Február hónap során a megküzdési stratégiák fejezet feldolgozása során megismerkedtünk az ajánlott mesékkel. Hullámhegyek- hullámvölgyek mozgásos játékot játszottunk azzal kapcsolatban, hogy a szereplők életét hogyan befolyásolták az események.
Hol érzem a feszültséget? gyakorlatot a saját testünkön mutogattuk el.
Elkészítettük a Megküzdés szivárványát és csoportmunkában az Indulathőmérőt.
Megküzdési stratégiák
Téma: Megküzdési stratégiák
Ideje:2025. 02. 27.
A foglalkozás helye: Csillagfürt EGYMI
A foglalkozást vezeti: Borsodi Ádámné
Foglalkozás témája: Megküzdési stratégiák
A foglalkozás feladatai: Az akarat erősítése, ha nem sikerül akkor sem adjuk föl képességének fejlesztése, erősítése. Empátia, tolerancia fejlesztése. Társas kapcsolatok, elfogadás alakítása.
1.Motiváció: Bagdi Bella: Pozitív gyerek vagyok… dal meghallgatása mozdulatsorokkal kísérve.
2. Téma feldolgozása: Anne Ameling: A bátorságpróba mese megtekintése. https://www.youtube.com/watch?v=BdZ-IN44sDE
3. Beszélgetés a meséről.
4. Beszélgetés a félelmekről, a leküzdési stratégiákról. Ki mitől fél, mit nem mer megcsinálni? Képek közül különböző cselekvések kiválasztása. A beszélgetés során felhívni a gyermekek figyelmét arra és tudatosítani bennük, hogy ha nagyon bátortalanok, bizonytalanok valamiben, vagy valami nem megy, akkor tudjanak segítséget kérni, hisz ahhoz is bátorság kell, hogy felvállaljuk és elmondjuk valaki másnak a félelmeinket, nehézségeinket és segítséget kérjünk.
5. Relaxációs gyakorlat. Boldogságóra Erősség Dalok – BÁTORSÁG meghallgatása.
6. Félelmek legyőzése a játszótéri eszközökön egyedül, segítséggel.
Reflexió
A hónap témájának motivációjaként Bagdi Bella Pozitív gyerek vagyok dalát választottam, amely elősegítette a gyermekek pozitív megerősítését az előttük álló feladatok leküzdéséhez, valamint tudatosította a gyerekekben, hogy bármit megtudnak csinálni. A dallal az önbizalmuk erősítése volt a cél, valamint a kísérő mozdulatsorokkal az izmok bemelegítése és előkészítése az akadálypályára. A téma feldolgozásához Anne Ameling: A bátroságpróba meséjét választottam, amely a különböző félelmekre, az egymással szembeni elfogadásra és toleranciára hívta fel a gyerekek figyelmét, hisz mindenki félhet valamitől, valamiben lehet esetlenebb. A mese feldolgozását kérdésekkel segítettem, amelyek a mese üzenetének fontos momentumaira hívta fel a gyerekek figyelmét. Ezt követően különböző cselekvések képeit tettem a gyerekek elé és ki kellett választaniuk, majd megnevezniük, hogy mitől félnek, mit nem mernek megcsinálni. A beszélgetés során nagy hangsúlyt fektettem annak a tudatosítására is, mivel a csoportban sajátos nevelési igényű gyermekek vannak, hogy tudjanak segítséget kérni, hisz ahhoz is bátorság kell, hogy felvállaljuk és elmondjuk valaki másnak a félelmeinket, nehézségeinket és segítséget kérjünk azok megoldásában, leküzdésében, ha egyedül nem merünk vele szembe nézni. Bagdi Bella: Bátorság dalára légzési gyakorlatokat végeztünk, a lezárásként a közeli játszótéren lévő körhintán hintáztak,mászókákon másztak, csúzdán csúsztak, lengő hídon sétáltak végig egyedül, valamint segítséggel a gyerekek félelmeiket legyőzve.
Százhalombattai Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Tagozatos Általános Iskola
A legószamurájt mindenki a saját jelleme szerint színezte ki. Nagyon tetszett ez a feladat a gyerekeknek. Amikor kész voltak, ki-ki elmesélte, miért választotta épp a rajzolt ruhát. Jó volt hallani az okos indoklásokat, látni a szemükben, hogy elhiszik, ha nagyon akarják, meg tudják csinálni! Amikor nehezen megy valami, akkor erre gondolnak.
