A 8.o. ebben a hónapban a macskák és a jegesmedvék világnapjával és a humorral foglalkozott.
Megküzdési stratégiák
Havi boldogságóránk 2 tanórát vett igénybe. Az első órát „A pozitív élmények” relaxációval indítottuk. Ezt nagy átéléssel végezték a gyerekek. A hónap témája a „Megküzdési stratégiák”, ami nem könnyű téma egy alsó tagozatos gyeremek számára, ezért muszáj volt megbeszélnünk, hogy mit is jelent ez. Megbeszéltük, hogy ki hogyan küzd meg a problémákkal, konfliktusokkal, kudarcokkal. Téma volt az is, hogy ki hol érzi
és hogyan oldja fel a benne felgyülemlett feszültséget, kitől kérhet segítséget, ha szüksége van rá. Hihetetlenül érett gondolatokat fogalmaztak meg diákjaim, nagyon sok spontán megnyilatkozás történt. Óriási nyitottságot tapasztaltam részükről. Úgy éreztem jól megértették a hónap témájának lényegét. A második tanórán a kreativitásé volt a főszerep. A megküzdés szivárványát készítettük el krepp papírból, valamint olyan hangulatjeleket válogattunk ki, amelyek a megküzdési stratégiáinkat szimbolizálhatja, fejezheti ki. Ezeket lerajzoltuk kiszíneztük és a szivárványra ragasztottuk, mindez majd az osztálytermünket fogja díszíteni.
A Megküzdési stratégiák témát játékokkal indítottuk.
A tanulók kézen fogták egymást, az első nyitott szemmel vezette a többieket, akiknek be kellett csukniuk a szemüket. A következő játék, a tanulók párban szemben egymással csukott szemmel kellett megérintsék egymás arcát, orrát, kezét, labfejét, bokáját, majd megöleljék egymást.
A játékok végrehajtása után megállapították a gyerekek, hogy a helyzetük nem volt egyszerű, különböző problémákkal kellett megküzdeniük. Megoldottuk a keresztrejtvényt, amelynek kulcsszava az együttműködés lett. Arról is beszélgettünk, hogy bizony az életben adódnak nehézségek, kudarcok, van amikor szomorúak is vagyunk.
Meghallgattuk A bugyelláris, a pipa meg a süveg című népmesét, majd beszélgetés következett a problémahelyzetekről, azok megoldásáról, és így kapcsolatot tetemthettünk a következő feladatokhoz:
– Leírták vagy lerajzolták, hogy kihez/kikhez fordulnak, ha gondjuk, nehézségük van; kik azok, akik hozzájuk fordulnak.
– Bejelölték egy testrészet ábrázoló rajzon a helyeket, ahol feszültséget éreznek, és annak tüneteit.
– A kisebbek labirintusos feladatlapokat oldottak, a nagyobbak képrajzot készítettek egy adott helyzetről. ( A feladatok végzése közben Bagdi Bella dalt hallhattunk.)
– Megerősítéseket, bátorításokat fogalmaztunk meg, amelyeket egymásnak mondhatunk nehéz időkben.
Az órát meditációval zártuk.
Természetesen február nem képzelhető el farsang nélkül. A szerepek kiosztásakor megbeszéltük, hogy minden szereplő szembenéz a nehézségekkel, és a végén optimista módon megoldja a feladatát, eléri célját: a labdarúgóból gólkirály lesz, a vadász elejti a vadat, a királylány megtalálja várt kedvesét, stb.
A fársángolásunkat sok móka, játék követte, meg a finom farsangi fánk.
