A szamuráj páncélok tervezése és kivitelezése során a megküzdési stratégiát erősítő minták, színek, kiegészítők részletgazdag megjelenítése.
Megküzdési stratégiák
Február hónapban több alkalommal küzdöttünk meg mindennapi dolgainkkal a hatodik osztályosok társaságában.
Igyekeztünk az ő életükben előforduló helyzetekben kipróbálni az ajánlott módszereket: a légzéstechnikát, a mozgásos feszültséglevezetést. Elmondásuk alapján ezeket a mindennapokban is alkalmazták, ami szerintem a legfontosabb a foglalkozások célkitűzéseinek tekintetében.
A legnagyobb lelkesedést a „Labirintusjáték” adta, amikor bekötött szemmel a társaikat csak szóban irányítva jutottak ki a labirintusból. Szuper volt az Activity is, melyben leginkább az érzelmekre és a nehezebb szituációkra tettük a hangsúlyt. Elmaradhatatlan a meditáció, amelyben egyre ügyesebbek, egyre jobban élvezik a pihenést.
Sikeresnek és érdekesnek találták e havi témánkat is, és mindannyian szívesen tevékenykedtek.
Beszélgetőkör: milyen dolgokért szeretnénk küzdeni?
Mesére hívó mondóka.
Mese:Az erdei tisztás.
Vizuális tevékenység: mese szereplőinek elkészítése álarc formájában, kapcsolódva a farsangi előkészületekhez.
Levezető beszélgetés: Mi tetszett a legjobban a mai foglalkozásban?
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium
Készségfejlesztő szakiskola
Hegyiatak csoport
A szamuráj szerencséje-mit jelképez a páncélom
A történet nagyon tetszett a szakiskolás nagyfiúknak. Semmije nem volt, de útja során egyre csak gyarapodott. Nem az volt a célja, hogy gazdag legyen, úgy győzte le a külső kihívásokat, hogy a rászorulóknak, akik kértek tőle, odaadta, amije volt. Ez felkeltette a csoportom figyelmét. A szamurájunknak volt ugyan saját problémája, de az ezzel való megküzdés közben figyelt másokra is. A történet nem a karddal, fegyverrel való küzdést mutatta meg, hanem azt a küzdelmet, amely közben gyarapodott. A megküzdéssel kapcsolatban azt már megfogalmazták, hogy egyedül nem megy, kell a segítség. A történet segítségével azt is, amit szívesen gyakorolnak ők is, hogy amikor adunk, cserébe kapunk is és ezzel előrébb juthatunk a megküzdéseink során.
A történet feldolgozás során sokáig az érdekelte őket, mit adott és cserébe mit kapott, mert egyre értékesebb dolgai lettek. Igen, de arról, amit odaadott, le kellett mondania. Szerepjátékot játszottunk, mindenki lehetett szamuráj. Mindjárt ki is derült, hogy a lemondás nehéz dolog, de mivel a történetben utána mindig jobb dolog történt vele, így követték a szamuráj példáját.
A következő feladatban, hogy -hogy nézne ki, ha szamurájok lennénk?
A szamurájruhák közül a színes azért született, mert ezzel mindenki látná, hogy kedves és barátságos emberrel találkozott. Rajzoltak izmokat takaró ruházat, hogy lássák az erőt, a hatalmat és a küzdést. A nagy szemeket is rajzoltak, hogy minden kihívást észre vegyen a szamuráj. Született olyan szamuráj, akinek nem volt fegyvere, mert már odaadta valakinek, de aki rajzolt kardot, azt mondta róla, azért tette, hogy a kard világítson, és azzal lássa az utat.
A rajzok elemzése közben jókat vidultunk, mert nem a rajzkészségük volt a fontos, hanem a kifejezett mondanivaló.
Felvérteztük magunkat mindennel, ami a megküzdéshez szükséges lehet.
