Még a novemberi téma kerül itt sorra. A tanulókkal beszélgetést indítványoztam arról, hogyan beszélgetnek egymással. Megint elharapózott a sok csúnya szó, sértés. Elmondták, kit bántottak meg. Mivel őszinték, és bíznak még a közösségünkben, általában megnevezik, aki megbántja őket. Sőt általában el is ismerik, akik szoktak haragjukban sértő megjegyzéseket mondani. Tudnak bocsánatot is kérni. Arra kértem őket, írjanak egy-egy olyan mondatot, amit szívesen hallanának vagy szívesen mondanának valakinek. Ezeket ügyesen megfogalmazták és füzért készítettünk a faliújságunkra.
Társas kapcsolatok ápolása
Nagykárolyi 1-es számú Napköziotthkon / Grădinița cu Program Prelungit nr. 1 Carei
A novemberi boldogságóra keretén belül a gyerekekkel az opcionálisan felkínált „Barátságfűzér” kézműves tevékenységet valósítottuk meg. A mellékletben megadott emberalakokat a gyerekek szabadon kiszínezhették, majd kivághatták és felfűzhették egy láncra.
novemberi Boldogságóránkat, a „Kis barátom, hogy vagy?” című játékkal indítottuk, majd egy resztoraktív kör kialakítását követően a gyermekek életkori sajátosságát figyelembe véve beszélgettünk a barátságról, megbeszéltük, hogy ki hiányzik a csoportból. Kinek miért hiányzik? Egy tudatos játékválasztást követően (Pókháló – add a fonalat a barátodnak, több gyereket is választhattak) kialakult csoportunk szociometriája is, mely jól tükrözte a kapcsolati viszonyokat. Érdekes volt hallani, hogy milyen szempontok alapján választottak maguknak barátokat. (mert kedves, mert mindig szépen öltözik, neki van a legjobb frizurája mindig, jó vele jászani, mert mindig segít nekem, mert mindig kölcsön adja a csillámos tollat, stb.) Örömmel töltött el, hogy már nem csak a külső tulajdonságok domináltak, hanem megjelentek az érzelmek is.
Szerettem volna elérni, hogy a beszélgetések alkalmával bátran nyilvánuljanak meg, fejlődjön szókincsük, kifejező – és beszédkészségük, egymás iránti pozitív érzelmi viszonyuk, türelmesen hallgassák végig egymás gondolatait, valamint erősödjenek a már kialakult kapcsolatik és szövődjenek újak. Ezt követően elmeséltem nekik „Fereczei Éva: Süni irigy lesz” című meséjét, majd megfogalmazták, mit is jelent irigynek lenni és miért kellene ezt a mindennapokban mellőzni. Nem maradhatott el a szabad elképzelésen alapuló tánc sem, melyet Bagdi Bella: Ha boldog vagy mutasd meg mindenkinek dalára végeztünk, boldogságérzetünk fokozása érdekében. A gyerekek örömmel és szívesen mozogtak a zene ritmusára, fülbemászó dallamam pedig közös éneklésre invitálta őket. Zárásként pedig az összetartozásunk védjegyeként megalkottuk a csoportunk barátság láncát.
Ezen a foglalkozáson a társas kapcsolatokat vettük górcső alá. Először körbe ültünk és megbeszéltük, hogy milyen kapcsolatokat ápolunk. Baráti, családi, tanár-diák stb. Átbeszéltük azt is, hogy miért fontosak az emberek számára a kapcsolatok. Ezután azt próbáltuk megérteni, hogy ki milyen kapcsolatban áll az osztálytársaival. Kell-e mindenkivel barátságban lennünk? Hogyan viselkedjünk azzal, aki az osztálytársunk, de nem érezzük túl közel magunkhoz? A beszélgetés után egy Barátságfüzért is készítettünk a foglalkozás lezárásaként.
December hónapnak a témája a Társas kapcsolatok volt. Ezt a témát is több tevékenységgel dolgoztuk fel.
Először is a gyerekek elkészítették a saját kis lekicsinyített másukat, amelyet utána úgy helyeztünk el a szekrényen, hogy mindenki olyan társa mellé kerüljön, akit kedvel. A gyerekekkel közösen kitaláltuk, hogy ez ne is egy kör legyen, hanem inkább egy szívecskét formázzunk.
A hónap során feldolgoztuk a Süni irigy lesz című mesét, mely kapóra is jött, mert volt a csoportban egy kis konfrontáció a fiúk között a Dupló miatt, így a meséből át tudtuk vezetni, hogy a játékban is mi a jó, és önzetlen viselkedés.
Következő tevékenységünk pedig az volt, hogy a mese kedvenc elemét rajzolják le. Nagyon sok szép színes rajz készült.
Bagdi Bella: Ha boldog vagy…c. dalával indítottuk a novemberi boldogságórát, melyet a tanévnyitónkon is énekeltünk, így mint ismert dalunkat boldogan énekeltük és mozogtunk is EGYÜTT hozzá.
Amíg mindenki színezgette a „barátság füzér” saját alakját, addig a minket érintő társas kapcsolatok (család, osztály, alsó tagozat, iskola, barátok, Pitypang Egyesület, focicsapat, tánccsoport…stb) lehetőségeit gyűjtögettük össze, és azoknak pozitív és negatív vonásait beszéltük meg. Hangsúlyoztuk, hogy magányosnak lenni rossz érzés, fontos a társas kapcsolatok ápolása. A rejtvényünkben a kulcsszó a SZERETLEk volt, melyet mindenki felírt a közös munkánkra. A poszter közepére írt jelmondatokat is ők találták ki: „Együtt többre vagyunk képesek! Könnyebb!”