Relaxáció után elolvastam a mesét, melyről beszélgettünk. Összegyűjtöttük a problémaikat, félelmeiket, bánataikat. Mi okoz problémát az iskolában? Mi a nehéz? Nagyon ügyesen meg tudták fogalmazni. Mindenki 1 vagy 2 dolgot leírt egy cetlire a félelmeiből. Volt, aki inkább lerajzolta. Ezután mindenki elkészítette a Szamurájának a védelmező páncélját. A rajzolás közben meghallgattuk a hónap dalát, amit lazításként el is végeztünk. Nagyon tetszett ez az óra a gyerekeknek. Vidd haza – biztattam a gyerekeket, hogy otthon beszélgessenek arról, hogy milyen nehézségeken mentek át és hogyan tudták megoldani. A következő órán pedig meghallgatom a gyerekeket, hogy otthon mi okoz számukra szomorúságot, félelmet, aki szeretné le is rajzolhatja.
A gyerekek megismerkedtek a Nekem ez nem megy című történettel, amely kapcsán arról beszélgettünk, hogy milyen problémák adódhatnak a mindennapi életünkben, és hogyan oldhatjuk meg őket. Egymás történetét is meghallgattuk, majd kerestünk rá megoldásokat. Végül játékos ügyességi feladat következett.
Szervezés: A heti témánk a “Farsang” volt, így a mellékletben található arcmaszkokat használtuk a tevékenységen.
Ráhangolás: Az elvarázsolt Meseországban mesehívogató mondókákkal dalokkal készültünk a mese meghallgatására.
A téma feldolgozása:
Meghallgattuk AZ ERDEI TISZTÁS című mesét. Megbeszéltük a mese nyújtotta élményt, majd ötleteket gyűjtöttünk, hogy mi milyen más megoldást alkalmaztunk volna megoldásként. A maszkok segítségével többször is eljátszottuk a történetet.
Egyéni munka: “Otthon, édes otthon!” melléklet elvégzése
Lezárás: “Ellazulni jaj de jó!” című dal meghallgatása táncmozgással összehangolva.
A nyolcadikosok egy olyan életszakaszban vannak, amikor egyre több felelősséggel, döntéssel és érzelmi kihívással találkoznak. A barátságok változnak, a továbbtanulás kérdése nyomást gyakorolhat rájuk, és olykor úgy érezhetik, hogy egyedül kell megküzdeniük a nehézségekkel. Ez a Boldogságóra segít abban, hogy felismerjék: mindenki szembesül nehézségekkel, de mindig van megoldás, és mindig van valaki, aki segít.
1. Ráhangolódás – „A hátizsák, amit cipelünk” (10 perc)
A terem közepére tettem egy nehéz hátizsákot. A diákokat megkértem, hogy képzeljék el: ez a zsák mindazokat a terheket szimbolizálja, amiket nap mint nap cipelnek.
Feladat:
• A diákok kaptak kis cetliket, amikre leírhatták egy-egy nehézségüket (pl. stressz, megfelelési kényszer, baráti konfliktus, önbizalomhiány, félelem a jövőtől).
• A cetliket bedobták a hátizsákba – ez szimbolizálta, hogy nem ők az egyetlenek, akik küzdenek.
Felemeltem a nehéz zsákot, és megkérdezi: „Szerintetek könnyebb lenne ezt a zsákot vinni, ha többen megosztanánk egymással?”
Ezzel rámutattam arra, hogy a nehézségek elviselhetőbbek, ha nem cipeljük őket egyedül.
2. Megküzdési stratégiák – „A túlélők titkai” (15 perc)
Elmondtam, hogy mindenkinek vannak saját „túlélési stratégiái”, amikor nehéz helyzetben van.
A diákok kis csoportokra oszlottak, és kaptak egy-egy élethelyzetet, amelyben meg kellett találniuk a megküzdési lehetőségeket.
Feladat:
Minden csoport egy nehéz helyzetet kapott, például:
• „Úgy érzed, hogy nem vagy elég jó valamiben, és emiatt csalódott vagy.”