Eltelt egy újabb hónap. A 6. évfolyam ismét jól teljesített. Átgondoltuk a hónap témáját, meghallgattuk a hónap zenéjét. Átismételtük a téma elméletét, feldolgoztuk a kijelölt meséket. Megoldottuk a kiadott mellékleteket. Osztályfőnökként örülök és boldogsággal tölt el, hogy a feladatok megoldása alatt az osztály csapatként dolgozik. Együtt végzik el a kiadott feladatokat, felhívják egymás figyelmét a hibákra, kiegészítik egymás gondolatait. Megosztják közösségünkkel az egyre önállóbb gondolataikat, építő jellegű véleményüket. A feladatmegoldások elméleti és gyakorlati módszerekkel egyaránt történnek tele vidámsággal, megértéssel, humorral. Szeretik a tanulók a boldogság program adta lehetőségeket.
Mosoly, nevetés, apró csodák – így lesz szép a világ! – Boldogságóra az ovisokkal
Itt a farsang, áll a bál,
Mackó Palkó Téged vár.
Megküzdés és mulatság,
minden bajra orvosság.
Gyere velünk vigadni,
a gondokat elűzni.
Ezzel a saját versikénkkel hívtuk meg az ovisokat, egy különleges, farsangi hangulatú boldogságórára , ahol Boldogerdő lakóival, Palkó Mackóval és barátaival együtt fedeztük fel, hogyan segítenek nekünk a megküzdési stratégiák a mindennapi kihívások leküzdésében. A mókás foglalkozás középpontjában egy mesebeli erdei farsang állt, ahol Róka Rudi, Palkó Mackó és társaik mutatták meg, hogy együtt, kreatívan minden akadály leküzdhető.
A foglalkozást relaxációval kezdtük, elképzeltük kis vitorlásunkat, mi voltunk a szél. Suhant a hajónk Boldogerdőn keresztül, majd egy tisztásnál kikötöttünk. Melegen sütött a nap, finom meleg volt a homok. Ezen a tisztáson élt Mackó Palkó, Sün Samu, Róka Rudi és barátaik.
A mese története
Egy váratlan eső elmosta a tisztást, a pocsolyák elárasztották a rétet, és ezzel együtt Mackó élelme is szétúszott. Mackó mérges és morcos lett, míg Sün Samu félelmet érzett, sírt, mert egyedül maradt és nem tudott kijutni a víz miatt.
Érzések felismerése és kezelése
A helyzet megoldásában segítségül hívtuk a Szívmanó kártyákat, amelyek segítségével a gyerekek azonosították Mackó Palkó és Sün Samu érzéseit. Beszélgettünk arról, hogy milyen érzés félni, mérgesnek vagy szomorúnak lenni, és arról is, hogy ők maguk mikor szoktak hasonlókat érezni. Az ovisok is nagyon aktívak voltak, nagyon ügyesen beszéltek az érzéseikről.
Megküzdési stratégiák alkalmazása
A gyerekek közösen segítettek Mackónak összegyűjteni az elúszott élelmet, és megtapasztalták, hogy együttműködéssel és türelemmel a nehézségek leküzdhetők. Amíg az ovisok Palkó Mackó élelmét gyűjtögették, az iskolások „varázspálcát” készítettek, amelyeket különféle megküzdési stratégiákkal ruháztak fel. Megbeszéltük, ha bármi bajunk van, elmondjuk valakinek, anyunak, apunak, nagyinak, ha megöleljük kedvenc plüssmacinkat vagy sírunk, az is segít félelmeink legyőzésében. Ezután eltáncoltuk a Libavonat együttes Tócsa álma dalára, hogyan nő és megy össze a pocsolya – ezzel is érzékeltetve, hogy a problémák is változnak, ahogyan az érzéseink is múlandóak lehetnek. A tánccal, falatozással oldottuk a feszültséget, majd minden kisgyermek kapott egy varázscsengőt, amely a mese szerint elűzi a bánatot és segít, ha legközelebb szomorúságot vagy félelmet éreznek.