Fiú barátság…. mindent együtt csinálunk a csapatsportban (foci)
Lány barátság… segítjük egymást a fiúkkal szemben, a csipkelődésük miatt.
Az osztály hatodikban két nagy tábor, két nagy baráti, társas kapcsolat, a lányoké, s a fiúké.
Novemberi Boldogságóránk témája a társas kapcsolatok ápolása volt.
A foglalkozásainkat beszélgetőkörrel indítottuk, ahol megbeszéltük a szókapcsolat jelentését. Mindenki elmondta, hogy miért fontosak számunkra a társas kapcsolatok. Beszéltek a pozitív és a kellemetlen élményeikről is.
Meghallgattuk és együtt énekeltük Bagdi Bella: “Ha boldog vagy, mutasd meg mindenkinek” című dalát.
Egy keresztrejtvény segítségével összegyűjtöttük azokat a fontos szavakat, amelyek kimondása „megnyitja a szíveket”.
Megbeszéltük kinek mit is jelent az igazi barátság.
Leírtunk néhány okot, amiért érdemes ápolni a kapcsolatainkat. „Az igazi boldogság, amikor másokat boldoggá teszünk.”
Ezután egy mese következett, melynek segítségével megfogalmazhatták a levont tanulságot.
A „Távíróoszlop” játékkal egymás mögé állva az előttük álló hátára az ujjukkal egy kedves ábrát rajzoltak. Nagy volt az öröm, amikor az eredeti rajz ért célba.
Nagy móka volt a „Toronyépítő” játék, ahol az együttműködés tapasztalták meg. A fiúk fantasztikusan együtt voltak.
Az óra végén közösen összegyűjtöttük azokat az értékes tulajdonságokat, amelyek egy komoly barátság alappillérei.
A téma feldolgozása során arra törekedtem, hogy a gyermekek érzelmi kompetenciája megfelelően fejlődjön, képesek legyenek egymásra, az adott társas helyzetre figyelni, valamint próbálják meg értelmezni a körülöttük levő személyek viselkedését. Olyan játékokat alkalmaztunk a téma feldolgozásához, melyek által jobban megismerhették, megérthették egymást. Ezekkel a játékokkal erősíthettük az egymásra való odafigyelést, a kötődést, az összetartozás érzését, az egymás iránti bizalom alakulását.
A foglalkozást az „Almát szedj, ügyesedj!” „A haragom kifújom, mint a cica nyújtózom”, „Domborítok, mint a cica, házba bújok, mint a csiga” relaxációs gyakorlattal indítottuk. A Bagdi Bella: „Ha boldog vagy…” dalával pozitív energiákat szabadítottunk fel, a gyermekek lelkesen, önfeledten táncoltak, mozogtak a zenére, majd a „Kis barátom, hogy vagy?” játékkal folytattuk a foglalkozást. Ezután készítettünk barátság karkötőt, amit az érzelmileg, hozzájuk legközelebb álló gyermeknek ajándékozhattak. A mezítlábas ösvényen egymást kellett vezetni, így lehetőség nyílt a baráti kapcsolatok, a bizalom alakítására, erősítésére. A foglalkozások alkalmával játszottunk „Szomorú Szilárd, és Boldog Blanka” szituációs játékot is, amit a gyermekek nagyon élveztek. Készítettünk „Bartság-ujjlenyomatok” táblát is, amelyre a gyermekek egymás ujjlenyomataiból különböző ábrákat készítettek. A bizalom nagyon fontos a társas kapcsolatokat illetően, de fontos a gyógylovaglás keretén belül is. A terápiás foglalkozás alkalmával, átélhették gyermekink a lóval való bizalmi kapcsolat pozitív hatását. Nagyon kedvelték az említett tevékenységeket. A csoportunk összetételét illetően, a gyermekek sajátos nevelési igényű, tanulásban akadályozott gyermekek, ezért a feladatok elvégzésében, az érzelmek kifejezésében, megfogalmazásában sok segítséget igényeltek, igényelnek.
A gyermekek a lecsendesítést követően, megkérdezte mindenki a tőle jobbra ülőtől, hogy „kis barátom, hogy vagy?” Erre választ is kapott, majd így folytatódott a kör… Ezután egy karikát kaptak, amin úgy kellett átbújnia mindenkinek, hogy kézzel nem nyúlhattak hozzá, mert egymás kezét kellett fogniuk, a kör nem szakadhatott meg. Ügyesen, találékony oldották meg ezt a feladatot. Készítettünk egy barátsághálót, bárki bárkinek adhatott a fonal gombolyagból, akár többször is kaphatott valaki, vagy visszaadhatta annak akitől kapta… Addig játszottuk, míg mindenki kapott a hálából egy darabot. Elkészült mindenkinek a barátságfája is, a kezük volt a fa, az ujjai a fa ágai, és 5 barátot (vagy olyan gyereket, kellet megnevezni akivel szívesen jatszik), majd őszi préselt leveleket ragasztottak rá, díszítésnek. Ezt a képet haza is vihették, hogy otthon is elmondhassák kik a barátaik…
A gyerekek a feladatok közben nagyon jól érezték magukat, örömmel végezték, kicsit jobban figyelnek egymásra.