A megbocsátás erősségét választottam a következő témánknak, mert úgy gondoltam, hogy egy új osztályközösség kialakulásánál, fontos erről beszélni. Nagyon különböző temperamentumú kis csapat még nehezen kezel konfliktusokat, s azokat nehezen engedik el. A relaxációs gyakorlatsorunk után indultunk a kertünkbe. A kis videó után csak úgy ömlött a szó a gyerekekeből, kinek-mikor mit kellett megbocsátani. Szépen el tudták mondani, hogy mit bocsátanak meg nehezen, mit könnyebben. Meglepően őszintén nyilatkoztak önmagukról. A drámajátékokat élevezték a legjobban. Remélem ezeket a hétköznapokban is tudjuk majd alkalmazni, a relaxációs gyakorlatokkal együtt. Ezek nagy tetszést arattak. A testvéri szeretetről, megbocsátásról néztünk rajzfilmet. Ezt többször is megnéztük. Nagyon foglalkoztatta a gyerekeket, mi történik a mesében, mi történik, ha dühösek vagyunk a szerettünkre, hogy tehetjük jóvá. A megbocsátás témájával négy tanítási órán át foglalkoztunk. Többször játszottunk el szituációs játékokat, drámajátékokat. Mesét olvastam, amit megbeszéltünk, rajzoltunk róla,majd el is játszottuk, és a témához tartozó színezőt is kiszíneztük. A lámpakapcsolós játékot a következő tanévben fogjuk újra elővenni.

A Boldogságóra Erősség Program ajánlott havi témája: Önkontroll ÉK2025. január

A témát kicsit formabontóan vezettem fel. A tanterembe belépve azonnal emelt hangon, hadarva mondtam a gyerekeknek, hogy nincs előpakolva, beszélgetnek, nem figyelnek. A gyerekek csak néztek rám, hogy most mi lehet a baj, hiszen ők a szokott módon készülnek elő. Miután megfigyeltem a gyerekek reakcióit, megkérdeztem őket arról, hogy kiben mit, milyen érzést váltottam ki. A gyerekek elmondták, hogy tőlem nagyon rossz érzéssel fogadták. Ők mindent úgy csináltak, ahogy szoktunk, rendezkedtek a teremben, izgatottan várták, hogy mi lesz a témánk. Nem értették, hogy miért estem nekik azonnal, ahogy beléptem a terembe, mielőtt kérdeztem volna tőlük valamit. Kérdeztem a gyerekeket, hogy jártak-e már máskor, máshol is így? A beszélgetés során arra jutottunk, hogy gyakran a játék hevében járnak így egymással. Próbálták megfogalmazni, hogy mi kell ahhoz, hogy ezeket elkerüljük. Szerintük fontos, hogy visszafogjuk magunkat, ne reagáljunk azonnal, várjunk egy kis időt és akkor nem kiabálva, nem indulatosan, nem bántóan fogunk megszólalni. Egy szóval nem tudták meghatározni, de nagyon ügyesen körül írták. Elárultam nekik, hogy ez az önkontroll, ez a januári témánk. Ezután szokás szerint megkapták a hónap versét beragasztva a füzetbe, ezt olvasgattuk és megbeszéltük, majd kiszínezték az ábrát.
Beszélgettünk az önkontrollhoz kapcsolható érzésekről. Ezeket a gyerekek felírták a táblára az önkontroll szó köré. Pozitív és negatív is került oda, mert azt mondták, hogy ha nincs önfegyelem akkor az rossz érzéseket, cselekedeteket vált ki másban: kedvesség, szeretet, bosszú, düh, csúfolódás, irigység, jószívű, boldogság, harag, jóindulat, önzőség, becsületesség, gyűlölet, türelem. A gyerekek ezután 4 fős csoportokba rendeződtek és minden tagnak választani kellett a felírt szavakból. A csoporttagoknak egy virágcserépbe kellett ültetni az általuk választott szót, a szerintük hozzá illő virággal. A gyerekek nagyon lelkesen dolgoztak. Az látszott a munkájukon, hogy a negatív szavakat sötétebb, egysíkúbb módon jelenítették meg. Külön örültem annak, amikor az egyik fiú a gyűlöletet kaktusszal ábrázolta.
Levezetésként elővettük a játékainkat: labirintus, tili-toli, ördöglakat, vizeskarika. Ezekkel mi már tanév eleje óta játszunk, a türelem, kitartás, önkontroll fejlesztéséhez. Nagyon szeretnek ezekkel játszani, bár a tili-toli a legnehezebb nekik. Eleinte még fél percig sem bírtak a játékokkal játszani, már fel is adták, hogy nem lehet megcsinálni. Napról napra nőtt a kitartásuk, türelmük és főleg az önkontroll, hogy esetleg ne vágják földhöz, ne idegesítsék fel magukat. Ma már tudják, hogy mindegyik játékot meg lehet oldani, így addig csinálják amig nem sikerül.
A téma feldolgozásának zárásaként összefoglaltuk, hogy véleményünk szerint a önkontroll az egyik legfontosabb erősség, nélküle a többi sem lehetséges. Ez lett a mi szuperképességünk. Ez vezet minket a szeretet, siker felé. Ennek segítségével tudunk a társainkkal együtt élni, együtt játszani, uralkodni az érzelmeinken, akaratunkon. Így a céljainkat is könnyebben elérhetjük. Megkérdeztem, hogy ha nem lenne önkontroll, akkor milyen lenne a világ. A gyerekek véleménye szerint rossz lenne, mert mindenki kiabálna, veszekedne, verekedne. Kérdeztem, hogy hogyan lehet ezeket a helyzeteket elkerülni. A gyerekek ügyesen megfogalmazták a példáikkal, hogy ha játék közben valami nem úgy alakul ahogy szeretnék akkor nem azonnal kell a másiknak neki esni, hanem előtte várni kell, átgondolni mit mondjunk. Megegyeztünk a 10 másodperces szabályban, miszerint ilyen esetekben 10-ig elszámolunk magunkban és csak utána, ha átgondoltuk a mondandónkat, akkor szólalunk meg. Ezt nagyon nehéz volt eddig betartani, de ha figyelünk rá, akkor meg lesz az eredménye.