Bárczi Gusztáv Általános Iskola, Szakiskola, Készségfejlesztő Iskola és EGYMI
Február hónapban a gyerekekkel beszélgettünk arról, hogy milyen kihívások merülhetnek fel a mindennapokban és hogyan tudunk ezekkel megküzdeni hatékonyan. Ehhez a „Szamuráj szerencséje” című mesét dolgoztuk fel a gyerekekkel beszélgetéssel, egyéni és csoportos játékos feladatokkal. Végül pedig elkészítették saját Szamuráj páncéljukat. A játékos feladatok nagyon jó hangulatban teltek. Nagyon kreatív és egyedi megoldások születtek a szamurájok készítése során, melyek ki is kerültek az osztályterembe. 🙂
A kihívások erdejében a koronáig kapaszkodunk
A Szamuráj szerencséje japán népmese elolvasása után a „Mindenki a saját sorsának kovácsa” mondat boncolgatásába kezdtünk. Megbeszéltük, hogy ki milyen akadályokkal került szembe eddigi élete során és azt, hogyan tudta legyőzni. A beszélgetést egy rajzos feladat követte. A saját rajzokhoz kapcsolódó élményeket közösen kibontottuk – egy őszinte beszélgetéssé bővítettük. Minden képhez beszélgetésindító kérdések kapcsolódtak. A kérdések elsősorban a gyermekek saját élményeire és ezekkel kapcsolatos érzéseire irányultak. Ezek egyrészt segítették az élmények feldolgozását, másrészt a saját megoldások megtalálását, megtervezését. Pozitívan, magabiztosan mondták el a nehézségek leküzdésére irányuló cselekvéseiket.
Az elkészült rajzokból kialakítottunk egy fát, aminek az ágaira kapaszkodva, -persze csak jelképesen,- de a csúcsig kapaszkodtunk. A kihívások erdejében több tucat lehetőség kínálkozott a problémák megoldására, amit a rajzok hűen tükröznek.
Az osztályteremben „elültetett fácska” reméljük még sokáig ad számunkra gyökereket, szárnyakat és biztos menedéket!
A megküzdési stratégiák témát az ” Erdei tisztás” című mese olvasásával vezettem be. Boldog Dóra és Szomorú Szilárd mindig segítségünkre van a témák feldolgozása során. Mivel nagyon sokan voltak betegek ebben a hónapban, sokat beszélgettünk arról is, hogyan küzdötték le a betegséget. Minden kis betegünk részletesen elmondta a „betegségének a történetét.” A kis bábok dicsérték őket és buzdították a gyerekeket. Ha rossz volt a kedvük, ennek az elűzésében is segítettek. A farsang néhány kisgyermek számára kihívást jelentett, de bátrak, ügyesek voltak. Ebben nagy szerepe volt a szülőknek is, akik a farsang első részében részt vehettek, mert ez a rész nyilvános volt. Felérkeztünk a boldogság vár hatodik lépcsőfokára.
A február is mozgalmas hónap volt számunkra! A megküzdés témakört beszélgetőkörben kezdtük megismerni. Remek alkalom adódott az osztályban felmerülő problémák megbeszélésére. A havi témák közül a Jegesmedvék világnapját választottuk ki. Egy ppt készítése után megosztottuk gondolatainkat iskolánk tanulóival. Beszéltünk a problémákkal való megküzdésen kívül, a globális felmelegedésről és környezetvédelemről egyaránt. Ez mellett jutott időnk egy kis torkoskodásra is. A farsangi időszakot kihasználva, minifánkot sütöttünk közösen a gyerekekkel, amit nagyon élveztek, és persze az utolsó darabig elfogyasztottak. Végül beneveztünk egy gleccservédelemről szóló rajzpályázatra, bevonva az ötödik, és a nyolcadik osztályból is egy-egy csapatot.
A mesefotelünkben ülve elolvastuk a „Mese a törött vízhordó edényről” című mesét, melyből merítettünk egy kancsó optimizmust, reményt, türelmet és csodát. A „Kacagtató rajzok” segítségével jó kedvre derültünk és a humor lendített át bennünket, adott erőt a „Szamuráj pajzsunk” elképzeléséhez és megalkotásához, melyen központi szerepet kapott a saját erősségünk hangsúlyozása, amellyel karöltve minden nehézséggel megküzdünk.
