A foglalkozás kezdetén elmondtam a gyermekeknek, hogy mit is jelent megküzdeni valamiért, egyáltalán miért érdemes küzdeni, majd kinyitottam egy borítékot, amit „Boldog Jolán” küldött a gyerekeknek. 4 próbát kellett kiállni, amit ha teljesítettek, elmondhatták, hogy ők is megküzdöttek valamiért. A 4 próba végén persze egy meglepetés is vár majd rájuk. Az első próba közös volt, mert bizony van, amikor csapatban kell, érdemes dolgozni. Megkellett tanulni egy új dalt énekelni, de különböző feladatokkal. Az elején visszhangjátékkal, majd volt, amikor halkan és hangosan, volt, amikor gyorsan és lassan, és volt, amikor csak a magánhangzókat kimondva lehetett énekelni. A második feladat egy mozgásos játék volt, a csoportot lábbujjhegyen kellett körbejárni, meghatározott útvonalon. A harmadik feladat különböző laminált puzzle-ok kirakása volt, a negyedik pedig kézműves tevékenység, amikor is a csoport díszítéséhez szükséges színes lapokat kellett kivágni, összeragasztani és egybe”fűzni”. Természetesen mindenki kitartó volt, így megkapták a jól megérdemelt meglepetés – pillecukros kakaót.
Megküzdési stratégiák
Az összes téma közül talán ez volt a legnehezebben feldolgozható a kicsikkel. Az iskolai falunkra a Boldogságórát bemutató leírások, képek kerültek.
Kedvenc plüssállat kiszabadítása, akadálypályát építettünk, hogy visszaszerezzük kedvenc játékunkat.
Csendjáték helyett meghallgattuk Bagdi Bella: Ellazulni jaj de jó! című dalt, aminek a mozdulatait nagyon élvezték a gyerekek.
Szeged és Térsége Eötvös József Gimnázium , Általános Iskola Weöres Sándor Általános Iskola
Megbeszéltük és megjelöltük, ki hol érzi a feszültséget. Mindenki érzett már magán kisebb változásokat.
6. Megküzdési stratégiák – február
– Téma bevezetése, relaxáció: „A haragom kifújom..”
– Gyerekdal: „Ellazulni jajj, de jó ”
– Téma feldolgozása: Plüssök közös kiszabadítása: feladatok/ állomások teljesítése, Mese: Aranykulcs, Érzések és testi tünetek párosítása (mf: 47.)
– Téma lezárása: a megküzdés jelének színezése
– Téma továbbadása: Farsangkor a jelmezek be bújt hősök osztják meg velünk történeteiket.
Reflexió; A gyermekek a mese és dal által egyre jobban átérezték és értelmezték a bizonyos érzelmeket. Jól tudták a testi tünetekkel párosítani. A közös játék által átélték a megküzdés érzését és végül a dicsőség, siker, jutalom hatását. Nagyon élvezték a közös farsangi mulatságot, ahol többen hosszasan számoltak be hőstetteikről.
A hónap témájával heti rendszerességgel foglalkoztunk. A foglalkozásokat általában relaxációval indítottuk. Ilyen volt például a „Hintaszék”, „Villámlazítás”…stb. A hónap dalát is sikerült megtanulni együtt a gyermekekkel: „Bagdi Bella: Ellazulni jaj, de jó a Világomban minden rendben van..” Ezen énekeket mozgásos mozdulatsorokkal kísértük. Az ügyesebb, bátrabb gyermekek vállalkoztak az egyéni éneklésre is. Bátorságpróbát rendeztünk, szerveztünk. A csoportban található plüssjátékokat elrejtettük, majd a gyermekek számára jól látható helyen egy borítékot helyeztünk el, amiben egy térkép állt a csoportszoba különböző helyszíneinek megjelölésével, állomásaival. Mivel vegyes csoport, így a nagyobb gyermekek segítették a kisebb gyermekeket a térkép olvasásában. A térkép minden plüssállathoz sikeresen elvezette őket. Nagyon elnyerte a gyermekek tetszését a játék, így többször újra játszottuk a hónapban. Boldog Dóra újra megszólaltatta a csengőt, s elhangzott a már jól ismert mondóka, majd feldolgoztuk a Bezzeg Andrea: Aranykulcs című mesét. A mesét örömmel hallgatták a gyermekek.A kérdések megbeszélése után a nagyobb gyermekek maguk rajzoltak a mese történetéről. Legtöbben a palotát és a szerelmeseket rajzolták le. A kisebb gyermekek a munkafüzetben található illusztrációt színezték ki. A „Hajótörés” játékot is eljátszottuk a „Kis hajó” című zenére. A munkafüzetben található feladatokat sikeresen megoldottuk a hónapban. Az egyik kedvenc játéknak bizonyult a „Cápatámadás” mozgásos játék a gyermekek körében.