• „Összevesztél a legjobb barátoddal, és nem tudod, hogyan hozd helyre.”
• „Nagyon stresszes vagy a továbbtanulás miatt, és nem tudod, hogyan nyugtasd meg magad.”
A csoportok feladata volt:
• Ki kellett találniuk legalább háromféle megküzdési módot a helyzetre (pl. beszélgetés valakivel, sport, humor, kreatív tevékenység, relaxáció, időmenedzsment).
• Be kellett mutatniuk a többieknek, akár rövid jelenet formájában.
Megerősítettem: „A kihívások az élet részei, de mindig van valami, amit tehetsz, és mindig van valaki, aki segít.”
3. Inspiráló történetek – „A sebhelyek ereje” (10 perc)
Egy rövid történetet meséltem egy híres emberről, aki nehézségeken ment keresztül, de megtalálta a saját erejét.
Példa: egy sportoló, művész vagy tudós, aki kudarccal szembesült, mégis tovább küzdött.
Feladat:
• A diákok egyénileg visszagondoltak egy helyzetre, amikor valami nehéz volt számukra, de mégis sikerült továbblépniük.
• Egy lapra felírták: Mi segített nekik akkor?
• A lapokat név nélkül bedobták egy „Erő-dobozba”, majd néhányat felolvastam, hogy a többiek lássák: mindenki képes leküzdeni az akadályokat.
4. Zárás – „Bátorító üzenetek” (5 perc)
A tanár minden diákn
4. Zárás – „Bátorító üzenetek” (5 perc)
Minden diáknak kiosztottam egy üres kártyát, amelyre egy bátorító üzenetet kellett írniuk – olyat, amit egy barátjuknak vagy akár saját maguknak mondanának egy nehéz helyzetben.
Példák:
• „Bármi is történik, mindig van kiút.”
• „Erősebb vagy, mint gondolod!”
• „Nem kell egyedül megküzdened – kérj segítséget, mert van, aki törődik veled.”
• „A kudarc nem a vég, hanem egy lépés a siker felé.”
Miután elkészültek, mindenki elhelyezhette az üzenetét egy „Bátorságfalon”, amely a teremben maradt, hogy bármikor visszanézhessék, amikor szükségük van rá.
Végső gondolatom ez volt:
„Mindannyiunknak vannak nehéz napjai, de soha nem vagyunk egyedül. Mindig van valaki, aki segít, és mindig van bennünk erő, hogy továbblépjünk.”
A diákok mosolyogva, kicsit könnyebb szívvel távoztak – tudva, hogy nem számít, milyen akadályok jönnek, mindig van bennük elég erő és támogatás, hogy megküzdjenek velük.
A kisgyermekek is találkoznak nehéz helyzetekkel – amikor összevesznek egy barátjukkal, ha valami nem sikerül elsőre, vagy ha egyszerűen csak szomorúak és nem is tudják, miért. Ezen a Boldogságórán segítünk nekik megérteni, hogy minden érzés természetes, és mindig van mód arra, hogy jobban érezzék magukat.
1. Ráhangolódás – Az érzések világa (10 perc)
Egy nagy, színes dobozt vittem a terembe. Kinyitottam, és belőle kis képek, érzelmi kártyák kerültek elő: vidám, szomorú, mérges, meglepett arcok. A gyerekek körbeültek, és mindenki választhatott egy kártyát.
• Kérdés: „Volt már olyan napotok, amikor így éreztétek magatokat?”
• Megosztás: Aki szeretné, mesélhet egy pillanatról, amikor szomorú, dühös vagy csalódott volt.
Finoman terelgettem a beszélgetést, hogy a gyerekek megértsék: nem baj, ha valaki szomorú vagy mérges – az érzések jönnek-mennek, és mi megtanulhatjuk kezelni őket.
2. Megküzdési stratégiák játékosan (15 perc)
Most következik a „Mit tehetünk, ha…?” játék. Különböző élethelyzeteket meséltem el, és a gyerekek csoportokban ötleteltek, hogyan oldhatnák meg az adott helyzetet.
Példák:
• „Elveszett a kedvenc plüssöd, és nagyon hiányzik.”
• „Valaki azt mondta, hogy nem akar veled játszani.”
• „Nagyon izgulsz egy fellépés vagy dolgozat előtt.”