A gyerekek vidám mosollyal és rengeteg új tapasztalattal távoztak, és reméljük, hogy a megszerzett megküzdési stratégiákat a mindennapokban is alkalmazni tudják majd. Megbeszéltük, hogy márciusban ismét találkozunk:)
A saját csoportunkban megtartott Megküzdési stratégia foglalkozást a testet ellazító relaxációval kezdtük, ami elnyerte a gyerekek tetszését olyannyira, hogy a délutáni pihenő kezdetén is kérték. Figyelmesen meghallgatták „Boldog Dóra” mondókáját és meghallgatták az „Aranykulcs” című mesét. A mese végén maguktól mondták a csoportunk egyik kedvelt szlogenjét: „Jónak lenni jó!”, mert akkor Róza királylányt sem rabolta volna el a sárkány. Beszélgettünk a nehéz feladatokról, arról, hogy mit tegyünk akkor, amikor úgy érezzük, hogy nem fogjuk tudni megcsinálni. Bátran megfogalmazták, hogy nem biztos, hogy elsőre sikerül, de kitartóan újrapróbálva, lépésről lépésre és akár segítséget kérve, összefogva sikerülni fog. A foglalkozás lezárásaként a „Hajótörés” játékot játszottuk, amit nagyon élveztek a gyerekek. Segítőkészek voltak, szóltak társaiknak, hívták egymást a „tutajba”, és átölelve tartották egymást, hogy mindenki fent maradjon. Menekülésünk örömére előkészítettük a like jelet, amik elhelyezésével feljutottunk a hatodik lépcsőfokra.
Ebben a hónapban úgy döntöttünk, hogy a foglalkozások egy részét közösen tartjuk meg. Az
óvoda négy csoportjának pedagógusai különféle programokat szerveztek, amelyeket
összekapcsoltunk a Nemzeti Faültetés Napjával. Minden „Boldog Órás” csoport örömmel
csatlakozott ehhez a kezdeményezéshez, és felvettük a kapcsolatot a szervezőkkel. Az
ültetésre egy olyan fafajtát választottunk, amely még nem található meg intézményünk
területén – ez pedig a galagonya, amely nemcsak gyönyörű, hanem értékes gyógynövény is.
Emellett ismertünk hozzá egy szép őszi verset is.
A foglalkozások során minden csoport a havi témának megfelelően foglalkozott a megküzdési
stratégiákkal. A foglalkozásokon minden gyermek készített magának egy szív alakú
nyakláncot, amely hátoldalán megrajzolta a „boldogság és szeretet fáját” – azt a fát, amelyet
közösen ültettünk el. Célunk az volt, hogy olyan különleges és emlékezetes napot
szervezzünk a gyermekek számára, amely maradandó élményt nyújt számukra.
A program részeként a gyerekekkel megismerkedtünk a fák részeivel, szerepükkel a
természetben, valamint azzal, hogy miért fontosak számunkra és az állatok számára egyaránt.
Felfedeztük a különböző fafajtákat, tanulmányoztuk kérgüket, évgyűrűiket, majd közösen
elkészítettük az óvoda fáinak térképét. Ez a térkép segít a gyermekeknek felismerni és
beazonosítani az intézmény területén található fafajtákat. A térkép segítségével együtt
megkerestük a fákat és beazonosítottuk őket.
A nap folytatásaként a gyermekek Kalap Jakab „Ültess fát!” című zenéjére mozogtak, majd
játékos formában mindannyian elültették saját kis facsemetéjüket. Vendégünk, Veleczki Gábor
erdész interaktív előadást tartott az erdővédelem fontosságáról, a fák hasznosságáról és az
erdészek munkájáról. Gyermekközpontú előadásával bevonta a gyerekeket is, kérdésekkel
aktivizálta őket, és szemléletesen elmagyarázta a szakszerű faültetés folyamatát. Végül a
gyerekekkel közösen elültette a galagonya fánkat.
Amíg az ültetés zajlott, a többi gyermek és az óvónők közösen elénekelték az „Erdő, erdő,
erdő marosszéki kerek erdő…. című dalt, valamint elmondták Weöres Sándor „Galagonya”
című versét. A program zárásaként a négy csoport közösen készített egy fát ábrázoló élő
montázsképet az óvoda hátsó udvarán.
Végül az óvodai fatérképre elhelyeztünk egy szívet, amely az elültetett fát jelképezi, és a
„Boldogság fájának” neveztük el. Ennek fejlődését a jövőben figyelemmel kísérjük,
gondozzuk és ápoljuk
Reméljük, hogy ezzel a kezdeményezéssel mi is hozzájárultunk környezetünk zöldebbé
tételéhez.