Minden gyermek kedve szerint rajzolhatta le, hogy Ki az, aki megnyugtatja, valamint, hogy hol nyugszik meg. Megismerkedtünk a megküzdés jelével, s ki is színeztük azt a munkafüzetben.
A hónap témájával heti rendszerességgel foglalkoztunk. A foglalkozásokat általában relaxációval indítottuk. Ilyen volt például a „Hintaszék”, „Villámlazítás”…stb. A hónap dalát is sikerült megtanulni együtt a gyermekekkel: „Bagdi Bella: Ellazulni jaj, de jó a Világomban minden rendben van..” Ezen énekeket mozgásos mozdulatsorokkal kísértük. Az ügyesebb, bátrabb gyermekek vállalkoztak az egyéni éneklésre is. Bátorságpróbát rendeztünk, szerveztünk. A csoportban található plüssjátékokat elrejtettük, majd a gyermekek számára jól látható helyen egy borítékot helyeztünk el, amiben egy térkép állt a csoportszoba különböző helyszíneinek megjelölésével, állomásaival. Mivel vegyes csoport, így a nagyobb gyermekek segítették a kisebb gyermekeket a térkép olvasásában. A térkép minden plüssállathoz sikeresen elvezette őket. Nagyon elnyerte a gyermekek tetszését a játék, így többször újra játszottuk a hónapban. Boldog Dóra újra megszólaltatta a csengőt, s elhangzott a már jól ismert mondóka, majd feldolgoztuk a Bezzeg Andrea: Aranykulcs című mesét. A mesét örömmel hallgatták a gyermekek.A kérdések megbeszélése után a nagyobb gyermekek maguk rajzoltak a mese történetéről. Legtöbben a palotát és a szerelmeseket rajzolták le. A kisebb gyermekek a munkafüzetben található illusztrációt színezték ki. A „Hajótörés” játékot is eljátszottuk a „Kis hajó” című zenére. A munkafüzetben található feladatokat sikeresen megoldottuk a hónapban. Az egyik kedvenc játéknak bizonyult a „Cápatámadás” mozgásos játék a gyermekek körében.
Minden gyermek kedve szerint rajzolhatta le, hogy Ki az, aki megnyugtatja, valamint, hogy hol nyugszik meg. Megismerkedtünk a megküzdés jelével, s ki is színeztük azt a munkafüzetben.
Ezt az órát a megküzdésről szóló idézetekkel kezdtük.
Átbeszéltük, hogy mi is az a megküzdés. Különböző problémákat vázoltunk, amire a megoldásokat kerestük. Tisztáztuk, hogy az ember leggyakrabban érzelem-központú megküzdési stratégiákat vezet, amik nem biztos, hogy célravezetőek. De akadt probléma-központú megoldás is: az egyik kislány a kérdésre, hogy mit tesz, ha fáj a feje, azt mondta, leteszi a fejét kicsit, vagyis nem egyből a fájdalomcsillapítót veszi be.
Ezután elolvastuk A szamár története című rövid mesét, aminek a tanulságaként a gyerekek azt vonták le, hogy ha van egy probléma, sosem szabad teljesen lemondani a megoldásról, bármennyire is képtelenségnek tűnik az.
A foglalkozás során a gyerekek mesehősök bőrébe bújtak, majd le is rajzolták ezeket a hősöket.
Megbeszéltük a gyerekekkel, hogy mi is az a megküzdés, hogyan jutunk el a céljainkhoz. Elolvastam egy mesét, és megbeszéltük, hogy a szereplőknek mivel kellett megküzdeniük. Ezután készítettem egy akadálypályát, amin a gyermekek többször is végigmehettek, egy-egy nehezebb feladatot is beletettem, amin nekik „küzdelem” volt átjutni.