A csoportok lerajzolhatták és, akinek volt kedve eljátszhatta, , milyen megküzdési módokat találtak:
– Mély lélegzetvétel, „pillangóölelés” (karokkal saját magunkat átölelve nyugtatás).
– Segítséget kérni egy baráttól vagy felnőttől.
– Kimondani az érzéseinket („Szomorú vagyok, mert…”) és megkeresni, mi segíthet.
– Egy kedves emlékre vagy egy örömteli dologra gondolni.
Megerősítettem: Minden helyzetben van valami, amit tehetünk. Nem vagyunk egyedül, és az érzések átmenetiek – mindig jön egy jobb pillanat.
3. Mesés megoldások – „A bátor kismadár” (10 perc)
Egy rövid mesét olvastam fel egy kismadárról, aki először fél elhagyni a fészkét. Ahogy próbálkozik, egyre bátrabb lesz, míg végül megérti, hogy a félelem normális – és hogy képes legyőzni azt.
A mese után minden gyermek rajzolhatott egy saját „bátor pillanatot” – egy helyzetet, amiben nehéz volt valami, de mégis sikerült megoldania. Ez lehetett egy apró győzelem, például hogy megtanult egy új dolgot, kibékült valakivel, vagy legyőzte a félelmét.
4. Befejezés – „Varázsüzenetek” (5 perc)
Egy kis varázsdobozt hoztam elő. Minden gyermek kapott belőle egy „varázsüzenetet” – egy rövid, erőt adó mondatot:
• „Bármi történik, mindig van, aki segít neked.”
• „Bátor vagy és ügyes, sokkal erősebb, mint gondolod!”
• „A nehéz érzések jönnek-mennek, de te mindig találsz egy utat.”
A gyerekek megölelték egymást, aki akart adhatott egy „lélekölelést” maguknak.
Egy utolsó gondolattal zártam az órát:
„Bármilyen érzésed is van, az teljesen rendben van. Soha nem vagy egyedül – mindig van, aki szeret és segít neked.”
A gyerekek mosolyogva, lelkileg megerősödve indultak vissza a napjukba – egy kis varázslattal a szívükben.
Összefogás!
Cél: A foglalkozás célja az, hogy a gyermekek tanulják meg, hogy a céljaikért meg kell küzdeniük. Többször szembekerülhetnek nehézségekkel, kihívásokkal, problémákkal, kerülhetnek konfliktus helyzetekbe, de ezeket leküzdhetik. Közös erővel teljesülhetnek kitűzött céljaink.
Korcsoport: 4-6 éves óvodáskorú gyermekek
Foglalkozás menete:
Ráhangolódás a foglalkozásra: A gyermekekkel a Nap üdvözlet relaxációs gyakorlattal kezdjük a foglalkozást. A gyerekek nagy örömmel végezték a feladatot, szívesen ismételték meg többször is.
Motiválás: Humor, játékosság, erősségmondóka elmondása után elkezdtük Az erdei tisztás mese elmesélését és eljátszását, melynek szereplői bábok voltak.A gyerekek részt vettek a mese eljátszásában. A többiek részesei lettek a mesének, ők segítették a pocsolya megformálását. A mese végén beszélgettünk a gyerekekkel. Ennek köszönhetően közösen küzdöttük le a nehézségeket. Nagyon élvezték az egész mesét, beleélték magukat a cselekményébe, közösen örültek, hogy jó ötleteik születtek.
Meghallgattuk az Ellazulni jó relaxációs dalt. Relaxáltunk a gyerekekkel.
Eljátszottuk a Bohóckodtunk játékot, egy gyermeket beöltöztettünk bohócnak, ő bohóckodott, a többi gyerek őt utánozta. Sokat nevettünk. Többször eljátszottuk, mert többen is akartak bohócok lenni.
Eljátszottuk a kötéltáncos játékot! Elvarázsoltuk őket a cirkuszba! Nagyon tetszett a gyerekeknek! Még esernyőt is fogtunk, hogy segítsen az egyensúlyozásban!
Farsangoltunk, a gyermekek farsangi jelmezekbe öltözhettek! Sokat táncoltunk, nevettünk, nagyon vidám délelőtt volt!
Ki mit tud az állatvilágban játék során a gyermekek nagyon érdekes dolgokat gyűjtöttek össze. Sok ismerettel rendelkeztek.