Ebben a hónapban úgy döntöttünk, hogy a foglalkozások egy részét közösen tartjuk meg. Az óvoda négy csoportjának pedagógusai különféle programokat szerveztek, amelyeket összekapcsoltunk a Nemzeti Faültetés Napjával. Minden „Boldog Órás” csoport örömmel csatlakozott ehhez a kezdeményezéshez, és felvettük a kapcsolatot a szervezőkkel. Az ültetésre egy olyan fafajtát választottunk, amely még nem található meg intézményünk területén – ez pedig a galagonya, amely nemcsak gyönyörű, hanem értékes gyógynövény is. Emellett ismertünk hozzá egy szép őszi verset is. A foglalkozások során minden csoport a havi témának megfelelően foglalkozott a megküzdési stratégiákkal. A foglalkozásokon minden gyermek készített magának egy szív alakú nyakláncot, amely hátoldalán megrajzolta a „boldogság és szeretet fáját” – azt a fát, amelyet közösen ültettünk el. Célunk az volt, hogy olyan különleges és emlékezetes napot szervezzünk a gyermekek számára, amely maradandó élményt nyújt számukra. A program részeként a gyerekekkel megismerkedtünk a fák részeivel, szerepükkel a természetben, valamint azzal, hogy miért fontosak számunkra és az állatok számára egyaránt. Felfedeztük a különböző fafajtákat, tanulmányoztuk kérgüket, évgyűrűiket, majd közösen elkészítettük az óvoda fáinak térképét. Ez a térkép segít a gyermekeknek felismerni és beazonosítani az intézmény területén található fafajtákat. A térkép segítségével együtt megkerestük a fákat és beazonosítottuk őket. A nap folytatásaként a gyermekek Kalap Jakab „Ültess fát!” című zenéjére mozogtak, majd játékos formában mindannyian elültették saját kis facsemetéjüket. Vendégünk, Veleczki Gábor erdész interaktív előadást tartott az erdővédelem fontosságáról, a fák hasznosságáról és az erdészek munkájáról. Gyermekközpontú előadásával bevonta a gyerekeket is, kérdésekkel aktivizálta őket, és szemléletesen elmagyarázta a szakszerű faültetés folyamatát. Végül a gyerekekkel közösen elültette a galagonya fánkat. Amíg az ültetés zajlott, a többi gyermek és az óvónők közösen elénekelték az „Erdő, erdő, erdő marosszéki kerek erdő…. című dalt, valamint elmondták Weöres Sándor „Galagonya” című versét. A program zárásaként a négy csoport közösen készített egy fát ábrázoló élő montázsképet az óvoda hátsó udvarán. Végül az óvodai fatérképre elhelyeztünk egy szívet, amely az elültetett fát jelképezi, és a „Boldogság fájának” neveztük el. Ennek fejlődését a jövőben figyelemmel kísérjük, gondozzuk és ápoljuk Reméljük, hogy ezzel a kezdeményezéssel mi is hozzájárultunk környezetünk zöldebbé tételéhez.
A februári Boldogságóra témája a megküzdés gyakorlása volt, amely során a gyerekekkel különböző játékos és önismereti feladatokon keresztül dolgoztuk fel a nehézségekkel való szembenézés lehetőségeit. Az óra célja az volt, hogy felismerjék saját erősségeiket, valamint megértsék, hogy mindenki más-más módon, de sikeresen képes megbirkózni a kihívásokkal.
A foglalkozás elején elolvastam nekik „Az erdei tisztás” című mesét, amely egy állatközösség történetén keresztül mutatta be, hogyan lehet kitartással, együttműködéssel és kreativitással leküzdeni a nehéz helyzeteket. A mese meghallgatása után közösen megbeszéltük, hogy a történet szereplői milyen problémákkal találkoztak, és milyen stratégiákat alkalmaztak azok leküzdésére. A gyerekek megosztották saját gondolataikat is arról, hogy ők hogyan segítettek volna az állatoknak.
Ezután következett az „Otthon, édes otthon” című feladat, amely során a gyerekek kiszínezték a mese szereplőit, majd segítettek nekik hazajutni egy útvonal kirajzolásával.