Ebben a hónapban úgy döntöttünk, hogy a foglalkozások egy részét közösen tartjuk meg. Az óvoda négy csoportjának pedagógusai különféle programokat szerveztek, amelyeket összekapcsoltunk a Nemzeti Faültetés Napjával. Minden „Boldog Órás” csoport örömmel csatlakozott ehhez a kezdeményezéshez, és felvettük a kapcsolatot a szervezőkkel. Az ültetésre egy olyan fafajtát választottunk, amely még nem található meg intézményünk területén – ez pedig a galagonya, amely nemcsak gyönyörű, hanem értékes gyógynövény is. Emellett ismertünk hozzá egy szép őszi verset is. A foglalkozások során minden csoport a havi témának megfelelően foglalkozott a megküzdési stratégiákkal. A foglalkozásokon minden gyermek készített magának egy szív alakú nyakláncot, amely hátoldalán megrajzolta a „boldogság és szeretet fáját” – azt a fát, amelyet közösen ültettünk el. Célunk az volt, hogy olyan különleges és emlékezetes napot szervezzünk a gyermekek számára, amely maradandó élményt nyújt számukra. A program részeként a gyerekekkel megismerkedtünk a fák részeivel, szerepükkel a természetben, valamint azzal, hogy miért fontosak számunkra és az állatok számára egyaránt. Felfedeztük a különböző fafajtákat, tanulmányoztuk kérgüket, évgyűrűiket, majd közösen elkészítettük az óvoda fáinak térképét. Ez a térkép segít a gyermekeknek felismerni és beazonosítani az intézmény területén található fafajtákat. A térkép segítségével együtt megkerestük a fákat és beazonosítottuk őket. A nap folytatásaként a gyermekek Kalap Jakab „Ültess fát!” című zenéjére mozogtak, majd játékos formában mindannyian elültették saját kis facsemetéjüket. Vendégünk, Veleczki Gábor erdész interaktív előadást tartott az erdővédelem fontosságáról, a fák hasznosságáról és az erdészek munkájáról. Gyermekközpontú előadásával bevonta a gyerekeket is, kérdésekkel aktivizálta őket, és szemléletesen elmagyarázta a szakszerű faültetés folyamatát. Végül a gyerekekkel közösen elültette a galagonya fánkat. .Amíg az ültetés zajlott, a többi gyermek és az óvónők közösen elénekelték az „Erdő, erdő, erdő marosszéki kerek erdő…. című dalt, valamint elmondták Weöres Sándor „Galagonya” című versét. A program zárásaként a négy csoport közösen készített egy fát ábrázoló élő montázsképet az óvoda hátsó udvarán. Végül az óvodai fatérképre elhelyeztünk egy szívet, amely az elültetett fát jelképezi, és a „Boldogság fájának” neveztük el. Ennek fejlődését a jövőben figyelemmel kísérjük, gondozzuk és ápoljuk. Reméljük, hogy ezzel a kezdeményezéssel mi is hozzájárultunk környezetünk zöldebbé tételéhez.
Ebben a hónapban az átlagosnál is több nehéz helyzettel kellett megküzdenünk a csoportban. Betegségek miatti drasztikus hiányzások, tervezett és váratlan személyi változások, otthoni problémák lecsapódása, egészségügyi problémák, frontérzékenység, fáradtság. A bizonytalanságból és szokatlan „helyettesítésből” adódó stresszhelyzet sajnos rányomta bélyegét kiscsoportos mindennapjainkra. Felerősödött a nyugtalanság, hangoskodás, dacosság, dühkitörés, sírás, szorongás, csípés, harapás, lökdösődés jelenléte. Beszélgetőkörökkel /”Mi segíti elűzni a rossz kedvedet?”, „Mi nyugtat meg?”, ölbéli játékokkal, bábokkal, közös firkálással, gyurmázással, tenyérfestéssel, zenehallgatással-énekléssel próbáltam lecsendesíteni az éppen rosszkedvű gyermekeket. Utánzó mozgásokkal, vicces feladatokkal, farsangi mondókákkal, énekekkel, közös tánccal tereltem figyelmüket a közös célunk /Farsang/ felé. Kedvenc plüssfiguráikért való megküzdési játékukban aktívan „tutajoztunk” a párnáinkkal. Farsangi ünnepségünkön kedvenc hősüknek öltöztek be gyermekeink szülők segítségével. Örömmel nézegették magukat és társaikat a fotós bácsi által megörökített képeken.Nagy örömömre a beszoktatós ikerpár is részt vett a közös farsangi táncban, a csoportban tudnak játékot választani, közös építéssel lenyugtathatóak.
Nehézségeink ellenére segítséggel sikerült megbirkózni a kihívásokkal. Próbáltuk a pozitív dolgokat előtérbe helyezni, kitartani, elfogadni.
