a szobában tele játékkal, és mit éreztek akkor, amikor a barátjuk belépett a szobába? A gyerekek elmondták, hogy nem volt jó érzés egyedül lenni, magányosnak érezték magukat, ám amikor csatlakozott hozzájuk a barátjuk, az nagyon jó érzés volt számukra. Arra jutottunk, hogy az ember társas lény. Igaz, olykor jóleső, ha egyedül vagyunk, de mégis szükségünk van a szeretteinkre, családunkra, barátainkra, mert nélkülük nem tudnánk elképzelni az életünket, és sokkal szomorúbb lenne minden. A hónap folyamán többször megmozgattuk magunkat a ‘Jól érezem magam boogie’ c. dalra. A végén már kívülről fújták a szöveget. Megtanultuk az Édes ősz c. verset, és elolvastuk, majd megnéztük Bogyó és Babóca: A bartság c. meséjét. Miután megbeszéltük a mesét, és kitettem a szereplők képiet, melyeket ők színeztek ki, megkértem őket, hogy guggoljanak ahhoz a szereplőhöz, akinek igazat adtak a mesében, ekkor pedig ketté oszlott a csoport. Volt, aki Bogyónak, míg mások Babócának adtak igazat. Végén arra jutottunk, hogy valahol mindkettőjüknek igaza volt, hiszen Babóca találta a cseresznyét, Bogyó pedig segített neki feltenni a taligára. Így hát mindkettőjüket megillette volna a finom csemege. Ám nem az a lényeg, hogy kinek volt igaza, hanem ha össze is veszünk a másikkal, képesek legyünk a kibékülésre, bocsánatkérésre. Azt vettem észre, hogy ebben a hónapban már sokszor maguktól kértek bocsánatot társaiktól, ha valami szamárságon összezördültek, és kevesebbszer kellett az óvónéniknek a békítő szerepet játszania. A hónap dalát többször is meghallgattuk, sőt a gyerekek már maguktól kérték. Ebben a hónapban külön figyelmet fordítottunk arra is, hogy olyan társukkal is játszanak, akivel egyáltalán vagy csak nagyon ritkán szoktak. Így szövődtek új barátságok, és szorosabbá fűződtek már meglévők is.
A Mi kis osztályunk abban a szerencsés helyzetben van, hogy az ide járó gyerekek nagyon empatikusak egymással. Érzékenyek, figyelnek egymásra, bármely helyzetben segítik egymást.
A hónap témája nagyon közel állt hozzájuk. Élvezettel végezték el a feladatokat. A tükörjáték alkalmával nagyon jó volt a hangulat. Ezt követően pedig 3 csoportot alkottunk. Lerajzolták, hogy kiben, mit szeretnek a legjobban, illetve megterveztek 2 varázsgépet is.