Közösen űztük el a telet is, kiszebáb táncoltatással, majd kidobtuk az ablakon!
Eljátszottuk a nevettető játékot, a nevettetés nagyon gyorsan sikerült a csapatoknak. Amúgy is egy jókedvű, vidám csapat vagyunk!
Eljátszottuk a Mi változott meg játékot is! Könnyen észrevették a változtatásokat.
A páros mondóka nagyon vicces volt nagyon élvezték a gyermekek!
Dramatikus játékot is játszottunk: Egy napocskával egyesével végig simogattuk a gyerekeket, mely sugaraival boldoggá tette őket, így guggolásból felálltak, és boldogságot sugárzott a testtartásuk. Majd a gyermekekkel játszottunk nap-felhő játékot, ahol a nap sugaraival elűzte a felhőket, melyeket szintén gyermekek formáztak meg, és ez a nap, boldoggá tett minket.
Február nagyon változatos programot kínált számunkra.
Az első foglalkozásunkon ismertettem a gyerekeknek február hónap témáját, feladat kínálatát, valamint azt, hogy melyek lesznek a hónap nevezetes napjai, amelyeket megünnepelhetünk. Ez nagyon tetszett a nekik. Eldöntöttük, hogy milyen napokról emlékezünk meg a hónapban a Boldogságórákon.
Nem is gyerekek lennének, ha nem választották volna a Nutella Napjának megünneplését! Tudjuk, hogy nem tartozik az egészséges kategóriába ez a csábító édesség, de néha megajándékozhatjuk magunkat egy Nutellás finomsággal, főleg ha egy nehéz napon vagyunk túl. A megküzdés jutalmaként. Ahogy a fotókon is látszik.
A következő alkalommal a Macskák Világnapját ünnepeltük. Szintén küldtek a tanulóim fotókat a cicájukról, amiket kivetítettem a többieknek. Együtt gyönyörködtünk az állatkákban, miközben a kis gazdik meséltek róluk. Közben rajzokat is készítettünk.
Még nagyobb figyelmet szenteltünk a jegesmedvéknek. A Jegesmedvék napján a beszélgetés során kiderült számomra, milyen tájékozottak a gyerekek a klímaváltozással kapcsolatos problémák, a jégolvadás, a jegesmedvék élőhelyét érintő változások terén. Egy jegesmedvékről szóló ismeretterjesztő kisfilmet is megnéztünk.
A nevezetes napok megünneplésén túl a hónap témájával, a megküzdés gyakorlásával is sokat foglalkoztunk. A gyerekek elmesélhették, volt-e már életükben kihívás, veszély, éltek-e át nehéz időszakot. Milyen erőfeszítéseket tettek a megoldásukra, hogyan jutottak túl a nehézségeken? Majd kis cédulákat készítettünk hideg színekkel, amire olyan szavakat, mondatokat írtak, amik azokra a dolgokra, félelmekre, problémákra utalnak, amelyek napi szinten is érinthetik őket, ami miatt aggódnak stb. Egy „fekete foltra” helyeztük ezeket a szavakat. Majd világos színű, derűt árasztó szócédulákra gyűjtöttük azokat a fogalmakat, amik segíthetnek leküzdeni a fájdalmat, megoldás lehet a problémára, annak elviselésére. Ezekkel a papírcsíkokkal körülvettük a „rossz szavakat”, leküzdésük jelképeként.
A humor, a vicc is segíthet a léleképülésben. Az egyik kis tanítványom vicc-könyvet hozott, abból olvasott fel nekünk, hogy eddzük a humorérzékünket is.
A kitartás, erő, akarat, erőfeszítés bizonyításaképpen „Szamuráj-napot” tartottunk. Elolvastuk az ajánlott, „A szamuráj szerencséje” című japán mesét. Két csapatot alkottunk, a felek megküzdöttek egymással különböző feladatokban, játékokban, ahol ügyességük, erejük, logikus gondolkodásuk vagy éppen szerencséjük segítette őket a győzelemre.
Február nem létezhet farsang nélkül. Egy nap, amely a vidámságával, igazi gyógyír mindenféle baj elmulasztására. Felhőtlen hangulatban buliztuk végig a délutánt!