A következő tevékenység során minden gyermek választott egy állatot, és elmondta, hogy szerinte az adott állatnak milyen erősségei vannak. Ezután ugyanezt a feladatot saját magukra vonatkoztatva is elvégezték: mindenki megfogalmazta, hogy mik az ő saját erősségei, és mit szeret magában.
Ezt követően egy mozgásos gyakorlat következett, amely során a gyerekek egymásnak tanítottak különböző mozdulatokat. Ez a feladat nemcsak a kreativitást és a testtudatot fejlesztette, hanem az egymásra figyelés és az együttműködés gyakorlására is lehetőséget adott.
Az óra végén egy izgalmas játékot játszottunk: az egyik gyermek megváltoztatott magán valamit (például levette a hajpántját vagy megcserélte a cipőjét), a többieknek pedig ki kellett találniuk, hogy mi az a változás. Ez a játék fejlesztette a megfigyelőképességet és a figyelmet, miközben játékos lezárása volt a foglalkozásnak.
Összességében a gyerekek nagyon élvezték az órát, aktívan részt vettek minden feladatban.
Ebben a hónapban úgy döntöttünk, hogy a foglalkozások egy részét közösen tartjuk meg. Az óvoda négy csoportjának pedagógusai különféle programokat szerveztek, amelyeket összekapcsoltunk a Nemzeti Faültetés Napjával. Minden „Boldog Órás” csoport örömmel csatlakozott ehhez a kezdeményezéshez, és felvettük a kapcsolatot a szervezőkkel. Az ültetésre egy olyan fafajtát választottunk, amely még nem található meg intézményünk területén – ez pedig a galagonya, amely nemcsak gyönyörű, hanem értékes gyógynövény is. Emellett ismertünk hozzá egy szép őszi verset is.
A foglalkozások során minden csoport a havi témának megfelelően foglalkozott a megküzdési stratégiákkal. A foglalkozásokon minden gyermek készített magának egy szív alakú nyakláncot, amely hátoldalán megrajzolta a „boldogság és szeretet fáját” – azt a fát, amelyet közösen ültettünk el. Célunk az volt, hogy olyan különleges és emlékezetes napot szervezzünk a gyermekek számára, amely maradandó élményt nyújt számukra.
A program részeként a gyerekekkel megismerkedtünk a fák részeivel, szerepükkel a természetben, valamint azzal, hogy miért fontosak számunkra és az állatok számára egyaránt. Felfedeztük a különböző fafajtákat, tanulmányoztuk kérgüket, évgyűrűiket, majd közösen elkészítettük az óvoda fáinak térképét. Ez a térkép segít a gyermekeknek felismerni és beazonosítani az intézmény területén található fafajtákat. A térkép segítségével együtt megkerestük a fákat és beazonosítottuk őket.
A nap folytatásaként a gyermekek Kalap Jakab „Ültess fát!” című zenéjére mozogtak, majd játékos formában mindannyian elültették saját kis facsemetéjüket. Vendégünk, Veleczki Gábor erdész interaktív előadást tartott az erdővédelem fontosságáról, a fák hasznosságáról és az erdészek munkájáról. Gyermekközpontú előadásával bevonta a gyerekeket is, kérdésekkel aktivizálta őket, és szemléletesen elmagyarázta a szakszerű faültetés folyamatát. Végül a gyerekekkel közösen elültette a galagonya fánkat.
Amíg az ültetés zajlott, a többi gyermek és az óvónők közösen elénekelték az „Erdő, erdő, erdő marosszéki kerek erdő…. című dalt, valamint elmondták Weöres Sándor „Galagonya” című versét. A program zárásaként a négy csoport közösen készített egy fát ábrázoló élő montázsképet az óvoda hátsó udvarán.
Végül az óvodai fatérképre elhelyeztünk egy szívet, amely az elültetett fát jelképezi, és a „Boldogság fájának” neveztük el. Ennek fejlődését a jövőben figyelemmel kísérjük, gondozzuk és ápoljuk
Reméljük, hogy ezzel a kezdeményezéssel mi is hozzájárultunk környezetünk zöldebbé tételéhez.